Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-07-28 / 169. szám
I 4 Hz Egri Népújság csütörtöki szá~ mainak vidéki előfizetései ezentúl nem a kir. tanfelügyelőségnek, hanem a szabadoktatási titkári hivatalba Eger, Szent- jános-u. 3. küldendők, tekintettel az időközi terhekre ezentúl aug. végéig nem 20, hanem 22 K küldését kérjük. Ugyanoda kell küldeni a Vármegyei Szabadoktatási Bizottságot érdeklő levelezéseket is Hevesvármegye Szabadoktatási Bizottsága. A múlt hét a belpolitikában. (julius 19—26.) A múlt hét ismét a leleplezések hete volt. A közélet már leszorult és még felszínen úszó szereplőinek tülekedő különítményei borzalmas sikerrel mártogatják meg egymást a jelen és a közelmúlt politikai mocsarában. Magyarok és ellenséges külföldiek titkos összeköttetéseiről és kapcsolatairól esik szó, amelyeknek céljaiéit volna Magyarország és Románia között vérfer- töző personális uniót létrehozni, az akkori magyar kormányt letartóztatni, a jelenlegi kormányt félreszoritani, a külföldet Magyarország ellen hangolni stb. stb. És még a politika Bakonyában igy szórakoznak a politika szegénylegényei, addig a nemzet néma keserűséggel várja a Megváltót, aki kiveri korbácsával a közélet templomából a minden áron érvényesülni akaró lármás zsibárusokat, a nemzet öntudatos vagy öntudatlan sírásóit. A nemzetgyűlés pénteki ülésében a külügyminiszter tett fontos közléseket: «Kijelenthetem — úgymond — hogya baranyai kérdés megoldása előtt vagyunk és remélem, hogy a nagyhatalmak e kérdést úgy fogják megoldani, hogy ez az országra nézve kedvező lesz. Terminusokról azonban nem beszélhetek.» Megnyugtatóbb ennél a külügyminiszternek a jóvátétel kérdésében tett nyilatkozata, amely szerint a kormány a jóvátétel tehnikai részét illetőleg többizben fordult kéréssel a nagyhatalmakhoz, kérve a jóvátételi bizottság tagjai számának apasztását, mert hisz ennek költségei minket terhelnek. Erre vonatkozólag történt is intézkedés a nagyhatalmak részéről: a bizottság nem lesz fnagy számú, nem is fog állandóan itt tartózkodni, csak esetről esetre száll ki és vizsgálja meg a neki szükséges adatokat. A jóvátétel óriási összegére vonatkozó híreszteléseket a külügyminiszter légből kapott rosszakaratú koholmányoknak mondotta, amelyeknek semmiféle tárgyi alapjuk nincs, céljuk csupán az, hogy a magyar közgazdaság konszolidációját aláássák. A jóvátétel összegének megállapításánál okvetlenül figyelembe veszik azt a kárt is, melyet Magyarország a román megszállástól szenvedett. A jóvátételnél Németország a főadós. Magyarország a többi központi hatalmakkal együtt csak mint másodlagos adósok szerepelnek, s csak a Németországtól be nem hajtható összegek szempontjából jön számításba. A külügyminisztert s a többi szónokokat gyakran szakították félbe temperamentumos képviselők igen éles közbeszólásai, amelyek- hűen tükrözik ugyan vissza a nemzetnek a nagy és a kis ántánttal szemben érzett keserűségét, de olyan im- politikus hangnemben hangzottak el, hogy bizonyára több kárára, mint hasznára válnak a magyarság igaz ügyének. Cseh körökben kezdik belátni, hogy nagyobb volt az étvágyuk, mint amennyit a gyomruk megemészteni képes. Smeral, a cseh szocialisták egyik vezére egy kassai gyűlésen beismerte, hogy Csehszlovákiának veszedelmesen sok a magyarja. Tusár volt cseh miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a cseh magyar határ természetellenes, a magyarokkal tehát megegyezést kell kötni, hogy a cseh szlovák köztársaság megszabaduljon a Csehországra nézve szinte megemészthetetlen tiszta magyar területektől. Egy másik cseh politikus pedig annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a bekebelezett egy milliónyi magyarság nagyon károsan befolyásolja a fiatal köztársaság konszolidációját. Érik a gyümölcs, csak ki kell várni! Mert ugylátszik, mégse lehet vonalzóval térképet rajzolni, s hazug adatok nem biztosítanak szilárd támpontokat. (m. k.) A népművelés s az azt szolgáló szabadoktatás. A szabadoktatás az iskolából kikerült és az iskolába nem járt egyének felvilágosítása, művelése; s így nagy szerepet játszik benne az oktatás, csakhogy a módszer s az esközök mások mint az iskolai oktatásnál. Azért nevezik sokan a szabadoktatást iskolánkivüli oktatásnak. Többen felnőtt- oktatásnak, de ez helytelen egyrészt,.mivel az ifjúság iskolánkivüli nevelése is feladata a szabadoktatásnak, másrészt mert felnőtt oktatás magában foglalja a felnőttek szakképzését is, holott a szabadoktatás csak az állampolgári neveléssel foglalkozik. A szabadoktatásnak a célszerűség elveiből kell kiindulnia. Erre kell tekintettel lennünk az előadások tárgyának megválasztásánál, a hallgatók tömörítősénél, az előadók megválasztásánál s az előadások mikéntjénél. Mit tanítsunk ? Mindent lehet, amire a népnek gazdasági, társadalmi s állami életben szüksége van. Tehát a szabadoktatás tárgya az elemi ismeretektől, fel egészen a szükséges jogi ismeretekig, a helyes számvetéstől a világpiac konjuktu- rájának ismeretéig. De nem csupán elemi és elméleti, hanem gyakorlati ismeretek minél nagyobb mértékben. Minden oly szükséges ismeretek melyekre minden állampolgárnak szüksége van, lakjék bár városban vagy faluban az illető. Vannak azonban oly szükséges ismeretek melyekre csak egyes kerületek esetleg kisebb területek, sőt néha egy két község lakóit kell tanítani. Az előadások tárgyának megválasztásánál az általános, országos érdekű ismeretek mellett a helyi tudnivalókra a helyi érdekek kielégítésére igen nagy súlyt kell helyezni. Az előadások tárgyának a szükség- képeni kivételektől eltekintve, általános s nem speciális tudást terjeszenek. A cél nem speciális ismeretek rendszeres tanítása, erre se mód se idő nincs. Legyen általános de az érdeklődést fölkeltő s a hallgatók maguk tovább képezzék ki magukat IBIM ■ II H ..Ill III I I i III, ll.ihJiSaaEKSgagKSg^E» a speciális tudnivalókban. Az előadások tárgyát az érdeklődőkkel, a hallgatókkal karöltve lehetőleg együttesen állapítjuk meg, mert hiába a legszebb előadás is, ha az a hallgatóságot, tehát éppen azokat a — kiknek ez tartatik — nem érdekli. Munkánkat nagyon megkönyitjük, ha előadásokat könnyen megértő példákkal színezzük és folytonosan lekötve érdekessé te- szük. A jövő nyugalma, fejlődése s hazánk boldogulása, jóléte nagyon sokat függ ezektől. Hogyan tanítsunk ? Ez ép oly fontos mint az előadás tárgyának megválasztása. Ügy kell tanítani, hogy annak eredményeképpen a hallgatók a Hazának hasznos polgárai legyenek. Fontos, hogy az előadások, az előadók alkalmazkodjanak a hallgatóság előismereteihez, műveltségi fokához gondolat világához. Mert enlékül egyrészt alig, vagy egyáltalán nem tudja felkelteni az érdeklődést. Nemcsak, hogy eredményt nem ér el, de a hallgatókat elriassza s elidegeníti az előadások látogatásától. Az előadás ne legyen gépies, sablonos. Hasonlatokkal éljünk s igy tudjuk az elvont dolgot kézzelfoghatóvá tenni. A tanítói és nevelési tudáshoz mozgékonyságnak és alkalmazkodóképességnek kell társulnia. — Az előadásnak közvetlennek kell lennie, olyannak, hogy a hallgatóság figyelmét elejétől végig lekösse, és a tanulni vágyást, az érdeklődést minél jobban felköltsük. A tanítás kapcsolódjék bele a mindennapi életbe, a tárgyat abból vegye, de az élet magyar és erkölcsös legyen, fokozza a haza szeretetet, a nemzeti együttérzést, a közérdek fenntartását és a társadalmi jóerkölcsöket. Az előadás legyen lehetőleg mindig szemléltető. Legyünk tekintettel arra is, hogy az előadások egy teljes tárgyközt vagy annak egy szerves részét öleljék fel, hogy a hallgatóság az illető tárgyközből teljes átfogó ismerettel rendelkezzék. Vigyázzunk arra is, hogy az előadás ne legyen egyoldalú, hanem tárgyilagos. Végül az előadó tárgyában mindenkor teljesen jártas, otthonos legyen. Az előadók zömét a tanítók, tanárok, lelkészek, gazdák és gazdatisztek, közigazgatási tisztviselők és jogászok képezik. A szabadoktatási munkába bele kell vonni az egész társadalmat, annak minden osztályát, minden foglalkozási ágát jegyzőket, orvosokat, mérnökö két stb. tisztviselőket egyszóval az egész értelmiséget. Ahol lehetséges, mindenesetre sorozatos előadásokat vagy tanfolyamokat kell tartani, mert ez célszerűbb, de ahol ez lehetetlen ott csak egyes előadásokat, mert már ezzel is az érdeklődést felkeltettük s részünkről ha más nem is de a jó akarat meg volt-. Há. Nagybátonyban a Lipták-léle újonnan létesített bányatársulati elemi népiskola egy tanteremmel és tanító lakással a folyó évben épült, félmillió koronába került, egyúttal azonban a legszebb iskolája is Hevesvármegyének. A forró júliusba nyújtották ki a tanévet, hogy az anyagot befejezhessék. Az évzáró vizsgán résztvett Rusztek Károly kir. tanfelügyelő is. Hz egri cifratéri ifjúsági egyesület legutóbbi népes ülésén elhatározta az Országos Dalszövetséggel való közreműködést. (1001.) Nyomatott az érseki líceumi nyomdában.