Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-11-28 / 94. szám
XXVI. évfolyam 94. szára. Eger 1919. november 28. Péntek. Előfizetési dijak: Efiész évre 120 E. —■ Fél évre 60 K. Xweyged évre 30 K. — Egg hóra 10 K. Egg szám ára 40 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A munka alkotmánya. Amint az állami életben az alkotmány # jogrendnek és a törvényszerűségnek a biztosítéka, úgy a munka alkotmánya sem más, mint a munkásviszony jogrendjének m törvényszerűségének, egyúttal a békés munkásviszonyoknak biztosítéka. A középkorban a munka alkotmányát a céh- rnndszer alkotta, melyet a liberális gazdasági rend teljesen felforgatott és megsem- j oaisitett, újat azonban helyette nem alkotott. A munkaviszonyban nem volt semmi szabályozó, de nem is lehetett, mert a liberális gazdasági rend az egyéni erők szabad játékát hangoztatva, szabadjára hagyott mindent, az erkölcsi korlátokat és törvényeket is eltávolította az útból és megteremtette a tőke abszolutizmusát. A munkaviszonyban a liberális gazdasági rend nem ismert el más irányitó, rendező tényezőt, mint a kínálatot és keresletet, az önzést, az üzleti hasznot. Ebből fejlődött ki a termelésnek, a gazdasági életűek, a munkásviszonyoknak anarchiája. A gazdasági anarchiát természetesen a munkások érezték meg első sorban, a tőke zsarnoksága a iminkást tette bérrabszolgává és egész életét bizonytalanná, S beteges állapotnak láztünetekép jelent meg a szociáldemokrácia, amely a munkaalkotmánynak megteremtése helyett létrehozta a munkások abszolutizmusát, a proletárdiktatúrát. Ez az abszolutizmus nem csak a mi kommunizmusunkban, ▼agy az orosz bolsevizmusban nyilvánult meg, hanem megvolt már a háború előtt is azokban a jelenségekben, melyek a munkások szakszervezkedésének, sztrájkjainak elfajulásában, eldurvulásában jelentkeztek, melyek a munkaviszony rend jót fejetetejére állították. Ez az alkotmánytalanságnak, az ab- säulutizmusnak a végzete: megszüli a nagyobb abszolutizmust és a teljes felfordu- j lásra vezet. A szociáldemokrácia zsarnok- j ságáért, kommunizmusáért a törvényes apának: a liberális gazdasági rendnek kell viselni a szomorú felelősséget! A liberális gazdálkodás szülte a szociáldemok ráciát és ez szüli mindenkor a kommunizmust. így találkozik a két szélsőséges egymással. E két rendszer rokonságának semmi sem nagyobb bizonyítéka, mint az, hogy a zsidóság e két szélsőséges irány sarkpontjain: a kapitalizmusban és a mun- kásvezérségben helyezkedett el túlsúlyban. A liberalizmus a tőke zsarnokságát, a •zociáldemokrácia a munkás zsarnokságát teremti meg és mindakettő a munka alkotmányát zúzza össze. Ez nem maradhat így a társadalmi élet, a gazdasági jólét, az állami rend érdekében. Az állampoliti- kasoknak, a nemzetgazdászoknak a legfontosabb feladatuk ma, ebben a gazdasági anarchiában, megteremteni azokat a biztosítékokat, melyek a munka alkotmányát biztosítják. A keresztény szocializmus, vagy mondjuk szolidarizmus (egyesülés), ha már a szociális sző annyira kompromittálva van, hogy félünk tőle, ép ennek a munkaalkotmányának a megvalósítását vette programmjába. Biztosítani akarja a tőke szabadságát, de csak annyiban, amennyiben a tőke a közjót szolgálja és nem az egyéni, vagy osztályérdeket; a gazdasági élet számára a szabadversenyben az erkölcsi, még pedig a keresztény erkölcsi alapelveket követeli és írja elő, egyúttal törvényhozási intézkedésekkel akarja letörni a tőke zsarnokságát. Biztosítani akarja továbbá szintén törvényhozás utján azt, hogy a munkás a termelés anarchiája, a gazdasági élet fejvesztettsége következtében ne legyen kitéve a bizonytalanságnak és igy ne legyen a kizsákmányolás alanya s egyúttal a szocialista felforgatás és proletárdiktatúra mindenre kapható eszköze. Ha a törvényhozás meg fogja teremteni a munkások számára a különféle biztosítási ágakat (betegség, baleset, munkanélküliség, aggkori biztosításokat); ha meg lesz a munkadók és a munkások érdekképviselete : egyedül gazdasági alapon működő szakszervezetek, vagyjmunkakamarák munkáskamarák és a két érdekképviselet között meg lesz állapítva a kollektiv egyezkedés rendje, paritásos alapon nyugvó döntő bíróságok intézménye, akkor meg van a munka alkotmánya és vele a gazdasági élet békéje, mely megszüli a munkaadók és munkások jólétét s egyúttal a nemzet vagyonosodását és erősödését is. n. HÍREK. Eger, 1919. nov. 27. ^D^^ö&ztle^József"^ »Ä harcot megharcoltam.« Ma délután temették el Dr. Kösztler Józsefet, Heves vármegye tb. főorvosát Eger város társadalmának nagy részvétele mellett. Az ő halálával kidőlt közülünk egy talpig meggyőződéses, csupa szív ember, akinek élete Krisztus akarata szerinti élet volt, akinek kereszténysége nem csupán ajkon élő sző, hanem egy áldásos működésben eltöltött élet programja, annak minden ereje volt. Az aranyos kedélyű, betegeit nem csupán tudománnyal, hanem lélekben is győgyitő, vigasztaló orvos háta mögött mintha ott lett volna a Mester, kiben rendületlenül hitt s kinek legőszintébb, leghívebb tanítványa volt. Élő katholikus hite vitte a Kongregációk táborába, hogy együtt munkálja akkor még lekicsinylés és nehéz körülmények között a Keresztény Magyarország szent gondolatát. A nagy álom a megva- lósúlás küszöbére lépett, de Kösztler József lehunyta szemét, mielőtt az ígéret Földjét meglátta volna . .. Dr. Kösztler József Mezőkövesden született 1848-ban. Középiskoláit Egerben, az egyetemet Budapesten végezte. Egyideig a fővárosi Rókus-kórházban működött, majd hamarosan Egerbe került, ahol kis- sebb megszakítással állandóan működött. Egerben általánosan szerették, részt vett a város közéletében, a város képviselőtestületének tagja, egyidőben az Egri Dalkör és a tűzoltók elnöke volt. Különös tevékeny részt vett ki a katholikus újjászületés munkájából, vezető tagja volt a budapesti Urak Kongregációjának, működésének köszönhető az egri kolónia megalakulása, melynek assistense volt. Váratlanul távozott közülünk. Elmúlt szombaton meghűlt, tüdőgyuladást kapott s kedd este visszatért Urához, Mesteréhez. Isten veled, Te harmonikus lelkű, példás ember! K. K. J. Dr. Simonyi Semadam Sándor volt országgyűlési képviselő szombaton városunkba érkezik és vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Keresztény Nemzeti Egyesült pártoknak a városháza nagytermében tai’- tandó gyűlésén beszélni fog. Vasárnap d. u. fél 6 órakor pedig Eger intelligens nő és férfiközönségének fog előadást tartani a Kath. Kör. nagytermében. Dr. Simonyi Semadam Sándor egyike legrégibb keresztény politikusainknak és a főváros egyik legnevesebb ügyvéde. Kiváló jogászi és pénzügyi képességeit, bár ellenzéki padokon foglalt helyet, a parlamentben is honorálták, mert állandóan tagja volt az országgyűlés pénzügyi és igazságügyi bizottságának. Különös tevékenységet fejtett ki a katolikus autonómia megvalósítására irányuló mozgalmakban. Széles látókörű, meggyőződéses keresztény férfiú. Legutóbb a körmendi kerület országgyűlési képviselője volt. Jubileum. Mikus Antal vármegyei árvaszéki ülnök tb. és helyettes elnök folyó hő 15-én töltötte be vármegyei szolgálatának 38. évét. Ez alkalomból a vármegyei árvaszék teljes ülésén az árvaszőki elnök s a vármegyei tisztikar nevében az alispán üdvözölték. R villanyvilágítás kérdéséről kell ismét írnunk. Hányadszor már? Tiz napi keserves pislogás után kialudtak a villanylámpák. Hogy mennyi időre, nem tud
