Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-08-30 / 19. szám

Eger 1919. augusztus 30. Szombat. íXXVI. évfolyam 19. szám. Censurai : Capitan A. Orosz. GDI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési dijak: I mU Szerkesztőség: Eger, Líceum. Egész évre 80 K. ­- Fél évre «OK.­Egy szám ára 30 fillér. Telefon szám 11. Negyed évre 20 K. ­- Egy hóra 8 K. — Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Legújabb hírek. A kormány mostani összeállíltásában a következő : Elnök és belügymin. Fridrich István iparos. Külügymin. Csáky Imre gr. diplomáciái tisztviselő. Pénzügy min. Grünn János tisztviselő. Földmüv. ügy. min. Rubmek Gyula, az Orsz. Magy. Gazdasági Egyesület igaz­gatója. Kereskedelmi min. Heinrich Ferenc ke­reskedő. Hadiigymin. Schnetzer Ferenc tábornok. Vall. és közokt. min. Huszár Károly tanító. ■ Közélelmezési min. Ereky Károly mérnök, kereskedő. Népegészségügyi min. Szabó István föld­műves. Igazságügy min. Baloghy György biró. Ipari munkások min. Oláh Dániel, a Máv. gépgyárának vasmunkása. Propaganda ügyek min. Haller István publicista. Nemzeti kisebbségek min. Bleyer Jakab egyetemi tanár. Megállapíthatjuk, hogy nálunk még j egyszer sem volt ilyen kormány, mert tagjai egytöl-egyig szakemberek, akik­től csak jót és üdvösét várhatunk. — Az antant eddig már öt waggon élelmiszert és gyógyszert adott a fővá­rosi kórházaknak. — Az Orsz. Testnevelési Direktóriumot eltörölte a kormány s visszaállította a régi Testnevelési Tanácsot. Ideiglenesen ennek elnöksége vezeti az ügyeket. — A kormány elhatározta, hogy a lehető legrövidebb idő alatt (három-négy héten belül) megtartja a nemzetgyűlési választásokat. Ennek döntését minden magyar ember kötelezőnek ismeri el magára nézve. Hogy pedig semmi kétség ne legyen a szabadvélemény-nyílvánítás dolgában: küldöttséget kér az antanttól a választások ellenőrzésére. Ebbe a delegációba, a lehetőség szerint, szociálde­mokrata képviselők kiküldését kéri. — A minisztertanács Zsombor Géza volt nyugat-magyarországi német kor­mányzót és Kuttkafalvy Miklós volt főispánt a nemzeti kisebbségek minisztériu­mába politikai államtitkárokká nevezte ki. — A tervezett nemzetgyűlési választásokig a kormány legfontosabb munka- progratnmja a következő : a bolseviki irányzat megszüntetése, a bíráskodás és közigazgatás visszaállítása, az élelmezés és termelés folytonosságának, vala­mint a vagyon- és személybiztonság s a politikai egyenjogúság teljes hely­reállítása. — Pécsén át Zágráb és Pudapest között, valamint Újvidéken át Zirnony és Budapest között megindult a közvetlen vasúti forgalom. Rendben vagyunk. Hála Istennek, rendben vagyunk a kormányválsággal s olyan miniszté­rium vezeti országunk ügyeit, aminő még soha sem: egytől-egyig a leghozzáértőbb szakember. Es ez nagy szerencse a mai nehéz viszonyok között, mert talán soha sem volt nagyobb szükségünk bölcs vezetésre, mint most, amikor az élet-halál mesgyéjén áll nemzetünk. Nincs és nem lehet kétség, hogy az j antant meg lesz elégedve evvel az új alakulással. Budapesten tartózkodó kato­nai küldöttségei ugyanis tapasztalhatták: mily óriási munkát végzett az eddigi Fridrich-miniszterium. Megmentette hazán­kat a véres zűrzavartól és már eddig is sok üdvösét alkotott. Innét magyarázható az a nagy fel­buzdulás, az a nagy bizalom, amely iránta a fővárosban és országszerte nyilvánult. I Erről is meggyőződhettek a budapesti [ antant-kiküldöttek s ily értelemben tájé- i koztathatják kormányaikat. Hogy nincs benne képviselve minden pártárnyalat, annak oka a pártok nagy száma. Mindenesetre megnyugtató azon­ban, hogy minden nemzeti alapon álló párt támogatja, ezt az alakulást. Igen jó hatást tett, hogy az ipari munkások miniszteri székébe valóban ipari munkás került. Kérges tenyerű, de becsületes munkás, akire büszke a minisz­térium is, büszkék vagyunk mi is. Igaza van a kormánynak, midőn így választott. Helyesen tette. Hiszen a volt szociáldemokrata pártvezérekkel, akik csak voltak munkások, — nem ülhetett le az ország sorsáról tanácskozni. A volt pártvezérek, — akik ma már különben sem vezérei az ipari munkásoknak, — tu­lajdonképen kommunisták voltak, ök játszották a Kun Béláék kezére ezt a szerencsétlen országot; ők csinálták ná­lunk a szovjet-uralmat. Nyíltan hirdették lapjaikban, hogy ők kommunisták s val­lották a tanácsok júniusi országos gyű­lésén is. Nekik tehát semmi keresni való­juk niíjcs annak az országnak a kormá­nyában, amely ország nem akarja, hanem gyűlöli a kommunizmust. Weltner, Bokányi, Garbai, Izrael Ja­kab, Peidl és társai, — akik miniszteri javadalmazásé munkásbiztosító tisztviselők már egy évtizede, — elfecsérelték a szo­ciáldemokrácia erkölcsi tőkéjét s félre­vezették a munkásokat. Nem lehetnek tovább a dolgozó munkások vezérei, de nem lehetnek miniszterek sem. Vagy ki biztosítaná az országot arról, hogy nem csinálják-e meg újra a március 2Udiki államcsínyt ? Nem! ők csak álljanak félre s en­gedjék át a teret valódi és hazafias mun­kásoknak . . . A kormány pedig nagyon, de nagyon jó a mai összeállításában s bizonyára megnyeri az antant jóakaratát. Hiszen talán a szövetséges és társult hatal­mak sem akarják, hogy Magyarországon még egyszer felüsse fejét a bolsevizmus. Az egri katolikus egyházközség megalakulása. Az egri plébánia alig képes immár hivatalos teendőit ellátni, mivel a kato­likus hívek száma 30 ezernél is nagyobb. 'A lelkipásztor kodásra, a hívekkel való ben-

Next

/
Oldalképek
Tartalom