Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-07-22 / 7. szám
I. évfolyam. 7. szám. Előfizetési dijak: Egész évre 80 K, fél évre 40 K, negyed évre 20 K, egg hóra 8 K. POLITIKAI NAPILAP Ara 30 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal Eger, Liceum. Telefonszám 11. Bger, 1919. jnüus 22 Kedd. •V Ä SZOCIALISTA-KOMMUNISTA MUNKÁSOK MAGYARORSZÁGI PÁRTJÁNAK EGRI HIVATALOS LAPJA. Érik a forradalom vetése. Kishitűek, megalkuvók és ijedt kispolgárok riadt suttogása és búj togató ellenforradalmárok fontoskodó szava hangzik fel úton- útfélen: »itt az éhség fenyegető réme s az ínséggel, pusztulással szemben minden erőfeszítés hiábavaló.« Bűnbakot keresnek^ és természetesen a kommunizmust okolják minden bajért, minden szenvedésért. Öntudatos, józan munkást nem téveszthet meg sem a suttogók, sem a fecsegők riasztgatása. Hiszen tisztában van azzal minden komolyan gondolkozó ember, hogy az éhség és nyomor nem a mai rendszer bűne, hanem a kapitalista, imperialista háború átkos öröksége. És tudatában van annak minden munkás, hogy nemcsak a magyar proletáriátus szenved a nélkülözések súlya alatt, hanem súlyos megpróbáltatásokat kell elviselni mindazoknak a népeknek, amelyek végigjárták a háború kínos, véres útját. De szenvedett és nyomorgóit a jobb jövőért a történelem minden korszakában az elnyomás alól felszabaduló, lázadó tömeg. Most érik nyugaton a forradalom vetése. A »győztes«! imperialista államok proletármilliói készülnek már az uj életet jelentő nagyszerű aratásra. A nyugat proletárjainak impozáns megmozdulása, egységes forradalmi cselekvése uj erőt önt a nemzetközi imperializmus fojtogató gyűrűjében küzdő magyar proletariátusba, uj biztatást jelent a további elszánt küzdelemre. Félre kell dobni a csüggedést és a lemondást, bizakodón, hittel, acélos tettrekészséggel kell szembeszállni az éhség veszedelmével. Kemény harcot kell folytatnunk az éhség ellen. A szervezettség erejével, a centralizáció tökéletes keresztülvitelével, a felvilágosítás és meggyőzés segítségével, s ahol szükséges, a diktatúra kérlelhetetlen szigorával biztosítsuk az élelmiszer- ellátás fokozását, a javak igazságos felosztását és a készletek észszerű felhasználását. Le kell Európa munkássága elküldte a hadüzenetet a kapitalizmusnak, a kizsákmányoló, proletár- veritékekből, proletárvérből a- ranyat kovácsoló tőkés társadalmi rendnek. Milliók és milliók karja acélosan lendült a magasba, hogy lezuhanva porba sújtsa a kapitalizmust és az összezúzott kapitalizmus romjain hozzá kezdjen egy uj világ kiépítéséhez. Julius 21.-e, ez a fontos dátum beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Ezen a napon az entente államokbeli munkástestvéreink nyílt állásfoglalással tettek hitvallást a proletárszolidaritás mellett. Közelebbi jelentések még nem érkeztek a nagy európai általános sztrájkról, részleteket még nem tudunk az európai munkásság hatalmas demonstrációjáról, az eddig beérkezett hírekből azonban már is megállapítható, hogy hiábavaló volt a kapitalizmus minden erőfeszítése, amelylyel el akarta fojtani a proletáriátus mozgalmát. Bécsi jelentés szerint a németausztriai munkásság is megtette az előkészületeket a nagy demonstrációra. Hétfőn az összes üzletek zárva maradnak, a villamos közlekedés szünetel, a posta és táviró ünnepi szolgálatot tart. Baselból jelentik julius 20-án, hogy a francia kamara szombati ülésén a közélelmezési krízissel kapcsolatban súlyos vereség érte a Clemenceau kormányt. Ez a győznünk és le is fogjuk győzni az éhséget, továbbá az éhséget kiaknázó ellenforradalmat, hogy tovább haladhasson győzelmes útján a proletáriátus felszabadító forradalma. vereség nem jelent nagy meglepetést, mert a legutóbbi hetek folyamán napról-napra egyre jobban apadt a Clemenceau kormány többsége úgy, hogy a legfontosabb politikai kérdésekben Clemenceau csak a miniszterek és államtitkárok szavazataival tudott többséget szerezni magának. A Clemenceau kormány válságát mutatja az a körülmény is, hogy a kormánypárt egy része az utóbbi napokban állandóan kivonult a szavazás elől az ülésteremből. A Newyork Héráidnak jelentik Párisból, hogy Jean Longuet a francia munkásság egyik vezető egyénisége több amerikai újságíróval folytatott beszélgetése során a következő nyilatkozatot tette: — Clemenceau-Pichon kormány ma a reakciót jelképezi egész Európában. Ez a kormány akadályozta meg a Herceg-szigeti tárgyalások sikerét. Ez a kormány kezdte meg a tárgyalásokat Kolcsakkal és Denikinnel. Ez a kormány küzd a legádázabban a magyar szovjetköztársaság ellen. Ez a kormány támogatja Romániában és Szerbiában a legkonokabb reakcionáriusokat. A munkásság mozgalmának hatása alatt a kormány mégis kénytelen volt amnesztiát adni a politikai foglyoknak, kénytelen volt meggyorsítani a leszerelést és kénytelen volt kicserélni a közélelmezési minisztert. A Neues Wiener Journal jelentése szerint Clemenceau fogadta a munkásszövetség küldöttségét. A francia miniszterelnök kijelentette a küldöttség előtt, hogg a julius 21-iki sztrájk megtartását nem fogja tűrni és azt minden módon meg fogja akadályozni, különös tekintettel arra, hogy ez nem gazdasági sztrájk, hanem politikai jellege mindinkább kidomborodik. Clemenceau ezen kijelentésváratlanul érte a francia mune kásságot. Tegnap éjjel a szak- szervezetek és pártszervezetek ülést tartottak, amelyen foglalkoztak az uj helyzettel. Az Extra Blatt jelentése szerint a francia tüntetések nem fognak elmaradni és igy előreláthatólag rossz napja lesz Ciemenceaunak. Hazatérnek a cseh foglyaink. A theresienstadti fogolytábor életéből. — Cseh »demarkácio« Pozsonyban. Mint ismeretes, a magyar tanácskormány és a cseh-szlovák köztársaság között megállapodás jött létre, hogy a hadifoglyokat és internáltakat kölcsönösen kicserélik. Csehországban levő foglyaink közül az első transzport már meg is érkezett s a többieket ötszázas turnusokban szállítják egymás után haza.. Most jött meg az egyik internált elvtársunk a theresienstadti fogolytáborból. Hazatért elvtársunk, aki tiz napig volt utón, mig hazaért a csehországi viszonyokról és a foglyok sorsa felől a következőket beszélte: — Az elfogottakkal — mondotta csúnyán bánnak a csehek: bántalmazzák, éheztetik őket, mindenüket elveszik. Nem akarunk nemzeti gyűlölködést szítani, sőt sajnáljuk cseh proletár- testvéreinket, akik még mindig félrevezettetik magukat és a cseh imperialista burzsoáziának szolgálnak, de meg kell állapítani, hogy ez a bánásmód semmikéA tüntető Európa. Julius 21. — Európa munkásságának hadüzenete a kapitalizmusnak.
