Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-07-18 / 4. szám

Ä SZOCIALISTA-KOMMUNISTA munkások magyarországi pártjának egri hivatalos lapja. Előfizetési dijak: Egész évre 80 K, fél évre 10 K, »egged évre 20 K, egg hóra 8 K. POLITIKAI NAPILAP Ara 30 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal Eger, Liceunt. A forradalom hibái Vérben és véresen, kínok és fájdalmak között szüli az anya gyermekét. Vérben és véresen, vajúdások, nagy szenvedések kö­zött születik a forradalom is. És amiképen a gyermeknek át kell esnie a gyermekbetegségeken: éppen úgy a forradalomnak is meg vannak a maga nyavalyái, amelyeket gyógyítani és leküz­deni kell. T)e van-e oly anya, aki a is gyötrelmei miatt ne sze- retné a magzatát? És van-e szülő, aki zsenge pár hetes vagy 1 'ti após gyermekére haragudni uaina azért, mert fogzás, láz, himlő támadja gyönge szerveze­tt : ? :iát mért vagyunk türel- mrtlenek éppen a forradalommal s, nben, amely alig néhány hó- tehát még fejletlen? Hi- n oly világos, hogy nem a tneesemő tehet róla, ha beteges­kedik, eképpen nem lehet a í adatomra sem liaragudni, ha ; >.,ak betegségei, kisebb, na- hibái. • sak nagyon természetes, fogy zokat a fönséges emberi célokat, amelyekért mi harcolunk, egyszerre, simán, minden aka­dály és nehézség nélkül meg­valósítani nem lehet. Vannak bajok, ezt senkisem tagadja, ellenkezőleg, őszintén, becsületes nyíltsággal feltárjuk a hibákat. Itt van pl. a pénz elérték­telenedése, aminek nem az az oka, hogy a pénz fehér. Nagyon helyesen fejtette ki Kun Béla, hogy ha ma csupa kék pénz volna, akkor azt kifogásolnák, hogy kék. A baj kútforrása onnan ered, hogy a falu már a háború folyamán rengeteg pénz- , készletet halmozott fel, tehát a ‘ pénzre szüksége nincs. Élelmi cikkeket ügy lehetne ! a városba behozni, ha itt ele- ! gendő ipari termék lenne, ame- j lyet a falu terményeivel ki le­hetne cserélni. Az ipari termelés megindítását azonban gátolja a nyersanyaghiány, amit máról- holnapra megszüntetni lehetetlen. Egy másik nagy hiba abban rejlik, hogy a forradalom för­getege oly embereket vetett fölszinre, akik vagy nem érte­nek az elvállalt munkához, vagy pedig oly szemérmetlenül önző, oly silány jellemű fráterek, hogy nem törődnek semmi egyébbel, mint a saját kicsinyes ügyeik­kel, apró személyes előnyökkel. Ezek persze vagy nem tudják, vagy nem akarják a szocializ­mus eszméit, célját, gyönyörű elveit megérteni. A kapitalista rendszer ugyanis reákényszeri- tette az embereket, hogy ki-ki a saját privát érdekeit nézze, hiszen másképp nem is boldo­gulhatott. A szocialista társada­lomban ellenben minden egyén exisztenciája, gazdasági és kul­turális jóléte a legszorosabban összefügg az összesség exiszten- ciájával. Akik azt hiszik, hogy még ma is oda lehet ülni a hu- sosfazék mellé s a közösség rovására dőzsölni és minden­féle jóban duslakodni, azokat úgy ki kell irtani, hogy irmag­A világforradalom küszöbén. Ä forrongó Olaszország. — Nápolgban kihirdették az ostromállapotot. — A munkásság ostromolja Velencét. A világíorradalom egyre jobban érik. Olaszországban már teljesen felborult a helyzet s mindenütt lángol a forradalom. A világ mun­kássága pedig készül a julius 21-ik forradalmi sztrájkra, amelynek következményei beláthatatlanok. Berlinből jelentik: A legutóbbi olasz jelentések szerint Itáliában a sztrájk még mindig tart. A sztrájkolok és a csendőrök kö­zött ismét összetűzésekre került a sor. A lövöldözők közül töb­ben elestek, számosán megsebe­sültek. Nápolyban kihirdették az ostromállapotot. Velencze tarto­mányának több helységében za­vargások voltak, maga Velencze a legnagyobb izgalmak között él és az olasz munkásság for­mális ostrom alá vette a várost. Párisi jelentés szerint a fran- , cia vasúti alkalmazottak már napokkal ezelőtt kimondották, hogy csatlakoznak az általános ! sztrájkhoz. Újabban a rendőr- tisztviselők és a hadügyminisz­térium közigazgatási alkalmazot­tai is bejelentették, hogy julius •21-ón huszonnégy órás sztrájkot rendeznek. j Becsből jelentik: A kerületi j munkástanács 150 szavazattal 60 ellenében elhatározta, hogy a hétfői általános sztrájkban ! juk se maradjon. A proletár- ságnak lesz elég ereje és ha­talma hozzá, hogy e kreatúrák­kal alaposan végezzen. Mondom, igenis vannak hibák, de ebből még egyáltalán nem következik, hogy leeresztett szárnyakkal, lomha közönnyel, csüggedten nézzünk a jövő elé. Türelem kell és kitartás és ön- megtagadás, mert a forradalom óriási harc, amely megköveteli minden öntudatos munkástól, hogy miután máskép nem lehet­séges — nélkülözés, kínlódás, sőt ha kell az utolsó csöpnyi vér árán is, megoltalmazza azt leikéből sarjadt magzatot: a pro­letáruralmat. A bajokat orvo­solni, a hibákat kiküszöbölni és főleg türelmesen bevárni a mi nagy ünnepünk felviradását. Egy gazdának sem jutna e- szébe, amikor tavasszal beveti a magot, hogy tüstént a kalászt kívánja látni. Mi sem kívánhat­juk, hogy a forradalom kész eredményeit aranytálcán hozzák elénk. És ha meg is van már a kalász, mennyi munka és fá­radság kell, amig abból kenyér lesz, amelyet élvezni lehet. Sok áldozatkészség, sok mun­ka vár még ránk. Am az akadályoktól, ha még oly nagyok is, megriadni gyáva kishitűség. Kell, hogy éljen ben­nünk az a megingathatatlan bi­zalom, hogy képesek vagyunk minden nehézséget leküzdeni, minden bajt elhárítani. És kell, hogy lángolva égjen minden munkás lelkében az a magasztos tudat, hogy ez a végső nagy küzdelem a szebb jövőért, az egész emberiség fölszabadí­tásáért. folyik most.

Next

/
Oldalképek
Tartalom