Egri Népujság - napilap 1921/2
1921-08-17 / 185. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG hadifoglyok sikerült műsoros estélyt rendeztek a Városi Színházban. A prológ, a költemények, a drámai jelenés, a könnyes humorú «-Levél,» a tánc, az ének egy-egy hazajáró árnyék volt, mely az Uralon-túli fogolytáborokból jött kisérteni. Ezt az estét másképen kell elbírálnunk, mint az itthoniak nyugalmas idegzetű átérett művészetét. A hadifogolylevegő ideges, zaklatott, rapszodikus, elkényszerült nevetés, egy-egy tragikus gri- mász, mely a bélyegét rányomta az ott elkészült irodalmi termékekre is. Éppen ezért nem tökéletes dolgok ezek a meg nem alkuvó esztétika szempontjából, de az idegenszerűség, a — mit hoz a holnap problémája, a priccsek sajátos világa, a börtön elégiája és hisztérikus gyötrődései teszi őket értékessé. S még sem mondhatjuk róluk, hogy ez dekadencia. A prológot Nagy László főhadnagy mondotta. Eltérően a prológok megszokott stílusától, gondolatai is voltak. Nemecsek Aurél két versét szavalta el. Az egyik az «Alkonyőrán,» a másik «Egy levelet hozott a posta.» Az első csupa líra, finom, mint a fátyol, de eltakarja vele az érzéseit. A másik ismeretlen, kibuggyannifkészűlő fájdalmak tragikus vergődése. Pázmándy Sándor szomorú hadifogoly dalokat énekelt. Az utolsó c. drámai jelenésben, melyet Nemecsek Aurél'ir*, Kelemen András, Losonczy Géza és egy ismeretlen úr játszott színpadi készséggel. A beteg szerepét Jakab József hírlapíró alakította. Fáy Ggörgy százados konferencier azt jegyezte meg róla: *Na- gyon szépen halt meg, kár, hogy él.* Singer Jóska *A levél» című jelenésében játszotta a morőzus, apáskodó főhadnagyot. Hol nevettetett, hol előrzőke- nyített humorával. A zászlós hálátlan szerepét Kelemen Andor játszotta. Tihanyi József gitárkisérettel dalokat énekelt. Berényi Mancika és Bodnár az orosz nemzeti táncot mutatták be. Bodnár nagyon szépen táncolta a férfi szólót. Nagy László főhadnagy Győni dalokat énekelt. Kellemes szobahangja van, de nem színpadra való. Gyöngyi László kuplézott. Jó humorú ember. A színpad kiváló komikust vesztett benne. A konferencier Fáy György százados volt, aki szellemesen, könnyedén csevegett. Vasárnap délelőtt 11 órakor volt a Matiné, amelyen megjelent Szmre- csányi Lajos dr. egri érsek is Kriston Endre kanonok, pápai kamarás kíséretében. Ott voltak még Csekó Gábor pápai praelátus, nagyprépost, Bobory György dr. főispán,Böhm János dr. kanonok, Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő és mások. Illés Ödön ezredes üdvözölte a megjelenteket és tartalmas beszéddel nyitotta meg a matinét. Pálik Titusz és Nemecsek Aurél felolvasást tartottak a fogoly-életről. Pálik Titusz a szenvedéseket, Nemecsek Aurél a kis örömöket rajzolta, a fogolytábor kultúráját, iparát, kereskedelmét. Mert az is volt. Pénzegységűi a kockacukrot használták. Pálik Titusz meghatottan mondott köszönetét Nagy Gusztáv alezredesnek, aki a fogság idején nagyon sokat fáradozott a hadifoglyok érdekében. Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő emelkedett ezután szólásra. Elmondotta, hogy eddig a szovjet-kormány makacsságán múlt, hogy a foglyok nem jöM——————Mii hettek haza. Nem álltak velünk szóba. De az első elhibázott lépést a breszt-litovszki békekötésnél tettük. Nem gondoskodtunk a szerződésben a hadifoglyokról. Megfeledkeztünk róluk. Beszéde során megnyugtatta a közönséget. A magyar kormány mindent elkövet a hadifoglyokért. Az ünnepséget Erlach Sándor dr. ügyvéd zárószavai fejezték be. A matinén kevesen voltak, ami azt bizonyítja, hogy ma már a táncmulatságon, pincézésen és banketten kívül komolyabb dolog az embereket alig érdekli. A külső negyedekben üres falaknak beszéltek az előadók. Pálik Titusz és Nemecsek Aurél jó felolvasóknak bizonyúltak. Élvezetes, egyszerű irásmodoruk van. A népmulatság délután 3 órakor kezdődött. A Tűzoltó- térről zeneszó mellett vonúltak az Érsek- kertbe a volt hadifoglyok és a közönség. Elől délceg lovasbandérium lépdelt, árva- lányhajas napbarnított erős magyar legényei. Ipacs Sándor volt a bandérium vezetője. Utánuk a katonazenekar haladt csillogó réztrombitákkal, dörgő öreg kürtökkel. A katonazenekart fehőrruhás leánykák követték. A volt hadifoglyok után sötéten hullámzott a víg kedvű nép. A fel- vonúlás útvonala volt a Széchenyi-utca, Deák Feren-ut és a Korona utca. \ Az Érsekkertben három zenekar is szórakoztatta a közönséget. Volt rezes banda, katonazenekar, cigánybanda. Egymást érték a tréfás mulatságok. Jó magas helyekre kolbászt, szafaládét agattak és szájjal, antilop ugrásokkal kellett kapkodni értük. Megindúlt a tombolázás, az amerikai árverés. Balkay Sándor boldogan árverelt: — Először, másodszor, senki többet? A sátorokban ingerlő borospalackok virúltak a felvágottak, sütemények szomszédságában. A tábori konyha mellől fűszeres pörkölt illatot röpített a szél. Három kedves kislány : Répa Mariska, Kredenc Irma és Csintalan Irénke képeslevelezőlapokat árult. A népmulatság zöme a földműves ifjúság volt. A középosztály és az iparosság valósággal tűntetett a távollétével. A kerti mulatságot Vitéz Juhász Kálmán rendezte. Nagy Gusztáv alezredesen kívül, aki lelke volt az egész mozgalomnak, Nemecsek Aurél és Kelemen Andor fáradott sokat. Aki ott volt, az jól mulatott. Falusi dalkörök. Eger, 1921. aug. 16. Magyarországról ma sokan azt tartják: volt. A meggyőződéses magyaroknak az a véleménye: van. Akik pedig kitartva dolgoznak is érte, azt vallják szent hittel: lesz. Ennek a jövőnek reménysége a színtiszta magyar nép, amelyet meg kell hódítani a magyar művelődés számára. Ha ugyanis talpra akarunk állani, a komoly közgazdasági tevókenykedéssel párhuzamosan művelődnünk kell a lakosság minden rétegében. És ezen a téren fontos teendő vár a magyar falu erkölcsi, szellemi és politikai vezetőire: a papokra, tanítókra ős jegyzőkre. Ennek a három tényezőnek vállvetett apostolkodása terelheti és tarthatja helyes irányban derék népünk gondolkodását, melyre állandóan és szeretettel kell hatni. Erre a folytonos és bizalommal teljes érintkezésre pedig nem is képzelhető kedvezőbb alkalom, nincs jobb intézmény, mint a falusi dalkör. A gyakori szives érintkezés közelebb hozza egymáshoz, kölcsönös megértésre serkenti a tagokat; a dal művelése finomítja ős magyarabbá teszi a lelkeket; a gyakorlás tervszerű ős tudatos munka megbecsülésére vezet; az összevágó törekvés, a közös célért való együttes munka a szociális érzelmet neveli a tagokban, míg a vezetéshez való alkalmazkodás (a mai napság annyira megfogyatkozott) te- kintőlytiszteletre szoktat. Mindezeket megértve és több meglepő sikerre (pld. mezőkövesdi) hivatkozva, a Magyar Országos Dalosszövetség elnöksége országszerte dolgozik az ilyen nép-daloskörök, falusi énekkarok szervezésén. E kőrútjában érkezik Egerbe, hol f. hónap 19-én (pénteken) délelőtt ^H'kor hangversenyt ős előadást tart a Líceum dísztermében. Az általános irányító elveket Goreezky Zsigmond, az Orsz. Dalosszövetség ügyv. elnöke fejti ki, míg a falusi daloskörök szervezéséről Véssey Ede dr. tart előadást. Evvel kapcsolatban két egri földmíves dalkör — a Kér. Szociális Egyesület Földmíves Férfikara és a Cifratóri Földmíves Ifj. Egyesület Vegyeskara — is bemutatkozik. Énekel még a Budapesti Polgári Dalkör, az Egri Dalkör és Egri Polgári Dalkör. Erre a propaganda - hangversenyre már előre is felhívjuk a közönség, de különösen a lelkipásztorok, a községi jegyzők, a kántorok és tanítók figyelmét. H4 fr++++ H< H44 H4 Panaszos levél. A tífusz telep. — A »netovább utca». Eger, 1921. augusztus 13. Vettük a következő sorokat: T. Szerkesztőség ! Sokszor olvastam b. lapjukban, hogy a Csiky Sándor-utcának nincs párja. Pedig van, még pedig a Hold-utca. Ugyanis ennek csak az egyik részéről tudnak, a másik rész létezéséről, mely zsák utcába visz, senki sem szerez tudomást. No, olyan is, mint amilyen az elhagyatottsága. Van ott egy kerekes városi közkút. Nem tekintve azt, hogy múzeumba illő, valóságos tifusz- telep. Isten tudja, mikor tisztították. Meg is van a következménye. Ma már az oda- kényszerűlt környék víz helyett iszapot iszik. Kérjük a T. Szerkesztőséget, hívja föl erre az illetékes hatóság figyelmét. Tisztíttassa ki a kutat, ha nem akar tífusz- járványt zúdítani a város lakosságára. Még csak azt említem meg, hogy ebben a »ne tovább« utcában nincs egy lámpa sem. Esős időben csak tapogatózva lehet hazajárni. Úgy látszik, eddig a stílszerűség kedvéért hagyták szőtlanúl a Hold-utca holdbéli sötétségét. Tisztelettel több Hold-utcai lakos. Ki hinné, hogy ilyen állapotok vannak a «Netovább«, alias Hold-utcában ? Az illetékesek jól tennék, ha a szomorú közegészségügyi viszonyok sötétségében a Hold utcai kút irányában tapogatóznának. No, ami a világítást illeti, tán azért van a sötétség, mert nagyon szó- gyenli a zsák-köz rejtelmeit.. .
