Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-05-05 / 101. szám

4

A lloldünk l efásitásáról.

Az alföldfásitásnak nem célja a mezőgazdasági művelésre, az állattenyésztésre szükséges legelőterületeknek fával, erdővel való betelepítése.

A gazdaközönség figyelmét azokra a területekre irányítom, melyek Alföldünkön meglehetős nagy kiterjedésben szabadon, szinte haszontalanul hevernek, melyek tehát fásítás szempontjából feltétlenül számításba jönnek. Ilyenek a futóhomokos területek, a kötött agyagos szikes területek, az ártéri földek és a korlátlan legeltetés folytán fűtienné kopárosodott legelőterületek.

Minket első sorban Hevesmegyének déli: Poroszló, Tiszafüred, Heves és Póly között elterülő része érdekel, amely terület kisebb-nagyobb szikes helyekkel és árterekkel van tarkítva. — E jelenleg tér. méketlen avagy szikes területek és árterek befásitása kisebb-nagyobb kiterjedésű erdővel való betelepítése nemcsak kívánatos, de szükséges, hasznos és fontos.

Ezúttal az erdősítésnek a mezőgazdaságra gyakorlandó jótékony hatásáról van szó.

Az Alföld fásításnak' és beerdősités- nek — az eddig fában szűkölködött vidékek fainségenek enyhítésén — az eddig haszontalanul heverő földek hasznosításán s ezzel a gazdaságba kapcsolásán kívül egyik országos fontosságú célja a mezőgazdasági földeknek kedvező talaj és ég ■ hajlani viszonyok közé juttatása. Tanul' ságos kép, melyet pár nappal ezelőtt lát"

tam. — A Füzesabonytól Tiszafüredig terjedő vidéken tapasztaltam, hogy Poroszló és Tiszafüred közt (tehát a Tisza parthoz közel eső ligetes, erdővel tarkított, mocsaras, fás területek megművelhető földjein) a vetés sokkal fejlettebb, üiébb, dúsabb mint a fátlan rideg pusztaságával elütő Poroszló-Füzesabony közti területeken > egyébként azonos (szikes) talajviszonyok mellett.

Nyilvánvaló tehát, hogy a nedvesség (a levegő alsóbb, földhöz közeli rétegének nedvessége, páratartalma) a döntő tó nyező abban, hogy a vetés, a terméseredmény kedvezőbb legyen. — E páratarta - lomnak bizonyos határok között lehetőleg állandónak kell lennie, amit nem a lehulló, de a száraz s különösen a kötött agyagu szikes talajon gyorsan lefolyó avagy elpárolgó csapadék, .hanem a csoportokban telepitett fáknak, erdőknek vi - zet, nedvességet felszívó, raktározó képes - sége tud csak biztosítani. Innen van az , hogy a fával, erdővel borított területek enyhébb éghajlattal bírnak a legnagyobb szárazság idején is. — Az erdő lombja lassabban engedi az esőt a földre, a levélhulladékból képződött erdei alom és a lazább talaj nem engedi szétfutni, felszívja» raktározza a vizet, megfogja a párát s elősegíti a csapadéknak még egy különösen nyáron megbecsülhetetlen jótékony hatású nemét — a bőséges harmatképződést. Tehát némiképpen szabályozza, állandóbbá teszi a földhöz közel eső levegőréteg nedvességét. — S mit jelent ez a mi Alföldünkön, ahol a csapadéknak kedvezőtlen eloszlása annyira hátráltató! ? Tapasztalat, hogy Alföldükön túlnyomóan keleti vagyis száritó szél uralkodik, mely kedvezőtlenül hat mezőgazdaságunkra.

BÜKI NÉPIMbAG.

, A fák, az erdő felfogják, megtörik a száraz és fagyos szeleket, mérsékelik a szél száritó hatását. — Embernek, állatnak viharban védelmet, hőségben árnyékot adnak, ahol megpihenhet. Az állat könnyebben védekezhet a legyek, a bögölyök s egyéb élősdi rovarok ellen.

A gyümölcsfa tenyésztést is elősegítené a fásítás, — a fagyos szelek mórsék lése — valamint az által, hogy a sok hernyónak, rovarnak pusztítói, az éneklő madarak, fészket rakhatván, könnyebben elszaporodnak. A különféle fajtájú, tavasztól késő nyárig virágzó fák és növények pedig a méhészetnek kedveznének.

Milyen más lenne az Alföld, ha ezt a mostani óriási üres pusztaságot erdők, ligetek, berkek, bozótok, facsoportok, fakorok tarkítanák, ha minden falunak, minden városnak meg volna a maga erdeje Példát vehetünk Szeged, Kecskemét, Szabadka városoktól, melyeknek vidéke 120 év előtt kietlen, fátlan pusztaság volt alig 30—35 kát. hold erdővel. Ma Szegednek 7400, Szabadkának 10.000, Kecske- métnnk 16.000 kát. hold erdeje van. A mai viszonyok között e városok kincses bányával bírnak, melynek jelentősége, gaz dagságaj-jpőnzértékben ki sem fejezhető.

Fásitsuk be az arra való területeket, amelyeken mezőgazdasági terményekkel nem boldogulunk. Lesz' fánk, lesz erdőnk anélkül, hogy mezőgazdaságunk rövidséget szenvedne, sőt ! A megrabolt magyar földet igy tehetjük ^gazdaggá !

Riedl Gyula m. kir. erdőmérnök.

Külföldi sajtó rólunk.

Amerika egyik legnagyobb újságja felkérte Nitti volt olasz minisztelnököt, hogy írjon cikket a legyőzött népek állapotáról. Nitti a legelső cikket hazánkról irta. Ez isjmutatja, hogy mily közel állunk az olasz értelmiség szivéhez és érdekeihez.

A cikk tele van elismeréssel Magyar- ország iránt. Emlékezetbe hozza Nitti a világnak, hányszor mentette meg Magyar- ország a kereszténységet. Egekig magasztalja azt a vitézséget, melyet fiaink a háborúban tanúsítottak, amelyet leginkább az olasz csapatoknak volt módjukban tapasztalni. »Az egész magyar nemzet a bátorság és méltóság aristokraciája« mondja egy helyen a cikk és azzal végzi, hogy nemsokára egész Európa befogja látni tévedését s befogja látni különösen azt, hogy vissza kell térnie az emberiesség és igazságosság elveihez.

Az angol parlament jóváhagyta a trianonPbőkét, mely hazánkat halálra ítélte. A jóváhagyás vitával és tiltakozó felszólalásokkal történt. A szónokok közül többen síkra szálltak országunk igazságai mellett, de sajnos eredménytelenül. Mégis jól esik tudni, hogy volt, aki szót emelt tiszta magyar városok: Kassa, Pozsony, Komárom elorzása ellen, és volt, aki népszavazást követelt. Maga a miniszterelnök is hangoztatta, hogy tőlünk kártérítést követelni hiába való volna és azt is kijelentette, hogy az utód államok, különösen Oláhország, napról-napra megsértik a békeszerződés határozatait a nemzeti kisebbe ségek, erdélyi magyarok és szászokat illetőleg.

Ez maga nagy fontosságú jelenség. Ha az angol parlament ülésén a minis’zterelnök ily beismerő kijelentést tesz, nyilván kezd oszladozni a nagy antant szeméről az a hályog, melyet gyűlölködő szomszédaink gyalázatos hazudozása vont.

Olaszországban a polgárság, földmi- vesség ős jóérzésü munkásság egyesült a világrontó kommunista és szociáldemokrata törekvésekkel szemben. Egyesületük címéül »Nemzeti Kéve« nevet választották. Ez az egyesület megmutatta azt, hogy milyen hatalmas erő van a szervezkedésben. Ahol a kommunisták mocanni mernek, azonnal ott teremnek a fascisták (igy hívják őket) és elhallgattatják a nemzet- rontókat. Ha kell szép szóval, ha kell bottal és fegyverrel. De másképen volt ez annak idején minálunk. Fejet hajtottunk a jött-mentek előtt és siettünk belépni a szakszervezetekbe. Tanuljunk &z olaszoktól!

Hirek a vármegyéből.

Pásztón már vau cserkészet! Az

áll. polgári fiúiskola kezdésére májusban már cserkészavatást tartanak.

Tiszafüred fejlődése. Az eddigi polgári fiúiskolán kivűl nagy szükségük volna a gazdaközönség leányainak művelődésüket szolgáló iskolára. Ezért megindultak a tárgyalások polgári leányiskola létesítésére.

Besenyőtelek ifj. egylete 13.000 K.-t jövedelmező hazafias tárgyú szini-előadás- sal szerezte meg a fiatalság testi neveléséhez ^ felszerelést. Vettek rugólabdát, sport ingeket hozzá, sőt már trombitát is. Addig is, míg a legjobb tüdejü levente nyilvánosan is belefujhat, Pollák József kántor dalkört szervezett. A testnevelést Major Sándor tanító vezeti.

A szabadoktatási bizottság üzenetei. A beszámolókat arra kérjük, szíveskedjenek a vasárnapi ismertetésre 'szánt közleményeink hallgatóságának számára, viselkedésére, észrevételeire, felfogására is kiterjeszkedni.

Ludas ifjúsága Beökönyi Viktor föld- birtokos elnökletével tömörült. Elnökük 1000 K alapítványt tett. Már tartottak is több ízben előadást.

A falu rossza Bekölczén. A kedélyes falu olvasóköre javára ezt a népszínművet szép sikerrel adta elő.

Adács ifjúsága Dienes Barnabás tanító vezetésével egyesült. Dalkörük is van. Az ujraalakuláskor 85 tag lépett be. Elnökük : Sikorszky József plébános.

Az egri cifranegyedi ifjúsági egyesület az áll. iskola keresztünnepéiyén feltűnést keltett négyhangú vegyes karával. Az énekeket úgy nekik, mint a két szó- lamú elemi iskolai karnak Medák Alajos áll. tan. gyakorolta be. Gyönyörűen szavalt Vass Sándor ifjú. (Szilágyi Bélától: A neuilli bölcsek.) Az iskola e lélekemelő ünnepe máj. 1-én volt az iskola udvarán. Azon megjelent Petrovits Gyula apátkanonok. Ügy ő, mint a kir. tanfelügynlő küldötte, tóvábbá Rubovszky Ferenc ésAtzél Róbert hitoktatók beszédeket mondtak.

Demjén községben a nép azon gondolkodik, hogyan csinálhatna olvasókört. Vájjon nincs ott tanító?

A szociáldemokraták szakszervezetének taglétszáma leapadt. Az emberek a felvilágosodást és erőt nem ott keresik^ már, ahol azt olyan bőkezűen — Ígérték.

Járvány. Mátraballán vörhenyjárvány uralkodik. Már az iskolákat is bezárták.