Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-08-31 / 196. szám
Ära 2 korona. Eger, 1921. augusztus 31. szerda. XXYifl. évf. 196. sz. Előfizetési dijak postai szállítással i tgész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Slagged évre 110 K. — Egg hóra TOK. — POLITIKAI NÄPILÄP. Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. Szerkesztőségi Eger, Lineups. Kiadóhivatal i Lkeumi ugo?ada4 Telefon szám 11. A cseh-jugoszláv korridor. A rövidlátó Ausztria. Eger, 1921. agusztus 30. Azok között a merész álmok között, amelyeket kis szomszédaink valaha szövögettek, egyik legmerészebb s legszínesebb a szláv korridor eszméje volt. Az ántánt kegyelméből — a mi számlánkra — megkaptak mindent, amit csak kérni tudtak, de ezt az egyet nem bírták keresztülvinni. Pedig milyen szépen kiszínezték, hogy Csehországot a korridor, — amelyet Nyugatmagyarországon akartak kihasítani, — közvetetlenül fogja Jugoszláviával összekapcsolni; hogy Csehország ezáltal tengerparthoz jut; hogy Csehország iparának ezzel új piaca nyílik; hogy iparcikkei számára Jugoszláviát teljesen kisajátíthatja s ami szintén nem megvetendő: Magyarország körül ezzel teljesen bezárul a fojtó vasgyűrű s szorítja halálos szorítással. Hogy szebb hangzású legyen, hamarosan felcifrázták néhány jól hangzó frázissal. Ilyen volt Középeurópa konszolidációjának biztosítása szláv jelleggel, a magyarok által gonoszul szétszakított északi és délszláv testvérek egyesítése, továbbá gazdasági és politikai okok. No igen, mi már tudjuk, hogy ez mit jelent. Ezen az egy ponton azonban kudarcot vallott Benes minden mesterkedése. Ezt még az ántánt «méltányos» fölfogása is túlzottnak találta. De hiszen nem azért adott az Isten annyi furfangot a csehek bölcs külügyminiszterének, hogy amit egyenesen meg nem tud szerezni, ahhoz kerülő úton hozzá ne jusson: Ausztriát pedig megverte az Isten, akkora vaksággal, hogy mindig a csehek által vezetteti magát az orránál fogva. Az osztrák-magyar monarchia fölbomlása óta a magyar osztrák ellentétek kiélezése volt a cseh politika főcélja. Ezt a célt szolgálta kezdettől fogva Nyugatma- gyarország elszakításának terve s egyedüli értelme ennek a tervnek az, hogy az osztrák és magyar közé éket verjen s ez a két szomszéd soha többé meg ne érthesse egymást, soha ki ne békülhessen. Ezzel egyebeken kívül még azt a célt is remélték elérni a csehek, hogy megszabaduljanak Ausztriától, mint ipari versenytárstól s lehetetlenné tegyék Ausztria gazdasági reorganizációját, amelyhez Magyarország támogatására lenne szüksége. Ezért kellett felszítani és bolygatni a nyugatmagyarországi kérdést, mint Magyarország és Ausztria egy kényes ütközőpontját; ezért kellett Ausztria ügyei iránt oly melegen s oly jóakaratuan érdeklődni; sőt ezért hevíti őket annyira a baráti szeretet, hogy Ausztria jogainak kiküzdésére már Pozsony körül gyakorlatoznak és összevonják csapataikat türelmetlenül lesve az alkalmat, hogy segíthessenek Ausztriának.*) A tönkretett, magárahagyatott Ausztriának azután, ha egyszer megsegítették, már ők fognak parancsolni. Csak a rövidlátó Ausztria nem tudja meglátni, hogy tulajdonképen az ő bőrére megy a játék, hogy Nyugatmagyarország átcsatolásával Csehország hűbéresévé sü- lyed, hogy az eddigi jóakarat is csak az ellentétek mesterséges kiélezésére szolgált és hogy Csehország még jobban össze akarja zavarni Keleteurópa helyzetét. Az osztrákok azt hiszik, hogy ők kardcsapás nélkül, egy puskalövés nélkül fogják megkapni Nyugatmagyarországot, ha a csehek fogják őket hozzásegíteni. Hogy mennyire tévedtek, mutatja a mai helyzet. Jóságos Isten ! Hát az osztrákok még most sem tudják, hogy a csehek nem altruisták ? Hányadszor akarják ezt most megtanulni a maguk kárán? Amire a csehek ráteszik a kezüket, arra azt mondják, hogy az az övék. így lesz Nyagatmagyarországból cseh- délszláv korridor. S mire ezt Ausztriában észreveszik, akkor már későn lesz. *) Segítés fejében pedig közvetlen vasútvonalat kérnek Jugoszláviával. íme, a cseh-jugoszláv korridor! A V. P. E. Három betű a zöld mezőben. — Nagyarányú összeesküvést leplezett le az államrendőrség. Budapest. Az államrendőrség jelenti: Az államrendőrség 50 összeesküvőt tartóztatott le és átadta a budapesti királyi főügyészségnek. Az összeesküvést Tóth István elektrotechnikus, Hoffmann György segédmunkás és Kertész János vízvezetéki szerelő három hónappal ezelőtt indították meg. A szervezkedés célja a fennálló állami rend és kormányzat megbuktatása volt. Az összeesküvést külföldi pénzzel propagálták. A végső cél az volt, hogy Károlyi Mihály elnöksége alatt népköztársaságot csinálnak a keresztény Magyar- országból. A szervezkedés során a jelentkezőket két részre osztották. Az egyik csoportba tartoztak a katonák, a másik csoportba azok, akik még soha sem teljesítettek katonai szolgálatot. A tagok zöld színű igazolványokat használtak V. P. E. (világ proletárjai egyesüljetek) monogrammal. Tervük az volt, hogy amikor a baranyai munkásság a szerbek kivonulása után fegyverre kel, Budapesten a hatalmat magukhoz ragadják. A rendőrség éppen abban a pillanatban toppant be az összeesküvőkhöz, amikor gyűléseztek a Kálvin-tér egyik házában. A vallatás során kiderült, hogy Hoffmann volt a katonák csoportjának vezetője, míg a gépfegyverosztag parancsnoka egy Pataki Jenő nevű egyén volt. Az S. H. S. végzete. Versengés ä trónért. — Lázadások a szerb seregben. — Bánk-Bánt játszák a horvátok. Belgrádból jelentik a M. T. I.-nak. A délszláv állam belső helyzete az utóbbi időben annyira súlyosbodott, hogy az elmúlt napokban már a lázadás is felütötte fejét a katonaság között. A zendülések közül legnagyobb arányú a szarajevói volt, mely hamarosan átterjedt a szomszédos községekre is. A környékbeli helyőrségek fellázadtak. A katonaság körében György herceg érdekében nagy propagandát fejtenek ki. A katonaság nyíltan megtagadta a szolgálatot Sándor királynak. A legutóbb fellázadt helyőrség három tisztet fölakasztott. Monasztírban a katonaság kirabolta az ezred pénztárát és a levegőbe röpítette a kaszárnyát. A jugoszláv lapok cenzúrája visszafelé sült el. Az erőszak politikája egy táborba sodorta a szociáldemokratákat a horvát nemzeti párttal. A kormány már most egységes párttal veszi fel a küzdelmet. A horvát viszonyokra jellemző, hogy nemzeti érzésüket szinielőadásokkal tolmácsolják. A zágrábi Nemzeti Színházban a színi évadot a Bánk-Bán- nal nyitották meg. Az utólsó felvonás előtt a szerb rendőrség behatolt a színházba és megakadályozta az előadás folytatását. A közönség erre a színpadra nyomúlt, aminek összetűzés lett a következménye. S a publikum botokkal verte szét a szerb rendőrséget. Legújabb. A magyar kormány megcáfolta a Correspondenz rosszakaratú híresztelését. Nyugat-Magyarországon kommunista agitáció nincs. Osztrák csendőrök tűzték ki a falakon a vörös zászlót.
