Egri Népujság - napilap 1921/2

1921-07-28 / 169. szám

I 4 Hz Egri Népújság csütörtöki szá~ mainak vidéki előfizetései ezentúl nem a kir. tanfelügyelőségnek, hanem a szabad­oktatási titkári hivatalba Eger, Szent- jános-u. 3. küldendők, tekintettel az idő­közi terhekre ezentúl aug. végéig nem 20, hanem 22 K küldését kérjük. Ugyanoda kell küldeni a Vármegyei Szabadoktatási Bizottságot érdeklő levele­zéseket is Hevesvármegye Szabadoktatási Bizottsága. A múlt hét a belpolitikában. (julius 19—26.) A múlt hét ismét a leleplezések hete volt. A közélet már leszorult és még fel­színen úszó szereplőinek tülekedő különít­ményei borzalmas sikerrel mártogatják meg egymást a jelen és a közelmúlt politikai mocsarában. Magyarok és ellenséges kül­földiek titkos összeköttetéseiről és kapcso­latairól esik szó, amelyeknek céljaiéit volna Magyarország és Románia között vérfer- töző personális uniót létrehozni, az akkori magyar kormányt letartóztatni, a jelenlegi kormányt félreszoritani, a külföldet Ma­gyarország ellen hangolni stb. stb. És még a politika Bakonyában igy szórakoznak a politika szegénylegényei, addig a nemzet néma keserűséggel várja a Megváltót, aki kiveri korbácsával a közélet templomából a minden áron érvényesülni akaró lármás zsibárusokat, a nemzet öntudatos vagy ön­tudatlan sírásóit. A nemzetgyűlés pénteki ülésében a külügyminiszter tett fontos közléseket: «Kijelenthetem — úgymond — hogya bara­nyai kérdés megoldása előtt vagyunk és remélem, hogy a nagyhatalmak e kérdést úgy fogják megoldani, hogy ez az országra nézve kedvező lesz. Terminusokról azon­ban nem beszélhetek.» Megnyugtatóbb en­nél a külügyminiszternek a jóvátétel kér­désében tett nyilatkozata, amely szerint a kormány a jóvátétel tehnikai részét ille­tőleg többizben fordult kéréssel a nagy­hatalmakhoz, kérve a jóvátételi bizottság tagjai számának apasztását, mert hisz en­nek költségei minket terhelnek. Erre vo­natkozólag történt is intézkedés a nagy­hatalmak részéről: a bizottság nem lesz fnagy számú, nem is fog állandóan itt tartózkodni, csak esetről esetre száll ki és vizsgálja meg a neki szükséges ada­tokat. A jóvátétel óriási összegére vonat­kozó híreszteléseket a külügyminiszter lég­ből kapott rosszakaratú koholmányoknak mondotta, amelyeknek semmiféle tárgyi alapjuk nincs, céljuk csupán az, hogy a magyar közgazdaság konszolidációját alá­ássák. A jóvátétel összegének megállapí­tásánál okvetlenül figyelembe veszik azt a kárt is, melyet Magyarország a román megszállástól szenvedett. A jóvátételnél Németország a főadós. Magyarország a többi központi hatalmakkal együtt csak mint másodlagos adósok szerepelnek, s csak a Németországtól be nem hajtható összegek szempontjából jön számításba. A külügyminisztert s a többi szóno­kokat gyakran szakították félbe tempera­mentumos képviselők igen éles közbeszó­lásai, amelyek- hűen tükrözik ugyan vissza a nemzetnek a nagy és a kis ántánttal szemben érzett keserűségét, de olyan im- politikus hangnemben hangzottak el, hogy bizonyára több kárára, mint hasznára vál­nak a magyarság igaz ügyének. Cseh körökben kezdik belátni, hogy nagyobb volt az étvágyuk, mint amennyit a gyomruk megemészteni képes. Smeral, a cseh szocialisták egyik vezére egy kassai gyűlésen beismerte, hogy Csehszlovákiá­nak veszedelmesen sok a magyarja. Tusár volt cseh miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a cseh magyar határ természetelle­nes, a magyarokkal tehát megegyezést kell kötni, hogy a cseh szlovák köztársaság megszabaduljon a Csehországra nézve szinte megemészthetetlen tiszta magyar területektől. Egy másik cseh politikus pe­dig annak a meggyőződésének adott ki­fejezést, hogy a bekebelezett egy milliónyi magyarság nagyon károsan befolyásolja a fiatal köztársaság konszolidációját. Érik a gyümölcs, csak ki kell várni! Mert ugylátszik, mégse lehet vonalzóval térképet rajzolni, s hazug adatok nem biz­tosítanak szilárd támpontokat. (m. k.) A népművelés s az azt szolgáló szabadoktatás. A szabadoktatás az iskolából kikerült és az iskolába nem járt egyének felvilá­gosítása, művelése; s így nagy szerepet játszik benne az oktatás, csakhogy a mód­szer s az esközök mások mint az iskolai oktatásnál. Azért nevezik sokan a szabadoktatást iskolánkivüli oktatásnak. Többen felnőtt- oktatásnak, de ez helytelen egyrészt,.mivel az ifjúság iskolánkivüli nevelése is feladata a szabadoktatásnak, másrészt mert felnőtt oktatás magában foglalja a felnőttek szak­képzését is, holott a szabadoktatás csak az állampolgári neveléssel foglalkozik. A szabadoktatásnak a célszerűség el­veiből kell kiindulnia. Erre kell tekintettel lennünk az előadások tárgyának megvá­lasztásánál, a hallgatók tömörítősénél, az előadók megválasztásánál s az előadások mikéntjénél. Mit tanítsunk ? Mindent lehet, amire a népnek gazdasági, társadalmi s állami életben szüksége van. Tehát a sza­badoktatás tárgya az elemi ismeretektől, fel egészen a szükséges jogi ismeretekig, a helyes számvetéstől a világpiac konjuktu- rájának ismeretéig. De nem csupán elemi és elméleti, hanem gyakorlati ismeretek minél nagyobb mértékben. Minden oly szük­séges ismeretek melyekre minden állam­polgárnak szüksége van, lakjék bár vá­rosban vagy faluban az illető. Vannak azonban oly szükséges ismeretek melyekre csak egyes kerületek esetleg kisebb terü­letek, sőt néha egy két község lakóit kell tanítani. Az előadások tárgyának megvá­lasztásánál az általános, országos érdekű ismeretek mellett a helyi tudnivalókra a helyi érdekek kielégítésére igen nagy súlyt kell helyezni. Az előadások tárgyának a szükség- képeni kivételektől eltekintve, általános s nem speciális tudást terjeszenek. A cél nem speciális ismeretek rendszeres tanítása, erre se mód se idő nincs. Legyen általá­nos de az érdeklődést fölkeltő s a hallga­tók maguk tovább képezzék ki magukat IBIM ■ II H ..Ill III I I i III, ll.ihJiSaaEKSgagKSg^E» a speciális tudnivalókban. Az előadások tárgyát az érdeklődőkkel, a hallgatókkal karöltve lehetőleg együttesen állapítjuk meg, mert hiába a legszebb előadás is, ha az a hallgatóságot, tehát éppen azokat a — kiknek ez tartatik — nem érdekli. Mun­kánkat nagyon megkönyitjük, ha előadá­sokat könnyen megértő példákkal színez­zük és folytonosan lekötve érdekessé te- szük. A jövő nyugalma, fejlődése s hazánk boldogulása, jóléte nagyon sokat függ ezektől. Hogyan tanítsunk ? Ez ép oly fontos mint az előadás tárgyának megválasztása. Ügy kell tanítani, hogy annak eredménye­képpen a hallgatók a Hazának hasznos polgárai legyenek. Fontos, hogy az előa­dások, az előadók alkalmazkodjanak a hall­gatóság előismereteihez, műveltségi foká­hoz gondolat világához. Mert enlékül egy­részt alig, vagy egyáltalán nem tudja fel­kelteni az érdeklődést. Nemcsak, hogy eredményt nem ér el, de a hallgatókat el­riassza s elidegeníti az előadások látoga­tásától. Az előadás ne legyen gépies, sab­lonos. Hasonlatokkal éljünk s igy tudjuk az elvont dolgot kézzelfoghatóvá tenni. A tanítói és nevelési tudáshoz mozgékony­ságnak és alkalmazkodóképességnek kell társulnia. — Az előadásnak közvetlennek kell lennie, olyannak, hogy a hallgatóság figyelmét elejétől végig lekösse, és a ta­nulni vágyást, az érdeklődést minél job­ban felköltsük. A tanítás kapcsolódjék bele a mindennapi életbe, a tárgyat abból ve­gye, de az élet magyar és erkölcsös legyen, fokozza a haza szeretetet, a nemzeti együtt­érzést, a közérdek fenntartását és a tár­sadalmi jóerkölcsöket. Az előadás legyen lehetőleg mindig szemléltető. Legyünk tekintettel arra is, hogy az előadások egy teljes tárgyközt vagy annak egy szerves részét öleljék fel, hogy a hallgatóság az illető tárgyközből teljes átfogó ismerettel rendelkezzék. Vi­gyázzunk arra is, hogy az előadás ne le­gyen egyoldalú, hanem tárgyilagos. Végül az előadó tárgyában mindenkor teljesen jártas, otthonos legyen. Az előadók zömét a tanítók, tanárok, lelkészek, gazdák és gazdatisztek, közigazgatási tisztviselők és jogászok képezik. A szabadoktatási mun­kába bele kell vonni az egész társadalmat, annak minden osztályát, minden foglalko­zási ágát jegyzőket, orvosokat, mérnökö két stb. tisztviselőket egyszóval az egész értelmiséget. Ahol lehetséges, mindenesetre sorozatos előadásokat vagy tanfolyamokat kell tartani, mert ez célszerűbb, de ahol ez lehetetlen ott csak egyes előadásokat, mert már ezzel is az érdeklődést felkeltet­tük s részünkről ha más nem is de a jó akarat meg volt-. Há. Nagybátonyban a Lipták-léle újonnan létesített bányatársulati elemi népiskola egy tanteremmel és tanító lakással a folyó évben épült, félmillió koronába került, egyúttal azonban a legszebb iskolája is Hevesvármegyének. A forró júliusba nyúj­tották ki a tanévet, hogy az anyagot be­fejezhessék. Az évzáró vizsgán résztvett Rusztek Károly kir. tanfelügyelő is. Hz egri cifratéri ifjúsági egyesület legutóbbi népes ülésén elhatározta az Országos Dalszövetséggel való közremű­ködést. (1001.) Nyomatott az érseki líceumi nyomdában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom