Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-07-17 / 3. szám

4 EGRI MUNKÁS volt kénytelen tölteni, másnap azután kiderült, hogy a tőle el­vett száz koronások valódiak ... Később a kormánytól kértek segítséget, a kormány azonban mindössze annyit tett, hogy uta­sította az összes pénztárakat és postahivatalokat, hogy a gya­núsnak látszó bankjegyeket a felektől egyszerűen kobozza el. Hogy az elkobzott bankjegye­kért jár e valami kárpótlás, az még bizonytalan. Végül maga a közönség segített magán. Minden egyes pénz átvétele alkalmával a fizetőnek el kellett ismernie, hogy milyen számú bankjegyek­kel fizetett, hogy a pénz átve­vője ily módon biztosítsa magá­nak a kártérítés lehetőségét. Egyébként a bankok nem fogad­ják el az 1000 koronás bankje­gyeket. Azokat csak az Osztrák Magyar Bankban lehet beváltani, ahol természetesen ácsorogni kell. Egyes bankokban a tisztviselők sztrájkkal fenyegetődznek, ha a pónztárnoktól a pénztárban levő hamis bankjegyekért kártérítést követelnek. E helyzeten a kor­mány egyedül uj bankjegyek kiboesájtása által vél segíthetni, s az uj bankjegyek útban vannak Amerikából. Vájjon a hamis bélyegekkel ellátott bankjegyeket is befogják akkor váltani ? A pénzemberek rendkívül gondterheltek és újra agyon hajszolva érzik magukat. «A pénzsővárság a kapitalistákat a föld körül űzi«, mondotta Marx ... ma már ennyi is elég ahhoz, hogy a túlságosan kifej­lett pénzérzékkel biró kapita­listákat kínos nyugtalanságba döntse. Amint látjuk, az antiszocialista cseh pénzügyminiszter — még emlékezetünkben van hírhedt nyilatkozata, melyben azt mondja, hogy *ha már meg van a tót proletáriátus, akkor inkább a cseh kapitalisták zsákmányolják ki, mint a magyarok» — még a proletáriátus súlyos megterhelése árán sem volt képes kedvelt ka­pitalistáit megkímélni az álmat­lan éjszakáktól ... * 10 Zöldség, gyümölcs és gomba árusítás. A Népgazdasági Ta­nács 13. sz. rendelete alapján ezennel elrendeljük, hogy az Eger város területén úgy a pia­con, mint a házaknál minden­nemű zöldség, gyümölcs, gomba stb. úgy nagyban, mint kicsiny­ben csak métermázsa, illetve kilo számra árusítható. Aki ezen rendelet ellen vét, forradalmi törvényszék elé állittatik. Eger munkás, katona és földmives tanácsának intézőbizottsága. A borbély és fodrász segé­dek szakcsoportjának úgy fenti, mint nő tagjait felhívjuk, hogy ma este fél 8 órakor, a szakcso­port helyiségében (Munkásotthon 10. sz. ajtó) megtartandó taggyű­lésen feltétlenül jelenjenek meg. Vezetőség. Az összes irodai, üzleti és raktári segédmunkásokat fel­hívjuk, hogy fizetés rendezésük ügyében ma, f. hó 17.-én jelen­jenek meg az Otthonban. Vezetőség. Házvezetőnőt keres egy egri ictesmátus. Cim a kiadóban. Több ezer méter szövet érkezett,-* Hétfőn kezdődik az árusítás. — Félpapírszövet jegyre, papirszövet jegy nélkül kapható. — Jön cipő Is. Az egri kereskedelmi szak­osztály és a városi intéző bi­zottság mint [ismeretes mindent elkövettek, hogy Egerbe ruhá­zati cikkeket hozzanak. A szak­osztály vezetője hosszasan tár­gyalt ez ügyben Budapesten, mig végre a közelmúlt napok­ban több ezer méter szövet és kékárut tudott Egei' proletáriá- tusa számára kiutaltatni, mely már meg is érkezett.. Az meg­érkezett árukat a kereskedők fogják jegy ellenében kiszolgálni. A jegyeket a Népgazdasági kerületi tanács anyagelosztó hi­vatala fogja kiadni úgy, amint az a múltban történt. Csak a félpapir szövetet fogják jegyre árusítani, mig a papír szövetből jegy nélkül is lehet kapni. A régi Árubeszerzési engedé­lyeket* haladéktalanul be kell szolgáltatni. A félpapir szövet ára 22—50 korona lesz. A vidékiek csak élelmiszer ellenében kaphatnak utalványt. Ezek az utalványokat is az anyagelosztó hivatal fogja ki­adni (régi főispánt lakban.) Azok a földmivesszegények kik­nek nincs élelmiszerük, vagyon- talamágukat a járási intézőbi­zottság igazolja és csak ennek alapján kapnak vásárlási en­gedélyt. A mindjobban mutatkozó ci­pőhiányon is segíteni fognak. Budapest a félsz állított élelemért azonban csak nagyon csekély cipőmennyiséget utalt ki. A ci­pők a jövő héten megérkeznek és mindjárt meg is kezdik az árusítását. Már most tudatjuk a közönséggel, hogy ezen cipőkből csak azok kapnak, kiknek lábbelijük egyátalán nincs. * Az anyagelosztó hivatal a szövet kiszolgáltatás részletének megbeszélése céljából a követ­kező felhívást bocsátotta ki a kereskedőkhöz. Az összes ruházati cikkek áru­sításával foglalkozó kereskedő­ket felkérem, hogy szombat dél­után 3 órakor a Városháza ta­nácstermében feltétlenül jelen­jenek meg. Hivatalvezető. Emlékeztek-e még hevesi munkások és föld- mivesek arra a júliusra, amely öt évvel ezelőtt elhurcolt benne­teket a városból és falvakból, elszakított családjaitoktól és a kalapácsot meg a kaszát kitépve kérges tenyeretekből : elvitt va­lamennyiötöket «a császárért és a hazárt» arra a mészárszékre, ahol ti voltatok, csak ti: az ál­dozatok. Mert ugy-e, amig ti ott robotoltatok magatokásta sir- gödrökben a Dnyeszter és a Sztripa partján ős ott véreztetek a doberdői pokolban, meg ro­hamot roham után loholtatok Szerbia vérpocsolyás földjén, addig idehaza vígan folyt to­vább az élet, az urakat nem változtatta meg az a sok nyo­mor és szenvedés, ami a ti kunyhóitokra, a ti kenyérkereső nélkül maradt asszonyaitokra és gyermekeitekre rászakadt. S emlékeztek-e még arra a bánásmódra, amelyben részesül­tetek ? Amikor a kadőtiskoláből kibújt zászlócska polőnütött té­ged: 40 éves családapát, mert a »fertig«-re elkéstél egy tempó­val, mert akkor éppen az járt az eszedbe, hogy lesz-e az isko­lás fiadnak lábbelije télvíz ide­jére ? . . . S emlákszel-6 te fiatal, növés­ben volt 18 éves legény amikor nagy éhségedben, — mert már napok óta marsoltatok ős a trén lemaradt, — parancs nélkül meg­ettél egy konservát és kegye­lemből ezért csak huszonötöt vertek rád. Gondoljatok mindnyájan ti sze­gény, elnyomott földmivesek, ipari és szellemi munkások a rabságnak arra a sötét korsza­kára, amidőn elkinzott, nyomo­rult testetek minden életerejét kiuzsorázta a tőke, amikor né­hány hatosért voltatok kényte­lenek embertelen munkát vé­gezni, amikor nyolc krajcárokért kellett a militarizmus rabszolgái­nak sárban és hóban iszonyú terheket cipelni és éhséget veszedelmeket, végeszakadatlan nyomorúságot eltűrni. Amikor azt a kicsiny ala­mizsnát, a hadisegélyt is meg­vonták a családoktól és ráför­medtek a feleségetekre, hogy elég erős, menjen dolgozni, men­jen szolgálni. Amikor a kapita­lista urak a kizsákmányolás mű­vészei anélkül, hogy az ujjúkat a vizbe mártották volna, a jólét a pompa, a kényelem párnáin gondtalanul nyújtózkodtak, mi- alatl a proletárnak, a fronton harcoló katonának a nyelve ló­gott ki egy falai száraz ke­nyérért. Emlékezzetek az elmúlt fáj­dalmakra. S én kérdem tőletek: Azt akarjátok, hogy újra a sem­mittevő dölyfös nagy urak a proletárokat kizsaroló, eltipró uralma visszatérjen ? Azt akarjátok-e, hogy fiaitok, testvéreitek újra sínylődjenek és fiatalságuk legszebb három évét a kaszárnyákban töltsék el ? Hogy a szolgabirák az 6 pandúrjaikkal, hitvány, jellem- telen krakérelek az ő mocskos pénzükkel népeket butító világ csalók az ő szemfónyvesztésük- ! kel ismét garázdálkodhassanak ? Ugyebár irtózol minderre visz- sza is gondolni? De ha nem akarjátok a régi alávaló, hazug rendszert, akkor az a köteles- ' sógetek, hogy segítsétek végső ; céljához mindent eldöntő nagy ! diadalához a tanácsköztársasá- | got. ; A proletáruralomnak ma ka­tonákra van szüksége, hogy a : külföldi rablókkal és saját, el­nyomóinkkal szemben is meg­védje a küzködö tömegek bol­dogabb létét, egész jövőjét és dx*ága vérrel kivívott szabadsá­gát. Arról van most szó: lehetet­lenné kell tennie, hogy a mun­kásságot újra elnyomják és biz­tosítani kell azt, hogy minden szenvedő ás minden dolgozó em­ber megelégedetten élhessen. Ezt csak úgy érhetjük el, ha minden erőnkkel szilárdan kitartunk. Ne tétovázzon senki ! Magatokért harcoltok. Vegyetek példát azok­ról a proletárhősökről, akik oly dicsőséges elszántsággal küzdöt­tek és küzdenek. Erős a mi hitünk, hogy az it­teni szellemi, ipari és földmives munkásság be fogja látni, hogy ma a harcolók sorában van a helye, hogy büszke öntudattal ragad fegyvert és hogy nem lesz a pusztába kiáltott hang ez a felhívás: *Be a Vörös Hadseregbe. Budapest élelmezési tehermentesítése. A galíciaiakat és munkanél­küli jövedelemből élőket ki­utasítják a fővárosból. A termelési biztosság Horthy elvtárs vezetésével erősen dol­gozik, hogy a fővárosból eltá­volítsa a nem dolgozókat. Ki­utasítanak Budapestről minden galíciait, aki nem 1918 októberé­től kezdve folytat produktiv munkát a fővárosban. Tárgya­lásokat folytatnak a lengyelek­kel és csehekkel az irányban, hogy a kiutasított galíciaiakat hogyan szállítsák át a demar­kációs vonalon. Ha a tárgyalá­sok nem vezetnének megfelelő eredményre, úgy a galíciaiakat kényszermunkára fogják vonni. El kell hagyni Budapestet azoknak is, akik eddig munka nélküli jövedelemből éltek. Ha nem akarnak vidékre, vagy is­merőseikhez költözni, úgy kije­lölt helyeken helyezik el őket, Az ellenőrzés igen szigorú lesz. Tervbe vették az u:cák szerint történő felülvizsgálást. Azokat az ipari munkásokat, akik önkényt hajlandóak Buda­pestet elhagyni, a vidéken helye­zik el. A rabokat és fegyenceket is vidéki kényszermunkahelyekre szállítják. Pártügyek. A szocialista-kommunista- párt ellenőrző bizottsági tag­jai jelenjenek meg este 7 óra­kor a párttitkárságban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom