Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-11-27 / 93. szám

4 EGRI NÉPÚJSÁG. 14,532/919. Hirdetmény. Eger város árvaszékének 1917/919. számú határozata folytán, közhirré teszem, hogy Egerben, 1917. április 20.-án elhalt Horváth Rezsőnó szül. Babróczki Piroska és 1919. február 19.-én elhalt Horvát Re­zső leltározott hagyátéki ingóságai, (búto ­rok, ruhanomüek, edények) f. évi november hó 28.-ánpénteken délután 2 órakor, Bartakovics utca 18. szám alatt, azonnal* készpénzfizetés ellenében, alúlirott közbe­jöttével, elárvereztelek. Eger, 1919. nov. 25. Dr. Káinoké Irtván, 2-2 v. jegyző. Hirdetmény. Értesítjük az Eger és Vidéke Szőlősgazdáit, hogy a borsöprő átvételét megkezdtük. Ennélfogva kérjük, hogy azt szállítsák be a va­süt mellett levő telepünkre, ahol a vízmentes és el nem romlott borseprőt hétköznapokon reggel 9 órá­tól 12-ig és délután 3 órától 5-ig vesszük át. Egyben értesítjük a szőlősgazdákat, hogy a be- ssáUitott törköly értékét az átvételi bárcák ellenében pénztárunknál fent meghatározott időközökben kifi­zetjük. Eger és Vidéke Szőlősgazdáinak Gyümölcs- értékesítő és Központi Szeszfőző Szövetkezete EGER. 13­14501/1919 Hirdetmény. A magyar belügyminiszter 4207/915. M. E. sz. rendelete 1. §-a alapján felhatal­mazta a vármegyei alispánt, hogy a vár­megye területén levő minden nyersbőr és gyapjukészlet, amely a hivatkozott rendelet 11. §-a szerint korlátozás alatt ninasen a lakosság létszükségleti cik­kekkel leendő ellátása céljából igénybe vehető. A belügyminiszter urnák fenti rendel­kezését azzal hozom a közönség tudomá­sára, hogy a vármegye által beszerzett és a városnak szétosztás céljából átadott lábbelikből, elsősorban azok nyernek ki­elégítést, akik nyersbőrt, illetve gyapjú- készletet jelentenek be. A bejelentett készleteket méltányos térítési ár mellett, a várm. alispán ur veszi át. A bejelentések, a zár alá vétel végett a magyar államrendőrkapitánysági hiva­talnál jelentendők be. Eger, 1919. november 25-én tart. tan. ülésből. Jankovics Dezső, s. k. polgármester. Egri keresztény sajtószövetkezet propaganda vállalata. EGEB, Alapitványl-ház. (Kállay Zoltán utca 1. sz.) Állandóan kaphatók: Keresztéiig napilapok: NEMZETI ÚJSÁG. UJ NEMZEDÉK. SZÓZAT. VIRRADAT. ÚJ BARÁZDA. NÉPAKARAT. iNŐN) Heti folyóiratok: KÉPES KRÓNIKA. MAGYAR TÖREKVÉS. HERKÓ PÁTER. MAGYAR ÉLET. GONDOLAT. Röpiratok: Ki árulta el a hazát. Kik a keresztény szo­cialisták. Borzalmas vallomások. Haller: Szocialista kom­munista csőd. Állandóan raktáron Kik a sötétben bujkálók. Kell-e nekünk keresztény szocializmus ? Gazdaságtani elvek kér. szoc. megvilágításban. A munkásság útja. vannak továbbá az összes legújabb kiadványu vallásos ős ===== szépirodalmi olcsó kis füzetek. Szentképek és első áldozást emléklapok nagy választékban kaphatók. Keresztény ember csak ezeket olvassa! Hirdetmény. A magyar ministerium 5.400/1919. szám M. E. számú rendelete a betegségi és balesetbiztosítási ideiglenes szabályozásról. A magyar ministerium a törvényhozás intézkedéséig az 1907. évi XIX. t. eas és a 4790/1917. M. E. számú rendelet módosítása és kiegészítése céljából a következő két rendeli: 1. Az ipari és kereskedelmi alkalmazottak közül a tisztviselőkre, művezetőkre, kereskedő-segédekre ős általában hasonló állásban lévő rendszerint havi vagy évi fizetéssel alkalmazottakra a betegségi biztosításnak kötelezettsége csak akkor terjed; ki, ha munkabérük évenként 7200 koronát illetve naponként 24 koronát meg nem halad. (1. §.) Felhívjuk tehát, azon munkaadókat, kiknek az előző pont szerint olyan alkal­mazottaik vannak a pénztárnál bejelentve, akik a fent említett munkabérnél nagyobb munkabért kapnak 8 napon belül jelentsék ki. 2. Betegségi biztosítási kötelezettség alá esnek munkakeresményük összegére való tekintet nélkül a háztartási alkalmazottak is. (2. §.) Azok a munkaadók tehát, kiknek be nem jelentett háztartási alkalmazottal!, volnának, azokat 8 napon belül a pénztárnál jelentsék be, mert ellenesetben a beje­lentés elmulasztása kihágási eljárást vonna maga után. A bejelentéshez szükséges nyomtatványokat a pénztár díjtalanul adja. 3. Balesetbiztosítási kötelezettség alá esnek az 1907. évi XIX. t. c. 3. §-ában felsorolt vállalatoknál, üzemekben és munkáknál alkalmazottakon kívül általában mindazok, akik e rendelet 1. és 2. §-ában megállapított betegségi biztosítás kötelezett sége alatt állanak. (3. §.) 4. Az 1907. évi XIX. t. c. 10. §-ának rendelkezései mindaddig, mig a közszol­gálati alkalmazottak biztosítását ellátó intézmény jogszerűen létesittetik, hatályban maradnak. (4. §.) 5. A betegség esetére való biztosításra fizetendő járulékok és betegségi bizto sitási segélyek. s. A háztartási alkal­Táppénz W 1 & A Cl Ü t O) *3} Átlagos Napi Heti mazottak betegségi biztosítása fejében fizetendő járulékok összege Első Első %.Oi c 0)1,0 *o~. n •o ü 'S 3 R biztosítottak egy háztartásban élő 2 napibér járulék járulék 4 hét 4 héten O M ^ n m n5 O Q. 'S *s és keresettel nem N Napi neu o o> OJO a P C0 bíró nem biztosi" l/i o St járulék járulék alatt túl Olor® Q á»­1* iott család tagok: é igénye Q. CB (5. §.) (6. §•) (7. §•) z K. f. K. f. K. f. K. f. K. f. K. f. K. f. K, f. K. f. I. 3 K.-ig — 14 — 84 — 06 — 36 1 20 1 50 2 ­2 ­60 ­Ingyen orvosi gyógy­kezelés gyógyszer is a szükséges gyógyá­szati segéd eszközök egy éven át. AzonfeliU 11. 3-6 » — 32 1 92 — 12 — 72 2 70 3 30 4 50 2 ­140 ­III. 6-9 » — 54 3 24 — 18 1 08 4 50 5 60 7 50 2 ­220 ­a nőt családtagok 1 részére szülés esetéi: ÍV. 9-12 » __ 74 4 44 _ 2 6 1 56 6 30 7 80 10 50 2 ­320 ­a szülészeti támogatás és gyógykezelés úgy­szintén gyermekágyi­V. 12-15 » 96 5 76 — 32 1 92 8 10 10 10 13 50 2 ­400 ­segély a lebeiegedés első napjától kezdve VI. 15-18 » 1 16 6 96 — 40 2 40 9 90 12 30 16 50 2 ­500 ­bat héten át napi bárom korona. 88 12 összegben. VII. 13K.-án 1 40 8 40 — 48 2 — 15 — 20 — 2 — 600 ­felül 6. A munkaadónak a beteg háztartási alkalmazott orvosi gyógykezelésére és gyógyszerekkel való ellátására vonatkozólag az 1876. évi XIII. t. c. szerint fennálló kötelezettsége megszűnik. Ez a rendelkezés az idézett t. c. 32. és 33. §-ában megállapított teljes ellátásra illetőleg bérfizetésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti. Arra az időre, amelyre a háztartási alkalmazott betegség tartama alatt mun­kaadójától teljes ellátásban részesül (1876. évi XIII. t. c. 32. és 33. §-a), táppénze a munkaadónak fizetendő. (12. §.) 7. Azok, akik 1919. évi augusztus 1. napjáig mint biztosításra kötelezettek a pénztárnál bejelentve voltak, e kötelezettségüknek a jelen rendelet alapján való meg­szűnése időpontjától kezdve önként továbbfizetéssel fenntarthatják a biztosítást, ha erre irányuló szándékukat e rendelet hatálybaléptétöl számított négy héten belül a munkásbiztositó pénztárnál bejelentik és az addig esedékessé vált járulékokat be­fizetik. (13. §.) 8. A kézműves iparosok valamint a háztartási alkalmazottak munkaadói, ha ötnél több munkást rendszerint nem alkalmaznak, minden egyes alkalmazottért heti 25 fillér balesetbiztosítási díjat fizetnek. Ez a heti díj abban az esetben is fizetendő,, ha a munkaviszony egy hétnél rövidebb ideig tart. (14. §.) 9. Ez a rendelet kihirdetése napján vagyis folyó hó 15 én, a háztartási alkal mazottak biztosítására és biztosítási járulékaira vonatkozó rendelkezés azonban 1919 évi március hó 30. napjától számítva lép hatályba. Ugyanettől a naptól kezdve foly­tatólag hatályban levőnek tekintetik az 1907. évi XIX. t. c. 10. §-a. (57. §.) 10. A jelen rendelet hatályba lépésével hatályukat vesztik a munkásbiztositás tárgyában 1919. évi március hó 21-étől augusztus hó l éig kelt összes kormányrendel­kezések is. (59. §.) Eger, 1919. évi november hó 22-én. Egri kerületi munkásbiztositó pénztár. Nyomatott az érseki líceumi nyomdában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom