Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-07-29 / 170. szám
XXVIII. évf. 170. sz; Ära 2 korona. Eger, 1921 julius 29. péntek. egri népújság Előfizetési dijak postai szállítással t igászés félévi előfizetést nem fogadónkéi. M«gged évre 110 K. — Egg hóra 40 K. — POLITIKAI NÄPILÄP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. Szerkesztőség; Eger, Líceum. EladéM^stals Líceumi mjamd-s, Telefon szám 31. E szomorú órában. . . Praznovszkynak Danielu nyújtott békejobbot. Paris. A M. T. I. jelenti: A ratifikált okmányok kicseréléséről pőtlóan inég a következőket jelentik: Az ünnepi szertartás a francia külügyminisztérium óratermében (Salle 1’ Heure) folyt le. Jelen volt Jules Oambon elnök és a szövetséges ántánt hatalmak, valamint az összes idegen államok képviselői. Praznovszky Iván mellett Nagy Elek követségi tanácsos állott. Cambon megnyitó szavaiban jóindulatáról biztosította Praznovszkyt. Utalt a szerződős hiányosságára és udvarias fondorlatokkal igyekezett azokat kifogásolni. Biztosította Praznovszkyt, hogy a nemzeti kisebbségek jogait az új államok meg fogják védeni. Az aktus végeztével szivreható jelenet játszódott le. Danielu Péter, a ratifikációs törvényjavaslatok kamarai előadója Praznovszky követ elé lépett és a következőket mondotta: — E szomorú pillanatban szükségét érzem, hogy önnel kezetszorítsak. A kézfogás után Praznovszkyt karon fogta és bemutatta a világ összes képviselőinek. A francia sajtó részletesen foglalkozik a ratifikálás aktusával és rokon'szenve- sen emlékezik meg a magyarokról. Önvédelmi harcunk. Eger. 1921. júl. 28. Minden józanűl gondolkodó becsületes magyar ember évek óta tudta, hogv a szabadkőművesség országrontő titkos intézmény. Mindenki tudta, hogy ez a titkos nagyhatalmasság ártó ellensége úgy a hazának, mint a kereszténységnek. Ökölbe szőrűit kézzel, tehetetlenül néztük azt a szemérmetlen törtetést, amelyet a páholyok tagjai csináltak, ^egtöbbnyire az önzetlen érdem rovására. Elkeseredve láthattuk, hogy a páholy-lovagokat hogyan tolta előre a megtévelyedett liberális áramlat, mely előtt lehetetlenné vált minden tehetség, minden tudás, minden szorgalom. Élénken emlékezünk arra az esetre, mikor egy igen kis középszerűségnek áthelyező rendelkezését, hogyan vonta vissza a közoktatásügyi miniszter s hogyan maradt itt továbbra is egri iskolánál az egyik páholytestvér. Arra is emlékszünk, hogyan vonult be közembernek ez a hárompontos lovag a világháború kitörésekor s hogyan lett — ámbár soha nem volt katona — tíz nap alatt hadnagy, majd később az önkéntes iskola tanára. Hja, úgy volt biz’ az, hogy a szabad- kőműves mindenütt boldogúlt, haladt, vág- , tatott, ugrált a ranglétrán fölfelé . . . A forradalmaknak kellett jönniök, meg a kommunizmusnak, hogy mindenkinek leessék szeméről a hályog. Föl kellett robbantani azokat a titkos összeesküvő társaságokat, hogy tisztán lássuk: milyen szörnyűséges országrombolást végeztek. Az adatok, a jegyzőkönyvek, a határozatok, a névsorok nyilvánosságra kerültek s ma már megdöbbenve látja mindenki, hogy pusztulásunkat jórészt ennek a titkos intézménynek köszönhetjük. Értjük ennélfogva, hogy a tiszánin- inneni református egy házkerület nevezetes határozatot hozott legutóbbi ülésében. Kimondotta, hogy a szabadkőműves páholyokból az egyházi férfiak, lelkészek, tanárok és tanítók azonnal kötelesek kilépni. A határozat megokolása szerint: «az egyházkerület magáévá tette azt a köztudatban elfogadott meggyőződést, hogy hazánk szomorú sorsában éppen úgy, mint a keresztény egyház és vallás lejáratásában a leg körmönfontabb és legdestrukti- vabb rombolást a szabdkőműves páholyok és ezeknek tagjai végezték. Az egyházi férfiak alatt — mondja tovább a határozat — az egyházi tisztséget viselő világiak is értendők, mert a szabadkőművesek névsorának tanúsága szerint, ezek ártottak legtöbbet. A katolikus egyház sohasem engedte meg, hogy alkalmazottai szabadkőművesek legyenek. Most már a reformátusok is föleszméltek. . . Örvendünk ennek a határozatnak. Reméljük, hogy a zsidó hitközségek is követik őket s megtiltják, hogy alkalmazottaik tagjai lehessenek ennek a titkos nemzetközi szervezetnek. Ismerünk ugyanis zsidó hitközséget, melynek elnöke, minden tanítója, sőt még a papja is szabadkőműves. Beniczky képtelen vádjai. — Fővárosi tudósítónk jelentése a nemzetgyűlésről : Eger. 1921. július 28. Több felszólalás után Hegedűs György válaszolt Meskó Zoltán tegnapi beszédére. Örvendetesneic tartja, hogy a keresztény párt kitartással küzd amellett, hogy az irányzatot erősítse. Elfogadja az indemni- tási "javaslatot, mert tudja, hogy a földreform meg fog valósulni. Szijj Bálint akar szólni, Hegedűs azonban újból szót kór. Rassaynak akar válaszolni, aki az indemnitásba belevonta a munkás-kérdést. A munkásságnak szakítania kell a régi eszmékkel, az interna- cionálizmussal, hogy velünk dolgozhasson. Munka van elég ős hazánk újraépítésében nagy feladat vár a munkásokra is. Megállapítja, hogy a zsidóság az oka a 60 ezer orosz fogoly hót esztendős rabságának is. Azért, mert itt egypár gonosztevő zsidót felakasztottak, az oroszországi zsidók a tisztjeinken akarják megbosszúlni magukat. Ezután még a rokkantakra hivja fel a földmivelősügyi miniszter figyelmét, hogy akiknek jogosűltságuk van a házhelyhez, juttasson nekik. Beniczky szólásra emelkedik. De egyszerre olyan lárma, zúgás keletkezik, hogy beszédét alig lehet hallani. Hangsúlyozza, hogy az indemnitást az ellenzéknek is meg kellene szavazni, mert szükség van rá. Múltkori beszédét félreértették, ezt akarja helyrehozni. Közben ismét belekeveri a vitába a Kormányzó nevét, mire a kisgazdapárton óriási zúgás támad. Elnök nem tud csendet teremteni és öt pere szünetet rendel el. Szünet után Beniczky ismét folytatja a beszédét, de erre a nagy zaj miatt alig képes. Kijelenti, hogy a múltkori beszéde miatt báró Nagy Pál tábornok felelősségre Többszörös vihar a Házban. vonta, amire ő megígérte, hogy a nemzet- gyűlés előtt fog válaszolni. (Nagy zaj.) Felkiáltások: Napi 100 koronáért? Ez a beszéd nem ér 100 koronát! Nem napszám ez ! A miniszterelnök űr nekem támadott, holott erre okot nem adtam. A takarékosságról beszél Bethlen, de a katonatisztek nincsenek dotálva. Nem elég valaüiit Hajmáskőrre internálni, azután a bíróság elé állítani és végül felmenteni. Nem a magam esetét akarom elmondani, csak tessék rendet teremteni. Én nem a személyeket támadom, hanem a rendszert. (Nagy zaj). A francia kommunizmusnál semmivel nem maradt hátrább a magyar kommunizmus. Csak az a különbség, hogy nálunk bíróság elé, ott pedig haditörvényszék elé állították a rombolás vezéreit. A tisztek nem csináltak itt atrocitásokat, a különítmények szerepeltek mindenben. S a szálak mindig ugyanegy helyre futottak össze. Hol Kecskemétre, hol a Britanniába. Prónay csendőralezredes zsarolt és magánérdekből összeköttetésben állott a külfölddel. (Nagy zaj. Tudjuk !) Azután Hegedűs pénzügyminiszterhez intézi szavait: A korona értékének esőse nem az ő beszédével van összefüggésben. Mindennek az az oka, hogy a katonai bíróságok beleavatkoznak a polgárok ügyeibe. Kéri a miniszterelnököt, hozza tudomására a kormányzó őfőméltóságának, hogy az ő személyét egy esetben sem akarta a vitába belevonni. De nem tűrheti viszont azt sem, hogy egyesek befolyása a nagyobb politikai kapacitásokra nyomást gyakorolhasson. (Az ülés tart). Miért esik a korona??
