Egri Népujság - napilap 1920

1920-11-28 / 274. szám

0 EGRI NÉPÚJSÁG. Ä nemzeti hadsereg egri alakulata fenállásának egy éves évfordulója alkal­mából. f. évi december hő 1 én a székes­egyházban 9 óra 30 perc kezdettel ünne­pélyes istentisztelet tartatik. Zuhanás 25 méter magasból. Arány­lag szerencsés kimenetelű szerencsétlenség történt a napokban Egercsehi határában. Bartha György és Dorkó István drótkö­télpálya vizsgálók f. hó 25-én d. u. 4 óra­kor egy csillébe ülve, lefelé ereszkedtek a kötélpályán. A kiinduló állomástól mint­egy kilométernyire a csillebiztositék meg­lazult s a kosárban ülő két ember 25 mé­ter magasból a földre zuhant. Bartha belső zuzódást, Dorkó pedig lábtörést szenvedett. Mindkettőt beszállították az egri Irgalma- sok kórházába. Megmarad a fejkvóta. Trak Géza h. polgármesternek a közélelmezési minisz­ternél történt interveniálása következtében a lisztellátás továbbra is a mai 6 kg.-os egységben fog eszközöltetni. Arról volt szó, hogy a közélelmezési vállalatra újabb egy pár vagon tételt kitevő terhet hárí­tanak, ami által a 3—4 kg-os fejkvótához kellett volna visszatérni. A h. polgármester közbenjárására sikerült közélelmezésünk­ről az említett tehertételt elhárítani és igy az ellátás tekintetében semmi rövidséget jelentő változás nem történik. Köszönetnyilvánítás. Mindazon jó­barátaink, ismerőseink és jóakaróinknak, kik szeretett, jó férjem, illetve édes atyánk temetése alkalmával jelenlétükkel s őszinte részvétünkéi fájdalmunkat enyhíteni igye­keztek, ez utón mond hálás köszönetét a Solymos-család. Becsületes tolvaj. Megírtuk, hogy úgy másfél hónapja Nagy (bugyi) István ellopta a Dobó-vendéglő elöl a Horváth bérkocsis lovát és kocsiját. Nagy István természetesen kámforrá vált, a ló azonban hamarosan előkerült. Most aztán a tolvaj is magába szállott és »becsületére« appel- lálva jelentkezett a rendőrségen. Egy íz­ben már ült három esztendőt ugyancsak lopásért, azt tartja tehát, hogy ha már újra megbotlott, néz elébe a büntetésnek. Rudaló kötelét aki elveszítette, átve­heti a detektiveknél. Kötelező házasság. A nyitrabányai szénbánya munkásszervezetnek vezető­sége a bányászok kívánságára és sürge­tésére kimondotta, hogy minden legény­ember, aki keresetéből családot tud eltar­tani, köteles két hónapon belül megnősülni. Aki a határozathoz nem alkalmazkodik, azt a munkásszerveztből kizárják. Ezzel az eljárással a munkások feslett életmód já*c akarják megszüntetni, egyúttal ily módon akarják megakadályozni a cseh nők beözönlését is, akik között igen sok a kém- szervezet szolgálatában áll. Ez a határo­zat a nyitrabányai legényeknek szól, de az egriek is érthetnek belőle. Enyhült a mezőkövesdi vörheny- járvány. Az utóbbi hetekben Mezőköves­den erős kanyaró és vörheny járvány dühöngött, úgy hogy a hatóságok az is­kolák javarészét bezáratták. A járvány a napokban enyhült, az iskolákat újból meg­nyitották. Az Egri Népszővetkezet üzletrésze­ket, osztalékot és ái-uvisszatéritést csak vasárnaponként d. e. 9—11 óráig ad ki. 2— Heti műsor az Urániában. Ma három előadáson 4, 6 és 8 órai kezdettel, a sze­zon legnagyobb filmje a «Cezarina» elsó része, a további hét rész, részenként hét egymást követő szombat és vasárnap kerül műsorra. Holnap és kedden: «Tih Minh» (Judex) főszerepét a népszerű művész René Cresté játsza. Szerdán Henny Porten film: «Az élő halott.» Csütörtökön és pén­teken Heltai Jenő vigjátéka, a «Masamód», főszerepét Lenkeffy Ica, Mattyasovszky Ilona és Fenyvessi Emil játszák. Jövő szombat és vasárnap a «Cezarina» máso­dik része. Az előadások hétköznapokon 6 és 8 órakor, vasár- és ünnepnapokon 4, 6 és 8 órakor kezdődnek. Jegyek előre válthatók a Mozitőzsdében. 23— Olcsó téli szövet 700—750 K-ért. A legfinomabb téli szövetet megveheti az Áruforgalminál. (Árvaház) 1—1 Felhívás a Hangya Tayjaihoa! Folyton nyug­talanítják a lelkismeretlenek a közönséget pénzünkről elterjedt álhirekkel, amelyeknek semmi alapjuk sincs, de a közönség ijedtében minden haszontalan dologra kiadja pénzét, hogy szabaduljon tőle Mi nem akarjuk félrevezetni a közönséget, mikor arra kérjük, hogy újólag minél több üzletrészt jegyezzen, mert pénzük sokkal biztosabb helyen van, ha árukban és a »Han­gya« vagyonában fekszik. Különösen azért kérjük tagjainkat az újabb üzlet­részek jegyzésére, mert a már kifizetett és telekkönny- vileg a »Hangyádra irt ház vételárát nem szabad a forgalmi tőkénkből sokáig elvonni akkor, amikor a lelketlen konkurencia minden áron arra törekszik, hogy a Hangyának nehézségeket okozzon. Hogy e konkurenciával sikeresen megbirkózhassunk, arra kell törekednünk, hogy az üzletrészekből minél nagyobb alaptőkénk legyen és igy tagjainkat ezután is fenna­kadás nélkül el tudjuk látni a legszükségesebb árukkal. Miért is kérjük tagjainkat, hogy minél több üzlet­részt jegyezzenek és másokat is szólítsanak fel üzlet­rész jegyzésére. A most jegyzett üzletrészek után behatási dijat nem kell fizetni. A legkisebb jegyzés 100 korona. Üzletrészek jegyezhetők a »Hangya« irodájában és az összes üzleteiben. Az Igazgatóság. ! 3 Törvények — Rendeletek. A burgongarekvirálás kiterjesztése. Az 1920. évi termésű burgonya forgalmá­nak szabályozásáról szóló rendelkezéseket a közélelmezési miniszter olyképon mó­dosította, hogy a zárt terület határvonalát kiterjesztette Téglás nagyközségre is és annak f. évi őszi burgonyatermését zár alá helyezi. Sport. A MOVEESE november 30-án, ked­den d. u. fél 6 órakor választmányi és rendkívüli közgyűlést tart a Korcsolya- pavillonban. Tárgyak: Dr. Opré emléke zete. Kölcsön felvétele stb. $ Jégpályabérlet már váltható a pro» paganda boltban. Idényjegy: 150 K.; MOVEESE tagjai számára: 70 K. (a ked­vezményes jegy váltásánál a tagsági iga­zolvány felmutatandó); Diákjegy: 30 K. H a hideg tovább tart, úgy a korcsolyá­zás a napokban megkezdődik. Közgazdaság. Az egri népszövetkezet rendkívüli közgyűlése. Folyó hó 23.-án tartotta meg az Egri Népszövet­kezet rendkívüli közgyűlését, melynek főtárgya a tár­saság ingatlanvásárlása volt. Ugyanis a Népszővet­kezet igazgatósága, tekintettel a szövetkezet nagy­arányú üzleti fejlődésére, röviddel ezelőtt lekötötte a társaság részére a Hevesmegyei Takarékpénztár Szé­chenyi-u. 5. szám alatti régi üzletházát, mely lekötést most a rendkívüli közgyűlés vétellé perfektuálta. Ä vállalat terjeszkedésében a szövetkezeti eszme térhódítását látjuk. Ä szövetkezett jelenlegi helyiségei a folytonosan növekedő forgalom lebonyolítására mind­inkább szűknek bizonyultak s azok az üzleti tervek, melye-iet az igazgatóság az üzlet fejlesztése szempont­jából beállított, involválják az egyidejű gondoskodást olyan üzleti helyiségekről, melyekben a további üzlet- fejlesztési programm megvalósítható leend. Azok a szerény keretek, melyek között a társaság kb. ötnegyedévvel ezelőtt kibontotta zászlaját, csak­hamar hatalmas dimmensiókká fejlődtek, az üzleti solid- ság, becsületesség, szakértelem és szorgalom csakha­mar meghozták a gyümölcsü et s ma a társaság csak­nem 3 millió korona összegű saját tőkével rendelkezik s olyan áruraktárt képes fenntartani, amely minden igényt kielégít úgy minőség, mint választék dolgában. A részvények jegyzése állandóan folyik s a közön­ség olyan szövetkezeti biztonsággal bíró értékpapír­hoz jut a Népszövetkezet üzletrés ;einek jegyzése ut­ján, amely a biztonság mellett még az emelkedő- képesség esélyeit is nyújtja. A vállalat üzletrészei ma már belérték tekinteté­ben messze felülhaladják a 100 koronás névértéket s épen ez inditja a nagyközönséget arra, hogy töme­gesen keresse fel jegyzésével a szövetkezet irodáját. A «nagy forgalom, kevés haszon» lecsépelt elve eklatáns módon érvényesül ezen vállalkozás üzleti politikájában, itt tényleg megtaláljuk a jó és olcsó árut, de megtalálja a szövetkezet is a számítását, mert az a nehány százaléknyi haszon, ameli) az egyes árucikkeknél, mint üzleti eredmény megmarad a vállalat számára, végeredményben hatalmas össze­gekre rúg. Különös előny a Népszövetkezet tagjai számára az osztaléknak emelkedőképes volta. Ugyanis igen sok olyan szövetkezet működik, amelynél az osztalék fix, rendesen 5°/o-ban van korlátozva, ennél feljebb az osztalék tekintetében még a közgyűlés sem mehet el. A népszövetkezetnél az osztalék nincsen korlátozva, a legutóbbi csonka üzletévre is már 6%-ot fizetett a társaság tagjainak s a folyton növekedő forgalom olyan üzleti eredménnyel kecsegtet, hogy a vállalko­zás csakhamar azon helyzetben leend, hogy kellő, óvatos tartalékolások mellett is képes lesz részvé­nyeseinek magasabb, folyton emelkedő osztalékot biztosítani. A Népszövetkezet cipőüzletet is alapított. Ez'az üzlet alig két hét héttel ezelőtt nyílt meg s napi forgalma hihetetlen összegre rúgott fel mind­járt az első napokban s ez a forgalom azóta nőttön nő. Joggal felvetődik a kérdés, miért van ez ? A vá­lasz könnyen megadható rá: ezen üzem gyors meg­ismerésének és nagy forgalmának két titka van. Az egyik az, amit már fenntebb elmondottunk a szövet­kezet divatáruházával kapcsolatban : az üzleti szolid­ság, jó és olcsó áru, kevés haszonra törekvés, a másik pedig az, hogy ezen cipőkészítő üzem kikerüli a köz­vetítőket, a gyárostól veszi a nyersanyagot s itt hely­ben maga dolgozza fel készáruvá, miáltal képes arra, hogy jóminőségü árut s a viszonyokhoz képest olcsón tudjon nyújtani vásárló közönségének. Ezen üzem vezetése egy igen intelligens, felső ipariskolát végzett fiatal, ambiciózus kereskedő ke­zében van. aki olyan árut ad közönségének, hogy, aki oda bemegy, valósággal nem képes anélkül távozni, hogy ne vásároljon. Az üzem működését kiterjesz­tette nemcsak Egerre, hanem a környékre is s semmi sem bizonyítja jobban szolidságát, mint az, hogy mis- kolczi kereskedők is ide járnak nyersanyagot vásá­rolni. Természetesen a Népszövetkezet ezen nagy­mérvű üzleti terjeszkedése kénytelen volt a megnö­vekedett saját tőkéken felül naqyösszegü idegen tő­kékre is támaszkodni, mely idegen tőkék nyújtásában elsősorban a nemrégen működő EGYHÁZMEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁR, városunknak és az egyház­megyének ezen nagyarányokban megindult s máris a legteljesebb bizalomnak örvendő agilis pénzintézete viszi a főszerepet. A takarékpénztár mindjárt meg­indulása után óriási tőkékkel sietett a szövetkezet segítségére, lehetővé tette a cipőüzem felállítását s megmutatta azt, hogy mi a hivatása és feladata a keresztény kereskedelemmel szemben a keresztény pénzintézeteknek. Maga a takarékpénztár is nagy részt vett ki a szövetkezet alaptőkéjéből, azzal érdek- közösségben áll s most, a Hevesmegyei Takarék- pénztártól vásárolt üzletház vételárának kiegyenlítése kapcsán az Egyházmegyei Takarékpénztár' azt is megmutatta, miként kell egy szolid, keresztény pénz­intézetnek a többi keresztény intézettel szemben vi­selkednie, amennyibena vétel transakcióval kapcsolat­ban nem támasztott nehézségeket az elé, hogy az érdekeltség megosztassék a Hevesmegyei Takarék- pénztárral, amely intézet az eladás telén igyekezett a viszonyokhoz mérten a legkedvezőbb feltételeket nyújtani.' A szövetkezeti eszme térhódítása, a keresztény pénzintézeteknek a kereskedelmi életbe való intenzív beavatkozása remélnünk engedi, hogy a keresztény kereskedelem rövid idő alatt elfoglalja az ország közgazdasági életében az őt megillető domináns po­zíciót. A Városfejlesztő rendkívüli közgyűlése. Az Egri városfejlesztő Részvénytársaság rendkívüli köz­gyűlését nov. 25-én délután 5 órakor tartotta meg, a Hevesmegyei Takarékpénztár R.-T. helyiségében. A közgyűlést Csekó Gábor prelátus-kanonok az intézet társelnöke nyitotta meg s ismertette a köz­gyűlés tárgyát, amely szerint a vállalat eredeti 3.000. 000 koronás alaptőkéje most már a folyamatba lévő vállalkozások befejezésére és a közel jövőben megkezdeni szándékolt fiirdőépitési programm végre­hajtására nem elégséges, s épen ezért az igazgató­ság á szükséges befektetési tőkét nem drága köl­csönből, hanem alaptőke felemelés utján óhajtja be­szerezni. Az igazgatóság javaslatát az alaptőke felemelé- lésére vonatkosólag és ennek megfelelőleg az alap­szabályok módosítását illetőleg a közgyűlés egyhan­gúlag elfogadta s igy most már a társulat alaptőkéje 6.000. 000 korona lesz, amely öszesen 15.000 drb. be­mutatóra szóló 400 korona névértékű részvényből áll. A régi részvények után az elővételi jog 1920. évi december hó 11-ig gyakorolható Egerben a Heves­megyei Takarékpénztár R.-T. és az Agrár Takarék- pénztár R.-T.-nál, valamint Budapesten a Magyar Város és Községfeliesztő R.-T.-nál a kiadott hirdet­ményben közölt részletes feltételek mellett. A Keresztény Magyarság mindenütt kő vetelje a keresztény napilapokat. A Központi Sajtó vállalat r.-t. lapjai: Nemzeti Újság, politikai napilap; Uj Nemzedék, politikai napilap; Uj lap, politikai napilap; Neue Post, német nyelvű politikai napilap; Képes Krónika, képes hetilap; Gondolat, heti riportlap; Magyar Jogi Szemle, jogi szaklap. Magyar Külkereskedelem. Közgazdasági és pénzügyi szaklap. Export- és importkereskedők lapja. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen".

Next

/
Oldalképek
Tartalom