Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-07-22 / 7. szám

I. évfolyam. 7. szám. Előfizetési dijak: Egész évre 80 K, fél évre 40 K, negyed évre 20 K, egg hóra 8 K. POLITIKAI NAPILAP Ara 30 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal Eger, Liceum. Telefonszám 11. Bger, 1919. jnüus 22 Kedd. •V Ä SZOCIALISTA-KOMMUNISTA MUNKÁSOK MAGYARORSZÁGI PÁRTJÁNAK EGRI HIVATALOS LAPJA. Érik a forradalom vetése. Kishitűek, megalkuvók és ijedt kispolgárok riadt suttogása és búj togató ellenforradalmárok fon­toskodó szava hangzik fel úton- útfélen: »itt az éhség fenyegető réme s az ínséggel, pusztulással szemben minden erőfeszítés hi­ábavaló.« Bűnbakot keresnek^ és természetesen a kommunizmust okolják minden bajért, minden szenvedésért. Öntudatos, józan munkást nem téveszthet meg sem a suttogók, sem a fecsegők riasztgatása. Hi­szen tisztában van azzal minden komolyan gondolkozó ember, hogy az éhség és nyomor nem a mai rendszer bűne, hanem a kapitalista, imperialista háború átkos öröksége. És tudatában van annak minden munkás, hogy nemcsak a magyar proletáriátus szenved a nélkülözések súlya alatt, hanem súlyos megpróbál­tatásokat kell elviselni mind­azoknak a népeknek, amelyek végigjárták a háború kínos, vé­res útját. De szenvedett és nyo­morgóit a jobb jövőért a tör­ténelem minden korszakában az elnyomás alól felszabaduló, lá­zadó tömeg. Most érik nyugaton a forra­dalom vetése. A »győztes«! im­perialista államok proletármilliói készülnek már az uj életet je­lentő nagyszerű aratásra. A nyugat proletárjainak im­pozáns megmozdulása, egységes forradalmi cselekvése uj erőt önt a nemzetközi imperializmus fojtogató gyűrűjében küzdő ma­gyar proletariátusba, uj biztatást jelent a további elszánt küzde­lemre. Félre kell dobni a csüggedést és a lemondást, bizakodón, hit­tel, acélos tettrekészséggel kell szembeszállni az éhség veszedel­mével. Kemény harcot kell foly­tatnunk az éhség ellen. A szer­vezettség erejével, a centralizá­ció tökéletes keresztülvitelével, a felvilágosítás és meggyőzés segítségével, s ahol szükséges, a diktatúra kérlelhetetlen szigo­rával biztosítsuk az élelmiszer- ellátás fokozását, a javak igaz­ságos felosztását és a készletek észszerű felhasználását. Le kell Európa munkássága elküldte a hadüzenetet a kapitalizmus­nak, a kizsákmányoló, proletár- veritékekből, proletárvérből a- ranyat kovácsoló tőkés társa­dalmi rendnek. Milliók és milliók karja acélosan lendült a magas­ba, hogy lezuhanva porba sújtsa a kapitalizmust és az összezúzott kapitalizmus romjain hozzá kezd­jen egy uj világ kiépítéséhez. Julius 21.-e, ez a fontos dátum beváltotta a hozzáfűzött remé­nyeket. Ezen a napon az entente államokbeli munkástestvéreink nyílt állásfoglalással tettek hit­vallást a proletárszolidaritás mel­lett. Közelebbi jelentések még nem érkeztek a nagy európai általános sztrájkról, részleteket még nem tudunk az európai munkásság hatalmas demonstrá­ciójáról, az eddig beérkezett hí­rekből azonban már is meg­állapítható, hogy hiábavaló volt a kapitalizmus minden erőfeszí­tése, amelylyel el akarta fojtani a proletáriátus mozgalmát. Bécsi jelentés szerint a német­ausztriai munkásság is megtette az előkészületeket a nagy de­monstrációra. Hétfőn az összes üzletek zárva maradnak, a vil­lamos közlekedés szünetel, a posta és táviró ünnepi szolgála­tot tart. Baselból jelentik julius 20-án, hogy a francia kamara szombati ülésén a közélelmezési krízissel kapcsolatban súlyos vereség érte a Clemenceau kormányt. Ez a győznünk és le is fogjuk győzni az éhséget, továbbá az éhséget kiaknázó ellenforradalmat, hogy tovább haladhasson győzelmes útján a proletáriátus felszabadító forradalma. vereség nem jelent nagy meg­lepetést, mert a legutóbbi hetek folyamán napról-napra egyre jobban apadt a Clemenceau kor­mány többsége úgy, hogy a legfontosabb politikai kérdések­ben Clemenceau csak a miniszte­rek és államtitkárok szavazatai­val tudott többséget szerezni magának. A Clemenceau kor­mány válságát mutatja az a kö­rülmény is, hogy a kormánypárt egy része az utóbbi napokban állandóan kivonult a szavazás elől az ülésteremből. A Newyork Héráidnak jelen­tik Párisból, hogy Jean Longuet a francia munkásság egyik ve­zető egyénisége több amerikai újságíróval folytatott beszélge­tése során a következő nyilatko­zatot tette: — Clemenceau-Pichon kormány ma a reakciót jelképezi egész Európában. Ez a kormány aka­dályozta meg a Herceg-szigeti tárgyalások sikerét. Ez a kor­mány kezdte meg a tárgyaláso­kat Kolcsakkal és Denikinnel. Ez a kormány küzd a legádázabban a magyar szovjetköztársaság el­len. Ez a kormány támogatja Romániában és Szerbiában a legkonokabb reakcionáriusokat. A munkásság mozgalmának ha­tása alatt a kormány mégis kény­telen volt amnesztiát adni a po­litikai foglyoknak, kénytelen volt meggyorsítani a leszerelést és kénytelen volt kicserélni a köz­élelmezési minisztert. A Neues Wiener Journal je­lentése szerint Clemenceau fo­gadta a munkásszövetség kül­döttségét. A francia miniszterelnök kijelentette a küldöttség előtt, hogg a julius 21-iki sztrájk megtartását nem fogja tűrni és azt minden módon meg fogja akadá­lyozni, különös tekintettel arra, hogy ez nem gazda­sági sztrájk, hanem politi­kai jellege mindinkább ki­domborodik. Clemenceau ezen kijelentés­váratlanul érte a francia mune kásságot. Tegnap éjjel a szak- szervezetek és pártszervezetek ülést tartottak, amelyen foglal­koztak az uj helyzettel. Az Extra Blatt jelentése szerint a francia tüntetések nem fognak elmaradni és igy előreláthatólag rossz napja lesz Ciemenceaunak. Hazatérnek a cseh foglyaink. A theresienstadti fogolytábor életéből. — Cseh »demarkácio« Pozsonyban. Mint ismeretes, a magyar ta­nácskormány és a cseh-szlovák köztársaság között megállapo­dás jött létre, hogy a hadifog­lyokat és internáltakat kölcsö­nösen kicserélik. Csehországban levő foglyaink közül az első transzport már meg is érke­zett s a többieket ötszázas tur­nusokban szállítják egymás után haza.. Most jött meg az egyik inter­nált elvtársunk a theresien­stadti fogolytáborból. Hazatért elvtársunk, aki tiz napig volt utón, mig hazaért a csehországi viszonyokról és a foglyok sorsa felől a következő­ket beszélte: — Az elfogottakkal — mon­dotta csúnyán bánnak a csehek: bántalmazzák, éheztetik őket, mindenüket elveszik. Nem aka­runk nemzeti gyűlölködést szí­tani, sőt sajnáljuk cseh proletár- testvéreinket, akik még mindig félrevezettetik magukat és a cseh imperialista burzsoáziának szol­gálnak, de meg kell állapítani, hogy ez a bánásmód semmiké­A tüntető Európa. Julius 21. — Európa munkásságának hadüzenete a kapitalizmusnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom