Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-08-17 / 185. szám
Ara 2 korona Síl&aíüiési dijak postai szállítással s Egész és félévi előfizetési nem fogadunk el. Merged évre 110 H. — Egg hóra 40 K. — Eger, 1921 augusztus 17. szerda. XXVIII. évf. 185. sz. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: B R E Z N ÄY IMRE. Szerkesztőségi Eger, Líceum. íliíidííbivatsl i Líceum! ugomda; Telefon szám 11. Az egri gazdasági népiskola. Eger, 1921. aug. 17. A Tessedik Sámuel nevét nagyon kevesen ismerik nálunk. Pedig megérdemelné, hogy többen, hogy sokan beszéljenek róla. Megérdemelné, hogy elve, egész életének törekvése átment volna a köztudatba s meggyőződéssé érlelődött volna minden józanúl gondolkodó magyar emberben. Tessedik Sámuel ugyanis nemcsak könyvekben, röpiratokban hirdette, hogy a magyar népet okszerű földmívelésre, gazdálkodásra kell nevelni, hanem meg is csinálta a szakszerű gazdasági népiskolát. Igazait még Széchenyi Ferenc gróf, — István atyja, — is hirdette és saját költségén adta ki ennek a józan magyar papnak munkáját. De az ő csapásán haladt a »legnagyobb magyar« is, midőn azt vallotta, hogy a magyar népnek először tudományt adjunk és csak azután politizáljon. A liberálizmus megfordította a tételt s ő maga hitte, de azonkívül mindeneknek bebeszélte, hogy a politikai függetlenség (a szabadság, az egyenlőség és a testvériség) nyomában föltétlenül általános jólét, egyetemes boldogság fakad. Hittel vallotta, hogy a jobbágyság felszabadítása után Eldorádó lesz hazánkból. Nem igy történt. Az önálló gazdálkodáshoz nem szokott uj gazda, uj kisbirtokos — tanácstalanul állott. Nem tudta, hogy földjével mit kezdjen, mert nem tanította rá senki. Tessedik tanításait elfeledtette a politika, amely nálunk, sajnos, mindent felszív, mindent elnyom, mindent háttérbe szorít. A 48-ban egycsapásra termett uj kisbirtokos-osztály nem látott tovább kis földjének határ-borozdájánál,kis falujának tornyánál. Termelt azt, amit ősei termeltek. És termelte úgy, ahogy apja, nagyapja, szépapja ... És termelt annyit, amennyi neki kellett. Hogyan gondolt volna az az egyszerű, iskolázatlan ember a talaj minőségére, a föld termőerejének okos kihasználására, a közgazdaság általános szükségleteire, a többtermelésre stb. stb ? ! Az uj birtokosok így lassankint eladósodtak. Kedvüket vesztették. Az árverező dob mind több helyen szólalt meg s az apró földbirtokok idegen kézre kerültek. És még ebből sem okultunk! A javarészt földmivelő Magyarország iskoláiban legkevesebbet törődtek a mező- gazdasági oktatással. A jobbágyból birtokossá lett, majd ismét zseilérsorba sülyedt magyar paraszti osztályt senki nem tanította okszerű gazdálkodásra, okszerűen vezetett kisgazdaságot sehol nem látott. Egy egyszerű tanítónak, néhai Butellay Endrének kellett a Tessedik Sámuel nyomába lépnie s gazdasági irányban tanítania, oktatnia, nevelnie a verpeléti gyerekedet. Ott látta Halász Ferenc, akkori tanfelügyelőnk, a gyönyörű eredményt, melynek alapján s a Halász Ferenc kitartó munkája következtében országosan szervezték a gazdasági ismétlő iskolákat. (Itt mindjárt megjegyezhetjük, hogy legtöbb helyütt csak papiroson.) Csináltak ilyen iskolát Egerben is, ahonnét a gondolat, a terv, országhódító kőrútjára indult. Megcsinálták a Kertészutcában, de helytelenül, hibásan, mert kis területen. És azóta nem tud terjeszkedni, tehát nem tud kifejteni—ami itt leglényegesebb Budapest, aug. 16. A nemzetgyűlés ülését Gaál Gaszton 11 órakor nyitotta meg. Napirend előtt az elnök székfoglaló beszédében megköszönte a Nemzetgyűlésnek a bizalmat, mellyel az elnöki székbe meghívta. Tudatában van nagy felelősségének. Tisztában van azzal, hogy a bizalomra csak akkor szolgál rá, ha őt segíteni fogják. A vitás kérdéseknél nem fog ragaszkodni saját felfogásához, hanem ha meggyőződik a mások véleményének helyességéről, készséggel fog változtatni álláspontján. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a lényeges kérdésekben a pártok döntéséhez tartja magát. Az alkotmányos felfogás alapján áll, Eger, 1921. aug. 16. A Hadifogoly-nap is elmúlt. Csak egypár embernek á szívében volt nagyobb izgalom, feszült várakozás, akik másnak képzelték ezt a napot, szebbnek, ragyogóbbnak, lelkesebbnek, ünnepiesebbnek, amikor megindúlnak a lelkek és hozzájuk sietnek a megértés olajával, a részvét balzsamával. A volt hadifoglyok képzelték el így ezt a napot, mint az itthonmaradtak engesztelő áldozatát, hogy megtörjék 6 hosszú szibériai óv fagyát, jegét. De nem így történt. A társadalom tűntetett távol- maradásával. A matinén, hová nem is kellett belépődíjat fizetni, alig voltak egy- páran. Sem a középosztály, sem az iparosság, sem a földművesek nem érdeklődtek a hadifogoly-ügy^iránt. ,Hol voltak? Kor- zőztak, sétáltak. Igen, azok a leányok, akik valaha bánatos hangú rózsaszínű tábori lapokat ^küldtek a hósivatagos Szilenne — eredményes gyakorlati oktatást. Már pedig, ha a most végrehajtás alatt levő földreform ismét tudatlan, gazdasági szempontból alaposan nem nevelt földmívesek kezébe adja a földet: ismét csak elszegényedés, ismét elégedetlenség, ismét lelki forrongás lesz a vége. És nagy kérdés: vájjon kibír-e ,majd szegény országunk még egy zavart, még egy forrongást. Ezért nem lehet, ezért nem szabad engednünk, hogy Egerben a gazdasági népiskola céljaira ne legyen megfelelő terület. Minden követ meg kell mozgatnunk hogy legyen, mert ennek az iskolának elvesztése nemcsak »kultur-vereség« lenne. És nemcsak Egernek lenne veresége ! a szólásszabadságot az 1920: I. és XII. törvénycikk értelmében megvédi, de a pártszempontok kiküszöbölésével. Feladatának tekinti, hogy a pártok között és a kormány között is kapcsolatot teremtsen. A pártoskodás csak rosszra vezet. A békés együttműködést tűzi ki feladatául. Reméli, hogy ebben a törekvésében az összes tényezők bizalommal támogatni fogják. Isten áldását kéri az elkövetkezendő munkához. Áttértek az ingatlan vagyonváltság- ról szóló javaslat általános vitájára. bériába, azok, akik rettegtek, sírtak, eped- tek és hitegettek, azok a vasárnap otkolon- szagu délelőttjén fürödtek a korzó pletykákban : — Ja-a aj, drá-ág-á-m, képzeld, az az utálatos . . . És így tovább. A hadifoglyok pedig ez alatt gyér közönség előtt matinéztak szenvedéseikről, rózsaszínű tábori lapokról, élet halál harcokról, éhségről, szökésekről. Egy negyedben a felolvasón kivűl mindössze egy szál publikum jelent meg. Az előadó jő humorú ember volt. Megtartotta az előadást. «Tisztelt Uraim!» megszólítás helyett mindT'ize «Tisztelt Uram és Barátom» címet alkalmazott. A Hadifogoly-napról az alábbiakban számol be az Egri Népújság tudósítója: Szombaton, f. hó 13-án este a volt Gaái Gaszton házelnöki székfoglaló beszéde, — Fővárosi Tudósítónk jelentése. — A Hadifogoly-nap. A szombatesti hadifogoly szinházi est. — A matiné. — Árvalány - hajas lovasok. — A népmulatság.
