Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-11-27 / 270. szám
Ara 2 korona. Eger, 1921. november 27. vasárnap. XX YIII. évf. 270.». £16flx«tési dijak postai szállítása «i és félévi előfizetést nem fogadunk el. | Kegged évre 150 K. — Egg hóra 50 K. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. Szerkesztőségi Eger, Licenm. Kiadóhivatal i Líceumi ogotnds. Telefon szám 11. Ardet Ucalegon. .. Eger, 1921. nov. 26. Magyarán szólva ez annyit jelent: baj van a szomszédban. Nagy baj van! Pedig hát azt hinné az ember, hogy Ausztria öröm mámorban úszik. Ingyen, ajándékban kapott a mi testünkből egy nagy területet; ingyen, ajándékban a mi rórünkből pár százezer új alattvalót. Ezt a területet most veszik birtokba, a hős asztrák csapatok «teljes íelkészültséggel». kíinden valamirevaló falunak jut egy-eey íászlóalj katona s egy pár gépfegyver. A íagyobb községekre, a járási székhelyekre nég ágyú is. Pedig a szegény lakosságiak igazán nincs más fegyvere, mint a conyhakés, a bicska, meg a kasza. A boldog Ausztria büszke politikusai íetykón verik a mellüket az új hódításnak niatta. Ellenben na'gy aggodalmat okoz ninden komolyan gondolkozó osztrák po- itikusnak az ország anyagi helyzete. Ez valósággal kétségbeejtő. Ausztriában az év elején 30 milliárd »anbjegy volt forgalomban, most pedig ueghaladja a százmilliárdot. Ez annyit elent, hogy hetenkint másfél milliárddal, agyís naponkint 200 millió koronánál töb- iel növekedett az osztrák államadósság. Snnek azután az az eredménye, hogy ma lár minden osztrák alattvalóra (még a iár napos csecsemőre is) 17 ezer korona llamadósság esik. Természetes, hogy ez az adósság hi- ietetlenül növeli önmagát s Ausztria nap- ől-napra mélyebbre sülyed az adósságok íocsarában. Legutóbb például kénytelen olt a tisztviselők eddigi fizetését (átlago- an havi 12 ezer korona) a háromszorosára, agyis havonkinti 36 ezer koronára emelni. Ívvel olyan nagy megterhelést kapott az sztrák költségvetés, hogy ez az egyetlen- gy tétel 120 milliárdot tesz ki. Ez a tétel gymagában negyvenszerese a békebeli gész nagy Ausztria egész évi költsógve- isőneii. Ma már ott tart a mi jó szomszédunk, ogy ha csak a közalkalmazottak évi fize- isét akarja biztosítani adók utján: min- en osztrák kenyérkeresőre (még a köz- ikalmazottakra is!) körülbelül 90 ezer orona évi adóteher esnék. Ehhez termé- :etesen még legalább ennek a kétszerese írül egyéb költségvetési szükséglet címén. Hogy hová fog ez vezetni? Oda, ahol roszország van. Egyébként is Oroszország utján r Ausztria, hol burkoltan tanácsköztár- iságot teremtettek a kommunizmus apos- lai. Ennek a rendszernek természetes jvetkezményei azok az állapotok, ame- ekben szegény osztrák nép sínylődik; elyek letörölték ajakéról a mosolyt, arról a jól^edvet; melyek könyeket sajtol- ik az osztrák nép szeméből. A kommunizmus nemcsak Oroszor- ágban mutatta meg, hogy «szociális terelésből fakad a jólét«, hanem a szom- ádban, az osztrákoknál is, ahol igen-igen gy baj van. «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásába!. Amen.» Vasárnapi munkaszünet. Eger, 1921. nov. 26. A kereskedelmi miniszter az ipar és kereskedelem vasárnapi munkaszünetónek szabályozásáról rendeletet adott ki, amely rendelet december elsején életbe lép. A rendelet nagyon kevés újat tartalmaz. Nagyobbrészt az eddig kiadott rendeleteket foglalja egységbe. Különös, hogy a mai kereszténynek nevezett irányzat ellenére sem méltányolja a rendelet azokat a szempontokat, amiket a keresztény erkölcs a vasárnapi munkaszünet dolgában megkíván. Telve van a rendelet a túlzó liberális irány kivételeivel. Azért mondom, hogy túlzó liberális irány, mert Anglia csak liberális, és nagy ipari, nagy kereskedelmi ország, mégis a vasárnapi munkaszünet sokkal jobban eleget tesz a keresztény - erkölcsi követelményeknek, mint ez a rendelet. Az új rendelet a vasárnapokra és Szent István napjára szabja meg a munkaszünetet. Kereskedelmi és ipari cikkek árúsí- tása Budapesten egész nap tilos, vidéken reggel 7 órától délelőtt 10 óráig szabad. Ha azonban valamely vidéki város, vagy község kereskedőinek kétharmada kívánja, az iparhatóság a vidéken is behozhatja a teljes munkaszünetet. Ez az egyik újítás. Majd meglátjuk, fogják-e Egerben követelni a kereskedők a teljes munkaszünetet! Ha Szent István napja hétfőre, vagy szombatra esik: akkor az előtte, vagy utánna levő vasárnap reggel 7 órától délelőtt 10 óráig szabad az árúsítás. Ha Mindenszentek ünnepe vasárnapra, vagy hétfőre esik: vasárnap reggel nyolc órától e6te hat óráig szabad a koszorúk, gyertyák, mécsesek, árúsítása, szállítása. Karácsony előtti vasárnap reggel 7 órától 12 óráig szabad az árúsítás. Kenyér, péksütemény, gyümölcs árúsítása tisztán péküzletekben, gyümölcsüzletekben reggel 7 órától déli 12 óráig szabad. Cukorka, száraz cukrászsütemény, mézeskalács, nem szeszes .üdítőitalok, cukorkaüzletekben Budapesten 7—9 óráig, vidéken 7—10 óráig szabad, utcákon, tereken pedig reggel 7 órától a szombatra érvényes záróráig lehet. Cukrászok üzleteikben reggel 8 órától a szombati záróráig megfelelően árúsíthatnak vaeárnap is. Színházakban, mozikban s egyéb szórakozó helyeken cukorka, sütemény, élelmicikkek, italok (égetett szesz kivételével) az előadás tartalma alatt árusíthatók. Élővirág virágüzletekben 8—12 óráig árusítható. Útcákon, tereken péksütemény, gyümölcs 7 órától, élővirág 8 órától délután 2 óráig árusítható. Kirándulóhelyeken, játék, sporttélepeken, szabadban tartott nyilvános mulatságokon a játék, sport, mulatságok ideje alatt péksütemény, cukorka, mézeskalács, száraz cukrászsütemény, nem szeszes üdítő italok árűsíthatők. A rendelet még arról is intézkedik, hogy ♦vasárnap 9 órán túl segédeiket, ta- noncaikat és egyéb alkalmazottaikat nem foglalkoztathatják elárúsítással sem az üzletükben, sem az utcán, sem a kiránduló helyeken, sporttelepeken, mulatságokon a pékek, cukorkaárűsok, mézeskalácsosok; de a cukrászok, élővirágkereskedők foglalkoztathatják az alkalmazottaikat is. Húsnemúeket (hal, leölt, vagy élő baromfi kivételével) Budapesten egész nap tilos árúsítani, vidéken pedig csak a mesterek, vagy családtagjaik árúsíthatnak'reg- gel 7—10-ig. Állami egyedárúság. Dohány és trafikárűcikkek, levél és okmánybélyegek kis és nagy trafikokban reggel 7—10 ig, más üzletekben a nyitvatartás idejéig árűsíthatők, Pálinkamérés. Égetett szeszesitalokat, likőröket vasárnap sehol sem szabad kimérni; csak teához adható rum; a tisztán pálinkás boltok egész nap zárva tartandők. Bor, sör és nem szeszes üdítő italok reggel 7 órától a záróráig mérhetők ki. Az ujságok.jUjságot és folyóíratokatjbol- tokban a nyitvatartásig; bódékban déli 12 óráig; útcákon, tereken, vasúton egész nap lehet árúsítani. Piacokon, vásárcsarnokokban csak délelőtt 10 óráig *lehet árulni. Vásárokon, ha vasárnapra esnek, nyári hónapokban (márc. 1.—szept. 30.) reggel 6 órától, téli hónapokon (okt. 1.—febr. 28.) reggel 7 órától este 6 óráig szabad a vásár. Szent István napján vásárt tartani nem lehet. Ha hétfőn van a vásár, akkor vasárnap a szállítás, felhajtás meg van engedve, a sátorverés, árúk rendezése vasárnap délután 4—6 óráig szabad. Búcsúk alkalmával kegyeleti cikkek, gyertyák, mézeskalács, cukrok, cukorsüte- mények, gyermekjátékok, nem szeszes,üdítő italok árúsítása szabad. Ipar. Csak vasárnap működhető ipari ős gazdasági hitelszövetkezetek,tvasárnap tarthatnak hivatalos órákat. Kisiparosok műhelyeikben délig dolgozhatnak, de munkásaikat nem foglalkoztathatják. Vendéglői, szállodai ipar egész nap folytatható. Pékiparban csak d. e. 10 óráig lehet dolgozni, dőli 12 óráig csak a közönség által odavitt tészta és húsneműek süt- hetők ki, de ez utóbbinál egy-két alkalmazottat csak akkor foglalkoztathat a mester, ha azok önként vállalkoznak és az illetőket túlóráért külön díjazza. Vasárnap éjjel a sütés tilos. Szódavíz gyártása déli 12 óráig, szét- hordása délután 2 óráig szabad. Borbélyok, fodrászok Budapesten teljes vasárnapi szünetet tartoznak tartani, vidéken reggel 7 órától déli 12 óráig dolgozhatnak. Fényképészek felvételeket reggel 8 órától délig végezhetnek; rendkívüli felvonulásodon, ünnepélyeken, sport-telepeken este 6 óráig. Fürdőintézetekben nincs munkaszünet. Malmokban aug. 1-től november 15-ig nincs munkaszünet. Az óv többi részében vasárnap reggel 6 órától hétfő reggel * óráig nem szabad őrölni. A nyomdaiparban csak a halasztást nem tűrő állami, hatósági nyomtatványuk
