Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-11-28 / 94. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG. _ : -r juk. Négy napra, vagy egy hétre — bi­zonytalan. Minden esetre helyesebb, ha a rosszabb eshetőségre készülünk el. Annál kínosabb állapot ez, mert petróleumot és gyertyát nem lehet beszerezni. Mit csinál­jon hát’a szegény egri polgár (majdnem azt mondtuk: »proletár»!)? Lefeküdjön 5 órakor s aludjon raig ki nem lyukad az oldala? Vagy talán malmozzon a kezével? Az az egy bizonyos, hogy egy városban sincsennek ilyen állapotok a világítás te­rén, mint Egerben. Anélkül, hogy szemé­lyeket érinteni akarnánk, Almássy Sán­dor kormánybiztos úrhoz fordulunk az egész város közönsége nevében; támasz­kodva azon kijelentésére, melyet lapunk szerkesztőségének tett, midőn városunkba érkezett. A kormánybiztos úr közismert erélyétől várjuk, hogy [megszűnnek váro­sunkban ezek az ázsiai állapotok. Ma, pénteken a vármegyétől kapott petróleu­mot használja fel a villanygyár — tehát lesz világítás. Holnap azonban már nem. Városi közgyűlés. Mozgalmas gyű­lése volt csütörtökön délelőtt a városi kép­viselőtestületnek. A gyűlés egyetlen tárgya volt Jankovics Dezső polgármester nyug­díjaztatási ügye. A kormánybiztos az 1912. évi 63. t. ez. alapján ugyanis tisztviselőket rendelkezési állományba helyezhet. Ezen alapon felszólítást kapott Jankovics pol­gármester a kormánybiztostól, hogy adja be nyugdíjaztatás iránti kérvényét, meg­előzendő a fenti rendelkezést. A polgármester, ügyét a képviselőtes­tület elé vitte, azzal, hogy a képviselőtes­tületnek módja lesz az áprilisi tisztujítás- kor nyilatkozni: akarja-e őt tovább is a város élén látni, vagy nem Az ülésen elnöklő Trak Géza főjegyző felolvastatta az állandó választmány ja­vaslatát, mely szerint az állandó választ­mány Jankovics Dezsőt alkalmasnak ta­lálja az ügyek további viselésére és bizal­máról biztosítja. Dr. Barsy István képviselő indítvá­nyozza, hogy a képviselőtestület mondja ki, hogy szeretetéről és bizalmái'ől bizto­sítja a polgármestert, a kérdést azonban nem kívánja tárgyalni s azt napirendről leveszi Megokolásában hangoztatja, hogy ne tegyük a polgármester köztiszteletben álló személyét súrlódő felületté, ne avatkozzék a képviselőtestület a hatóságok egymás­közti, belső ügyébe. Indítványozza azt is, hogy az állandó választmány javaslatába vétessék be a Károlyi éra megbélyegzése. Az első vihar ezen indítványnál tört ki. A képviselők, sőt a karzat is zajosan tüntettek a Károlyi óra jelenlévő szerep­lői ellen. Dr. Csutorás László indítványozza, hogy a képviselőtestület szeretetéről és bizalmáról biztosítsa a polgármestert és kérje fel, hogy az ügyeket tovább is ve­zesse. Dr. Alföldi Dávid az autonómia meg­sértését hangoztatja és ellenzi Barsy Ist­ván dr. indítványát. Nagy zajban kijelenti, hogy Károlyit maga is megbélyegzi, a programmot azon­ban elválasztja a Károlyi személyétől. Barsy István dr. és Tóth Csepreghy András felszólalása után az elnök névsze­rinti szavazást rendelt el, melynek ered­ménye az lett, hogy a képviselőtestület 66 szavazattal 14 ellenében az állandó vá­lasztmány javaslatát fogadta el. Sorozás. A Miskolczi Napló jelenti budapesti forrásból, hogy 25—36 évig rö­videsen elrendelik a sorozást. A besoro­zottak egy részét azonnal behívják, de csak 8 heti időtartamra, melynek letelte után a bevonultak ismét elbocsáttatnak s helyettük ugyanannyi időre a másik, ad­dig még be nem hivott besorozottak vo­nulnak be. A 25 évnél fiatalabbak bevo­nulása tavaszra várható. Szőlői értekezlet lesz az áll. főreál­iskolában f. hő 30-án (vasárnap) d. e. 11 órakor az intézet rajztermében. Ezen má­sodik értekezlet tárgya: 1) Kántor Nán­dor tanár előadása: A házi és iskolai nevelés feladatai.« 2) Özv. Rotschild Ár­minná előadása: »A nő mint anya.« —A tanári testület e héten megtartja az első \ ellenőrző tanácskozást s így az értekezlet után a szülők az osztályfőnököktől a nö­vendékek tanúlmányi előmeneteléről fel­világosítást nyerhetnek. Az értekezletre a szülőket, szállásadókat és a tanügy iránt érdeklődőket ezen az úton meghívom. — Eger, 1919. nov. 27. Dr. Habán Mihály, ig. A vasutiforgalom ezentúl vasárnap, szerdán és pénteken szünetelni fog a szén­hiány miatt. Remélhetőleg azonban nem sokáig fog tartani ez az állapot, mert szénbányáink termése napról-napra emel­kedik s így erős a kilátás, hogy rövidesen segítve lesz az államvasutak szénhiányán. Félmillió korona értékű ruhaneműt kapnak a miskolci szegények. Miskolc város polgármestere annak idején felirt a kormányhoz, hogy juttasson Miskoloz vá­ros szegényei részére nagyobb mennyi­ségű téli ruhát ingyen kiosztás céljából. A népjóléti minisztériumból most az a hir érkezett le, hogy a város félmillió értékű ruhanemüeket, vászonféléket kap. így jutnak Miskolcon a szegény la­kosok ingyen téli ruhához, még pedig a városi tanács okos gazdálkodása folytán úgy, hogy a városi polgárság sem lesz vele terhelve. A magyar járadékok napról-napra emelkednek Bécsben. A magyar arany­járadék ára 219 korona, szemben az osztrák aranyjáradék 184 koronás árá­val; a 4 %-os magyar koronajáradék kurzusa 95 korona, mig a hasonló kama­tozású osztrák koron aj áradók 86 koronát jegyzett. A rendőrség ezúton közli a közön­séggel, hogy a katonasághoz csakis a ka­tonai fegyvereket és lőszereket kell be­szolgáltatni, a polgári fegyvereket pedig (vadász fegyverek) a rendőrséghez. A románok okozta károk Miskolcon.. A románok okozta károk összeírását Mis­kolcon egy bizottság már megkezdte. Az eddig bejelentett károk összege megha­ladja a félmillió koronát. Ebben az öse- szegben maga az állami borpince 350 cser koronán felüli tétellel szerepel. A szőlőtermelők szénkéneg szük­ségleteiket saját érdekükben már most jelentsék be a «Magyar Mezőgazdák Sző vétségénél, amennyiben a tavasszal kap­ható szénkéneg mennyiség előreláthatólag nagyon csekély lesz. A rézgálic szükség­let fedezése biztosítva van. A kereskedelmi és iparkamarák i» tézményének reformjával foglalkozott a Baross-szövetség választmánya. A refon» főbb alapelvei lennének: 1.) oly választásé rendszer alkotása, melyben valamennyi közgazdasági érdek képviselve van; 2} a kereskedelemügyi és ipari összességet képviselő kamarai közgyűlések szakszert sógének intézményes biztosítása; 3.) az egyes érdekkörökhöz tartozó kereskedők és iparosok érdekképviseletének biztosí­tása céljából a kamara megfelelő tagozé dása s az igy előállott részek teljes auto­nómiájának biztosítása. A bortermelők, akik Anglia részére bort kivánnak eladni, jelentsék azt be a földmivelésügyi minisztérium szőlészei osztályán. A vételárat valószínűleg angol valutában fogják a vevők megfizetni. Gummi > bélyegzők, pecsétnyomök Lusztig optikusnál rendelhetők. i-» Felhívás A magyar hadügyminiszté­rium 372536/38. 1919. számú rendelete foly­tán : valamennyi a román megszálló csa­patok által bármily okból hátrahagyott, vagy eladott lovak a magyar hadügyi kinoe*- tár tulajdonát képezik és a fennálló sza­bályok szerint kezeltetnek. Mindazok, kiknek ily lovak vannak birtokukba», kötelesek folyó hó 30-ig a hevesvármegyei katonai parancsnokságnál (Törvényszék földszint 22. ajtó) azt bejelenteni. Szitu alezredes, vármegyei katonai parancsnok, Olvasóinkhoz! A villany mizéria következtébe!» előállott technikai nehézségek miatt, lapunkat már a délutáni órákban zárjak Lapunk az utcán már az esteli órákba» kapható lesz. Az expediálás a reggelt órákban fog megtörténni ORSZÁG—VILÁG. Ä nemzetgyűlési választások. A magyar kormány a nemzetgyűlési választásokat, melyeket az 5989/1919. számú rendelettel 1919. december hó 21-érc tűzött ki, 1920. január 25-re helyezte át. Clerk csütörtökön utazik vissza Párisba. Clerk, az entente meg bízottja csütörtökön elhagyja Budapestet és Párisba utazik, hogy eredményes magyarországi útjáról jelentést tegyen az ötös tanácsnak. — A kormány Clerktől Ígéretet kapott, hogy visszatérve beutazza az ország megszállott területeit és megfelelő szempontok figyelembe vételével tanulmányozni fogja a helyzetet. Tovább folyik a magyar területek kiürítése. Szegedről jelentik, hogy a párisi ötös tanács rendelkezése alapján a szerb megszálló katonaság meg­kezdte a Tisza—Maros szögében levő területek kiürítését, ezideig Deszk Ujnegaí Szőreg 0- és Ujszentivány, Gyála. Ókeresztur, Kiszombor és Kübekháza kiürítésé került sorra. — Az entente rendelkezése alapján a szóban levő területekre magyar csendőrök vonultak be. Ä román visszaélések. Hivatalosan megállapittatott, hogy a románok a magyar dohánybeváltóktól 55 millió korona értékű dohányt vittek el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom