Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-07-22 / 7. szám
2 EGRI MUlíKÁS pen sem felel meg azoknak a nemzetközi egyezményeknek, a melyekre az ántánt olyan nagyképűen hivatkozik. A hazainditott szállítmányokat minden élelem nélkül eresztik útnak, miután pénzüket is elvették. A hazatérő foglyok kö- nyöradományokra vannak utal va, Hol van a tej jel-mézzel folyó Csehország, amely élelmiszerekben bővelkedik? A hazatérők egyöntetűen vallják, hogy nincs sehol. Prágában épen olyan rosszak az élelmezési viszonyok, mint Budapesten s a proletár- ság helyzete még sokkal siralmasabb képet nyújt. Prága u.cáin százával látni mezitlábos, elnyűtt rongyokba burkolt embereket, asszonyokat, akik reggeltől-estig várják, amig az élelmiszerbódéknál rájuk kerül a sor, hogy szűkös adagjaikkal hazamehessenek. A cseh burzsoázia azon- kan dőzsöl és hogy az állam jólétét fitogtassa, uj «kedvencének», Kassának küldi az élelmiszereket, amelyeket saját prole- társágától von meg. A fogolytábor életéből érdekes apróságokat tudtunk meg. Parancsban adták például, hogy a fogolytábor területén nincs <ur» mindenkit «elvtársinakkell szó- | litani. Ebben egyenlőséget val- ; lottak, abban azonban már nem, hogy az igazi eltvtár aktól elvették utolsó filléreidet is, az elfogott burzsoa-urak pénzét pedig meghagyták. j A megszállott területek politikai viszonyaira jellemző az a tény, hogy Pozsonyban az egész munkásság, beleértve a vasutas- j ságot is, napok óta sztrájkol. A sztrájk oka állítólag az, hogy a pozsonyi munkásság nem hajlandó letenni a megkívánt hü- ségfogalmat a cseh buzsoázia kezébe. A csehek a hivatalokba és műhelyekbe cseh tisztviselőket és munkásokat ültettek, ami- | nek következtében a munkanél- i küliség és elkeseredés napról- | napra nő. Az elbocsájtott és munkanélküli munkáságot egy- i általán nem segélyezik. így fest a cseh «demokrata» ' uralom Pozsonyban. Julius 21-ike Egerben. Eger dolgozó népének tüntető gyűlése. Eger város dolgozó népe nagy népgyülés keretében ünnepelte meg julius 21-iki napot, amelyen Európai munkássága világsztrájkkal fejezte ki szolidaritását a szovjet magyarországi és oroszországi protetári- atus mellett. Az imperialista rend szenvedő munkásai részéről megnyilvánult monstre tüntetés elhatározó cselekvéssé fogja magát kinőni amely végül is diadalra juttatja azegész világon s fenséges szép eszménket és akkor testvéri szövetségben tovább küzdünk a jövő emberi életünk és jólétünk biztosításáért. E nagy napon a julius 21-ikét az egri proletárság vezetősége is — mint az ország többi városaiban — népgyiilést tartott. A népgyülésre az egri összes szakszervezetek tagjai jelzőtáblákkal vörös zászlókkal a vöröszenekar által előadott Internaci- onale hangjai mellett vonultak fel a népgyülüs színhelyére a Kossuth-térre, ahol a népgyülést Tömpe József vezette be rövid beszéd kíséretében. Utána Hajdú Árpád budapesti kiküldött szónok beszélt: Ismerteti, hogy Európa dolgozó népe julius 21-ikén a mai napon tüntetést rendezett azért hogy tiltakozását fejezze ki az ellen, hogy a kapitalista államok Szovjet—Oroszország és Magyarország ellen fegyverrel vonuljanak. Ha más eredménye nernis lenne e napnak csak az, hogy az entente győztes államai nem mernek ellenünk jönni, | ez már olyan győzelme a nemzetközi össztartozásnak amelynek hatása kiszámíthatatlan. Mi az a hazafiasság és mi a nemzetköziség? A hazafiasság az uralkodó osztályok részérő nem más mint az a példa, hogy Magyarország termőföldjét a kizsákmányolok uraalma alat 187 család tartotta kezében és munkássága robotba hajtotta, elvette tőlük a kenyeret úgy, hogy a földmunkások legnagyobb része, majdnem két és fél millió ember megélhetés végett kénytelen volt Magyarország földjét elhagyni és kivándorolni Amerikába. A munkások nemzetközisége az, hogy a világ dolgozói testvér és jóbarát egymással, nem tekinti az, hogy ki milyen országból való és minden dolgozó testvérisége a nemzetköziség. Anglia, Olaszország, Hollandia, Franciaország, Jugoszlávia, Cseh- Szlovákia, Románia és a többi kapitalista államok munkássága sztrájkol a mai napon. Magyar- országon és Szovjet-Oroszor- szágban ünnepelnek, de nem sztrájkkal, mert ezen a két kelyen a dolgozók vették kezükbe a hatalmat. Ezután szól a mai viszonyok nehézségeiről és a nélkülözésről. Elmondja, hogy a nélkülözéseket, az ötesztendős háború pusz- titása idézte elő és hagyta reánk, és a visszahatásnak és a pusztításnak utóhatását sajnos, még ma is érezzük, mert a rombolással együtt járt a termelő esz- I közök és iparcikkek elpusztítása is, ami által fiatal életnek örvendő magyar tanácsköztársaságnak az eszközök hiányossága folytán nincs módjában egyszeribe jólétet teremteni. Elfogytak a készletek, elpusztultak az emberek milliói és a háború itthagyta örökségét: a bánatot, a nyomorúságot, amely csak a kapitalisták bűne és ezt jóvátenni a készleteket utánpótolni pillanatok alatt nem lehet. Forradalmi hangulat uralkodik az egész világon azért, mert nemcsak nálunk jelentett a háború pusztulást, hanem a győztes államokban is, ahol a kapitalisták a vérfürdővel aláásták a saját uralmukat, tönkretették önmagukat. Mi nekünk pedig csak az legyen a feladatunk, hogy kitartással tovább küzdjünk és munkálkodjunk, mert ma nem másokért küzdünk, hanem a saját proletártestvéreink szabadságáért. A munkásság tehát csak tartson össze, hogy külső és belső ellenségünk aknamunkáját megtörjük és ha összetartunk semmiféle hatalom és ellenség nem vesz erőt a munkásság uralmán. Most, amikor a világ proletárjai tüntetnek, hisszük, hogy a nagy megmozdulás megfogja hozni a maga gyümölcsét, test- tvóri szövetségesek lesznek és megteremtik a népek általános uralmát, a gyermekek részére pedig a jólétet. A beszédet a közönség lelkes hangulattal és éljenzéssel fogadta, majd azután Jack wert Ede kormányzótanácsi biztos röviden, de sokatmondóan a következőket jelentette be a népgyü- lésnek: Örömmel jelenthetem be, hogy azon a nagy napon, amikor a világ munkássága letette szerszámait és testvéri szolidaritással áll mellettünk, vörös hadseregünk megindult a román fronton és a Tiszán mindenütt átkelt. Bizton mondhatom, hogy diadalmas hadseregünk a románokat ki fogja rövid időn belül zavarni az entente által megállapított tiszántúli területünkről. A tömeg a bejelentés végeztével viharosan éljenezte a Vörös Hadsereget, amiután Milder Sándor elvtárs ismertette a régi kizsákmányoló rend minden hibáját és fonákságait. A beszédét mindvégig nagy tetszéssel kisérte a hallgatóság. Végül még Szepesi András hatásos beszédben foglalkozott a julius 21-i nap jelentőségével. Amivel a gyűlés véget ért és a hallgatóság rendben szétoszlott. Jugoszláv vélemény a magyarországi helyzetről. A jugoszláv politikai misszió vezetőjének nyilatkozata. A Kaposvárott megjelenő «Somogyi Munkás» Írja: Tegnap keresztülutazott Kaposváron a budapesti jugoszláv misszió politikai vezetője. A «Somogyi Munkás» tudósítójának alkalma nyílt véle beszélgetésbe bocsátkozni. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a magyarországi helyzetről általánosságban, a következő választ adta a jugoszláv politikai misszió vezetője: — Az utóbbi napokban Magyarországon a helyzet sok tekintetben enyhült. A Tanácskormány kebelében úgy láttam, a radikális frakció lépett túlsúlyra. A frontról hazatérő katonákat az állomásokon leszerelik. A napokban angol, amerikai, olasz és jugoszláv misszió érkezett Budapestre. A misszió vezetője Freeman angol ezredes. — Mi a célja a missziónak? — A misszió célja kizárólag az idegen állampolgárok érdekeinek védelme és utazásának megkönnyítése. — Hivatalos kapcsolatot tart-e fenn a misszió a tanácskormány- nyal ? — Csak annyiban, amennyire ezt az említett ügyek megkívánják. A misszió officiós és nem officiel működik. A belügyekbe pedig egyáltalán nem avatkozik bele. — Mi az Ön tapasztalata a lakosság hangulatáról ? — Bár véleményem szerint Magyarországon lakosságának egy része még nem kommunista, mégis azt a benyomást szereztem, hogy inkább támogatja a tanácskormányt, mint a reak- eioárius mágnás-uralmat és teljesen ellene van a régi osztály- uralomnak. — Külföldi hivatalos politikai körök elismerik-e a tanácskormányt ? — Azok az államok, melynek missziói jelenleg Buda2)esten tartózkodnak, szóval Anglia, Amerika, Jugoszlávia és Olaszország — elismerik. — A Szegeden megalakult mágnás-kormányról mi a hivatalos külföldi politikai körök véleménye ? — Ezt a kormányt a külföld egyáltalán nem ismeri el és vele tárgyalásokba nem bocsátkozik. Ennek oka az, hogy, mint említettem, nincs rá kilátás, hogy az Andrássy Gyula vezetése alatt álló mágnástársaság újra uralomra jusson Magyarországon. Az ántánt-hatalmak csak az esetben ismerhetnék el a szegedi kormányt, ha Budapesten és Magyarország egész területén a hatalmat meg tudnák szerezni, ami pedig jelenleg a tanácskormány kezeiben van. — Mi annak az oka, hogy a megszállott területen a tanácskormány propagandáját a legtöbb helyen megakadályozzák,
