Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-12-02 / 274. szám
Ara 2 korona, Eger, 1921. december 2. péntek. XXVIII. évf. 274. sa. Előfizetési dijak postai szállítással Sftss ét félévi előfizetést nem fogadunk el. Hedged évre 150 K. — Egg hórs 50 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: B R E Z N RY IMRE. Szerkesztőség! Eger, Licenm. Kiadóhivatal i Licenml ngomda« Te'efen szám 11. Az aranyhid. Eger, 1921. dec. 1. Megnemértés-ország közepén egy hatalmas fekete tő terűit el. Nem volt kiasz- szikus neve. Nagyon is furcsa és modern hangzású neve volt: «Parlament«. A tő örökké háborgott, mert vulkánikus erők mindig fölkavarták. Ezek a vulkánikus erők voltak a pártszenvedélyek. A Parlament nevű sötét tóba kisebb-nagyobb folyók, patakok és erecskék ömlöttek. Egyiket hívták Keresztény Nemzeti Egyesülésnek, a másikatDisszidens nek, a harmadikat Kisgazdának, a negyediket Polgári Demokratának, az ötödiket Ellenzéknek. Egy-két folyó tiszta volt, mint a kristály, de a többi salakot hozott magával és a Parlament nevű tóban összekeveredett azokkal a csatornákkal, amelyek az önösérdekek szennyvizét vezették le. S a Parlament révésze, Bethlen gróf, ezen a példázaton nem okúit. Az Egységes Pártot meg akarta teremteni: a kristálytiszta ereket össze akarta keverni a csatornák poshadt vizével. A révésznek elég dolga volt: az alvilágból kellett fölszállítania a dicsőséges múlt kisértő emlékeit. S Megnemértős-országot ez az örökké viharzó fekete tó választotta ketté. A révész, Bethlen gróf, egy álmot óhajtott megvalósítani. Az álom azt sugallta neki, hogy ha egy aranyhidat épít a Parlament fölé és ezzel az aranyhíddal összeköti Megnem- értés-országot, újra boldog lesz a nép. A révész elzarándokolt egy alchimis- tához, aki a titkos tudományok mestere volt. Az alchimistát Politikának hívták, a vegyi konyháját pedig Programm-nak. — Aranyhidat szeretnék építeni a fekete tő fölé, hogy megmentsem Megnem- értés-országot. A Politika gúnyosan mosolygott. — Aranyhidat építeni? Szegény ember, hiszen aranyad nincsen. Az arany, az Önzetlenség, kipusztúlt Megnemértós- országból. S hiányzik a tiszta tűz, a Kitartás, amely az aranyat időállóvá edzené. — Éppen ezért jöttem hozzád, te értesz az aranycsináláshoz. — Ám lássad — mondotta a Politika. Tüzet gyújtott a lombik alá és elkészítette a szükséges arany-mennyiséget. Varázsló volt, megtehette. Az aranyat pedig álomból, ígéretekből, hitegetésből, gyűlöletből, tunyaságból és áskálódásből, nagyravá- gyásből és ellenségeskedésből csinálta. A boszorkány-konyhában más anyag nem állt rendelkezésére. S Megnemértés-ország egy szép reggelen arra virradt, hogy az Aranyhid, az Egységes Párt, a Parlament fölött ragyogott. S Bethlen-révész lélegzetét visszafojtva leste, ki lesz az első, aki az Arany- hidra lép. Egy tiszteletreméltó aggastyán „tette rá a lábát először a hídra. S hívták őt Választójognak. Az Aranyhid azonban megingott. Összeroppant. Füst lett belőle, fojtó köd és pára. A Választójog az örökké háborgó fekete tóba zuhant. A révész kétségbeesett, de a szerencsétlen ország lakói nem. Egyesült erővel lecsapolták a Parlamentet és kimentették a Választójogot, S kihaltak a pártszenvedélyek vulkánjai. A fekete tő helyén termékeny földre találtak, melynek mélyében meglelték az aranyat: a szeretetet, a megértést ős az önzetlenséget. S Bethlen gróf azért nem tudja megépíteni álmát, az egységes párt aranyhíd- ját, mert az arany, amiből a hid elkészülne, mélyen benn van a mocsár alatt, amit úgy hívnak, hogy Parlament. Csapolják le ezt a vulkánikus fekete tavat és megtalálják az aranyat, ami Megnemértés-ország legdrágább kincse lesz. Bárcsak ne tűntetné el ezt a nemes fémet, az irigység manója! Szegény Megnemértés-ország. . . Szegény ‘Magyarország! .... b. ... f. Második évfordulója volt tegnap az egri gyalogezred megalakúlásának. Ez alkalomból 9 órakor ünnepies hálaadó és könyörgő mise volt a főszékesegyházban, melyen a nemzeti hadsereg tisztikara és legénysége teljes számban részt vett, de ott voltak a polgári hatóságok vezetői is. Az ünnepi misét Dutkay Pál apát-kanonok mondotta, az alkalmi szt. beszédet pedig Subik Károly pápai kamarás, érseki titkár. — Mise után a pompásan fegyelmezett, sastollas csapatok tisztelgő menetben léptettek el az állomás és ezredparancsnok előtt. Az egri vár költői. — Részletek Tordai Ányos vasárnapi előadásából. — II. Balassy Bálint. 22 esztendő múlt el az egri vár ostroma óta. 1574 et Írtak. Ungnad Kristóf uram most már a vár kapitánya, felesége a szépséges Losonczy Anna. Beállít a várba Balassy Bálint urfi, hogy ím ő vitézi oskolát jött ide tanulni. Ungnad szívesen fogadja a rangos ifjút, kinek apja jeles embere volt Ferdinánd királynak. Hanem ahogy az asszonyt meglátta Bálint úrfi, minden vére egyszeribe az arcába szökkent. Tudta, hogy találkozni fognak, de azt már nem tudta, micsoda gyönyörű pillangó feslett ki a báb szürke köntöséből! Mert ismerték már egymást előbb is. Ott laktak Losonczyék Somorkő várában, Kékkőnek, a Balassyak fészkének szomszédságában. Csakhogy Bálint úrfi nem sokat sürgölö- dött akkortájt a szomorú Anna körül, a- kinek nem igen volt kedve udvarlőkat fogadni: apja emlÓKén járt mindig a gyönge szíve, akit oly rútul pusztított el a török vég Temesvár alatt. Hanem moßt! Fellobbant Bálint szívében egy szempillantás alatt a sóvárgó szerelem, a lobogó, a kínzó, soha ki nem elégített és soha el nem múló. És újra kezdődik Eger várában az ostrom, nem ugyan szakállas á- gvúkkal, tarackokkal, hanem lobogó, epe- dő, vágyódó dalokkal: Kegyes, vidám szemű, piros rózsa színű En édes fehér hölgyem, Kin hű szerelemmel s teljes reménységgel Nyugszik tüzesült lelkem, Nemde nem siralmas kár-e énnekem az, Hogy elfeledtél engem? Az szelíd darukhoz szintén hasonlatos, Te kegyes tekinteted, Rózsát jegyez orcád, kláris te szép kis szád, Mézet ereszt beszéded. Jöjj immár élőmben, mondjad örömömben : Isten hozott téged! De hiába minden! Az egri vár falai keményen állták Ali és Ámhát ostromát: ily keményen állja Losonczy Anna is a szerelmes vitéz dalos támadását. Mi tette szívét keménnyé? A hitvesi hűség őrzötte-e meg, vagy nem hitt-e Bálint őszinte érzésében: — ki tudná azt megmondani! Tetszett neki az epedő vitéz, volt hozzá jó szava is, de sokkal józanabb volt, hogy- sem szívét elveszíthette volna. Bálint a végvári élet egyéb gyönyörűségeiben keres vigasztalást. Lándzsa- vetés, kopjatörés, portyázás a vőgbeli vitéz mulatsága s az Eged aljai térség, a fel- németi s tályai mezőség dicsérete csendül meg Balassy vitézi énekeiben : Vitézek, mi lehet E széles föld felett Szebb dolog a végeknél ? Holott kikeletkor A sok szép madár szól, Kivel ember ugyan éli Mező jó illatot, Az ég szép harmatot Ad, ki kedvesb mindennél ... A nagy széles mező, S a szép liget erdő Sétáló palotájok; Az utaknak tere Kemény harcok helye, Tanuló oskolájok; Csatán való éhség, Szomjúság s nagy hévség, F áradtság—m ulatságok. Julia hajthatatlan állhatatossága miatt nincs sokáig maradása az egri várban. Megy felejteni, vagy becsületet szerezni a harcok mezejére: hátha a kardpengés, ágyúdörgés elcsitítják szíve zokogását, a- vagy akkora dicsőséget szerez, hogy ragyogásának nem tud majd ellenállni Julia asszony. (Balassy t. i. Julia néven emlegeti verseiben Losonczy Annát.)
