Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-01-29 / 23. szám

XXVI. évfolyam. i9l9. január 29 szerda 23. a*ami Ara 20 tfUér Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre 12-50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyíl ttéri közlemény 3 K,bírósági Ítéletek, kéz­gazdasági közlemények, gyászjelentések 1'50 K. Jótékony- célú egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfizetisek nyugtázása 60 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyü- vánitások 19 sorig 15K. — HIRDETÉSEK: egész olda­las 400 K, hasábonként és centiméterenként ható­ságok, gazdaságok és hivataloknak l'SO K, magáncégek- — nek 1 K, szallaghirdetés szövegoldalon l-50 K. — Hz értelmiség és a szocializmus Eger, jan. 28. Az intelligens középosztály egy része még mindig idegen­kedve, sőt bizonyos ellenszenv­vel szemléli a szociáldemok­rácia lassú, de határozott tér­foglalását. Nem tudja felfogni, hogy itt a modern kornak olyan gazdasági mozgalmával van dolgunk, amely a többi müveit európai államban ’már évekkel azelőtt felíilkerekedettt és ezidő- szerint is uralmon van. Nálunk forradalomra volt szükség, hogy ez az irányzat az utca sarából kiemelkedjék és szerephez jus son az ország ügyeinek inté­zésében. És akadnak még min­dig, akik orifintorgatva és fity­máló kézlegyintéssel fordulnak el tőle, mert nem becsülik többre az utcai csőcselék lár­májánál. Az intelligens középosztály­nak ez a — valljuk meg — igen töredékes része nyilván nines tisztában azzal, hogy a szocializmus mai ^formájában nem kizárólag a munkásságnak bér mozgalma többé. A szociál­demokrácia ép olyan erélyesen képviseli a hivatalnokosztály, a kiskereskedők, kisiparosok és , kisgazdák érdekeit, mint a munkásságét. A régi rendszer alatt az intelligens középosztály, ha nem is olyan mértékben, mint a munkásság, de szintén a kapitalizmus jármában ver­gődött. A nagytőke és nagy­birtok a munkást zsákmányolta ki, a kapitalizmus kezeiben és zsoldjában levő államhatalom pedig a tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat, akiknek tekin­télyes százaléka még a munká­sokénál is nyomorultabb éh­bérért áldozta fel szellemének és erejének legjavát. A szociáldemokrácia méltó megbecsülést és megfelelő el­lenértéket követel munkájukért. Gondtalan megélhetési, kelle­mes otthont, igazi kulturéletet akar biztosítani számukra is. Joggal kérdhetjük tehát: lehet-e az a törvényszéki biré, aki kénytelen volt maga talpalni a gyermekei cipőit, az a kishiva- i talnok, aki a háború negyed- félesztendeje alatt ugyanabban a ki- és befordított ruhában és lyukas cipőben járt, az a ka­tonatiszt, akinek adósságokba kellett vernie magát, hogy tisz­tességesen megélhessen, más mint szocialista ?! Nem. önmaga és nemzetsége sírját ássa meg az, aki elvakultságból, vagy tudatlanságból még most is görcsösen ragaszkodik a régi rendszerhez és nem támogatja minden erejével az egész em­beriség boldogulásáért küzdő szociáldemokráciát. A szociáldemokrácia az igazi emberi életet akarja biztosítani mindenkinek. Ebben egyformán érdekelve vannak a testi és szellemi munka proletárjai. Ha tehát az értelmiség is az igazi emberi életet akarja élni, akkor az összes dolgozd osztályokkal együtt kell haladnia, hogy kö­zös erővel és akarattal vívják meg a harcot a kizsákmányo- lók ellen az igazi emberi életért. Eger, jan. 27. Ma »sszegyöjtötffSnk egy csomó szemelvényt az ország különböző megszállott vidékeiről részin-, az ott megjeleni lapokból, részijét a meg szállott vidékekről érkező utasok fiijegyzései bői. jó és szükséges ezeket följegyezni, hogy a wilssni elveket miként ér­telmezik özek az elnyomatásról, néptiprásró! szavaié szomszédok. íme az alábbi szemelvények: Először a szomszédunkból a ■»Mik hirt, mert bizony csak jönnek erre felénk tovább is a csehek. A csehek benn vannak már Borsodmegyébett s mai jelentéseink szerint megszál­lották már Rudsbánylt, az osztrák államvasutak resicai gyárainak nagy- jelentőségi vaskőbányáit is meg fogják szállani Ózdoi, a Rimamu- rány—Salgótarján Vasmliészvény- társaság hatalmas telepét is. Céljuk, hogy a rudőbányai vaskőanyagot Ó-don dolgoztassák föl, ahol most a munkások ezrei tétlenségben töltik idejűket. A megszállóit területeken mindé nGtt rend van s a közigazgatást a magyar tisztviselői karhoz beosztott cseh megbízottakkal egylft teljesítik. A vasnti közlekedést mir az összes megszállott vonalakon Izembe he­lyezték. Kassai képek. A Kassai Napló Írja: Foglyok. Szomorú, bns csapat. Fegyvertelen magyar katonák, kö- zöttlk két tiszt. Cseh szlovák légio­náriusok fegyveresen közrefogva kisérik őket a Fó utcán. Losonc-kör­nyékéről hozták ide őket. Most vi­szik a hatvan magyar katonát va­lahová a brlnni barakkokba. A fel­vonulásaik bánatos szenzáció. U*yan ki hitte volna, hogy a saját hazájuk területén foglyok gyanánt fogják végig kitérni éket... Ugyancsak a Kassai Napló je­lend: A mai naptól a táviratforgalom minden irányban, tehát úgy a meg­szállott, mint meg nena szállott terű letre megnyílt. Lehet tehát bárhová, igy Budapestre is küldeni sürgős természetű magán, kereskedelmi stb. táviratokat. Gratuláló és kondoleáió táviratok ezentúl sem küldhetők. A e*ehek Honiban és Zólyomban. A csehek bevonultak Hon; vár megyébe is és egyik első dolguk volt Somogyi Béla alispánt állásától elmozdítani. A többi tisztviselők egyelőre értesülésünk szerint, néhány kivétellel helyén van, minthogy azon ban legnagyobb részük a cseh im- périumra fogadalmat tenni nem szándékozik, elmozdításuk csak na­pok kérdése. Zólyom vármegyében Répási Má­tyás alispán kivételével a többi vár­megyei tisztviselő 'etette azt a fo­gadalmat, hogy a egeh-szlovák ál­lam érdekei ellen semmit sem fog­nak tenni és ennek alapján helyü­kön megmaradtak. A vármegye zsu­pánja, valami dr. Fajnor nevű zó­lyomi ügyvéd, aki nagy diszszel ins­talláltába magát és mindjárt beikta- tása után elrendelte, hogy a vár­megye területén az összes magyar címereket és feliratokat eltávolítsák. A tót lakosság meglehetősen közöm­bös, de emellett csalódottnak is látszik, mert arra számított, hogy a zólyomi erdőségedet rögtön szét fogják osztani a lakosság között. Adót egyelőre ne* fizetnek, mihelyt azonban a csehek követelésekkel fognak előáilani, zavargásokra van kilátás. Besztercebányán a napokban már voltak is zavargások, melyet azonban elfojtottak. Egész Zólyom vármegyében összesen mintegy 600 cseh katona van, magára Beszterce­bányára azonban közülők egyet sem szállásoltak el, az ellenség majdnem kizárólag a zólyomi pályaudvart tartja megszállva. Brassó román nralom alatt. Brassóból a következő jelentés érkezik: Brassó, vagy amint a ro­mánok nevezik. Brason teljesen ro­mán, mindenütt román beszéd, ro- má.: újságokat, a Viitorul t, a Ziná t, a Gazella Transilvániat, az Adeve- rult-t árulják a rikkancsok. A korzó telekifestett, fűzött román tisztekkel. A külvilágtól teljesen el van zárva, pesti lapok nem jönnek, az érkező és induló posta legnagyobb részét elégetik. Mindenfelé politikai terror van. Az uj ágokat cenzúrázás és a román cenzorok még a múlt rezsim egy-egy elvakult cenzorán is túltesz­nek, naiv dolgokat kícenzuráznak. Az újságok fehér ablakkal kis terjedelemben, de annál nagyobb péidányszámban jelennek meg. Áttalá os meglepetést keltett a magyarok között a szászok viseike­Szemle a megszállott területekről. j A csehek Borsodban. — Brassó román uralom alatt, j Cseh, román, szerb erőszakosságok. — Saját tudósítónktól. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom