Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-08-28 / 194. szám
Ära 2 korona. Eger, 1921. augusztus 28. vasárnap. XXV1I1. évf. 194. sz. Ji i mm— ■: c* . etctsi dijak postai srállitsssal i * ^észés félévi előfizetést nem fogadunk el. segged évre 110 E> — Bgg dóra 40 K, POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. Ámbár a finnek a háború alatt is igen sokat szenvedtek az oroszok önkény- kedésétől és sok jó ment veszendőbe, a három hónapig tartó vörös uralom pedig mérhetetlen kárt okozott: mégis Finnországban ma már úgyszólván rendezett viszonyok vannak. A vonat, posta pontosan közlekedik, a telefon rögtön jelentkezik, a városok utcái tiszták, a parkok ápoltak, a vásártér, a piac telve áruval és élelemmel. Szerkesztőség s Eger, Líceum. KIsdóMvatais Líceum! sugomda; Telefon szén: 1J, Munkakerülő nincs, mindenki ismeri kötelességét: alkot, dolgozik, mert tudja, mivel tartozik hazájának és embertársának.» Az összehasonlító nyelvtudomány kétségtelenül bebizonyította, hogy mi rokonságban vagyunk a finnekkel, de nagyon régen elszakadtunk egymástól. Olyan régen, hogy mi más emberek lettünk, mint ők. Sajnos, bgész — mások! . . . A Nyugat-Magyarországi helyzet. Friedrich Sopronban tartózkodik. — Nyugat-Magyar országot védeni akarja. — A. magyar kormány átadja Nyugat-Magyar- országot. — Folyó hó 29-én vonóinak be az osztrákok. Egy becsületes ország. Eger, 1921. aug. 28. A Nemzeti Újság minapi számában közlemény jelent meg, a következő címmel: Ahol mindenki lop, értvén rajta Romániát. Ezzel éppen ellenkezően van egy ország, ahol mindenki becsületes. Ez az ország a mi kedves rokonainknak hazája Finnország, melyről ezt Írja ugyancsak a Nemzeti Újságban Isjjánovits Sándor fővárosi tanár: «Két és fél hónapot töltöttem Finnországban, ahol úgyszólván bejártam az egész országot. Megfordultam városokban, a falvakban; jártam erdőkön keresztül, eveztem tavakon. Megtekintettem több cserkésztábort. Előadásokat tartottam nyári népünnepségeken ; beszéltem miniszterekkel, de társalogtam egyszerű halász-emberekkel is. A látottakból, tapasztalatokból és tanácskozásokból azt a meggyőződést merítettem, hogy a finn nép a tiszta erkölcs alapján áll és becsületességéhez nem fér semmi szó. Az üzletekben mindenütt szabott árak vannak. A kereskedők megelégszenek a tisztes haszonnal. Bármely üzletbe nyugodtan mehetünk be, minden üzletben ugyanazok az árak vannak. Az elveszett tárgy a hatóságokhoz s ezek révén a jogos • tulajdonoshoz jut, minden külön jutalomdij ígérete nélkül. A villamosokon, vasúton és a hajón nincs ellenőr, de azért jegyét mindenki pontosan megváltja. Egy-egy vonat megérkezése után százával sietnek az utasok a vasúti vendéglőbe, ahol egy hosszú asztal telve van minden jő falattal. Mindenki abból ős annyit vesz, amennyi jólesik és minden különösebb ellenőrzés nélkül sem marad adós egy sem. A kerékpár igen nagy közhasználatnak örvend. A tulajdonos, ha vendéglőbe vagy hivatalba tér be, biciklijét az utcán hagyja és órák múlva is ott találja. Az újságkihordó a lapokat még a legforgalmasabb utcán is az üzletek ajtajára helyezi és a tulajdonos onnan veszi le nyitáskor. A városi lakó nyugodtan mehet nyaralni, mert Finnországban lakásfosztás elő nem fordul, télen sem kell félteni nyári lakását a betöréstől. A tanyai népség vasárnaponként a több kilométerre lévő templomba megy, de lakását nem zárja be. Nagymosás után a ruhát éjjel is az udvaron hagyják minden őrizet nélkül. Nem tudták elképzelni, miként lehetséges, hogy Pesten a tejnek fele viz. Náluk ilyen csalafintaságot nem ismernek. Éppen ilyen ismeretlen fogalom náluk a hamis pénz, a hamis ékszer, a villamos zsebtolvaj, a kávéházi kabátlopás. Nincs vonatrablás, hamis kártyás stb. A Neue Freie Presse Írja: Nyugat-Magyarország küszöbön álló kiürítése a hírek szerint nagy nyugtalanságban tartja a lakosságot. Sopron németajkú lakosai attól félnek, hogy az átadás nem fog simán végbemenni. Hozzájárúl ehhez az a körülmény, hogy a városban tartózkodik Friedrich István, aki el van szánva híveivel együtt, hogy Nyugat-Magyarország átadását fegyverrel is megakadályozza. A Sopronkörnyéki falvakból vett hírek szerint Budapestről legközelebb 60 főnyi ébredő csoport érkezik. Az antant-misszió mindent megtett, hogy a felelőtlen elemek akcióját megelőzze. Az osztrák képviselők felhívták az antant figyelmét azokra a hírekre, amelyek zavargásokról beszélnek. Az antant-misszió Eger, 1921. aug. 26. i Nyári estéken, vagy őszi kukorica- fosztás alkalmával az öregek jóízű történeteket szoktak mesélni, amelyeknek a hőse rendszerint a mesemondó maga. Amíg a piros csöveket súlyos koszorúba fonják, a görnyedt hátú vének emlékeket hámoznak ki a fosztáshalomből. Beszélnek a régi gyiákságról, a rektorról, mesterről. — Beony, mink ha szerit tehettük, az érre szöktünk. Sútogáltunk, putyókáz- tunk. Sárgolyőbissal fódogáltunk. A mestert is kifiguráztuk — néha. És elmondják, hogyan történt. Az iskolakerűlő lurkók összesomolyognak. Lám, öregapám is .. . A tudomány szépen elfért az össze- faragcsált padokban. Nem nagyon törekedtek azon, hogy haza is vigyék. Pedig a múlt és a jelenünk is* keservesen rácáfol az öreg maradiságra. Ma már a földműves ifjak egyesületeket alakítanak, tovább képzik magukat, mert a tudástamint mindig, most is megnyugtató kijelentéseket tett. Szombathely. A kormány végleg elhatározta, hogy az antant által megállapított tervek szerint átadja Nyueat-Magyar- országot. A soproni és a nezsideri helyőrség 27-én vonúl vissza a trianoni szerződés által kijelölt végső vonalra. A csendőrség, pénzügyőrség és vámőrség 28 án reggel hagyja el a várost, amikor is az osztrák csendőrség bevonúlása megkezdődik. Az osztrák katonaság bevonúlása f. hó 29-én délután 4 órakor lesz. Sigray Antal gróf, Nyugat-Magyarország kormánybiztosa mindennemű élelmi cikk, valamint a hasítottkörmű állatok kivitelét betiltotta. Az eddig kiadott szállítási igazolványok érvényeiket vesztik. lanság nemcsak az egyénre nézve veszedelmes ős szégyenletes, hanem az államra nézve is. A világháború és a forradalmak különösen a tanügyi viszonyokban éreztették romboló hatásukat. Nagy lett az iskolakerülés. Nagyon sok szülő be sem Íratta a gyermekét. Zavaros állapotok voltak, nem lehetett eléggé ellenőrizni. Az állam meg akarta szűntetni ezt a helyzetet, mert neki művelt, okos polgárokra van szüksége, akik tudásukkal hozzájárulnak a megújhodáshoz. A tudástalanság a nép elszegényedéséhez vezet. Tehát a szülő, aki gyermekét iskolába járatja ős szigorúan neveli, már valamelyes jómódot biztosít neki. Az 1921-ik évi XXX-ik törvénycikk ezen a bajon akart segíteni. Az 1861. XXXVIII-ik t.-c. az iskoláztatás határidejét a 14-ik évben állapította meg. De ez a korhatár szűnnek bizonyúit s az 1921-ik évi XXX. t.-c. a tankötelesséIskolába kell járatni a gyerekeket. Megbüntetik az iskolakerülést. — Szigorú törvényt léptettek életbe.
