Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-03-13 / 60. szám
Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 Ssorona, — fél évre 25 korona, — negyed évre 1250 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. M«sl«lenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként i Nyílttéri köziemén? 3 K,bírósági ítéletek, kéz • gazdaság! közlemények, gyászjelentések l'SO K. Jótéksay- célú egyesületek, bálbizottságok értesítései, felüllizeíésBk nyugtázása 60 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánítások 10 sorig 16 K. — HIRDETÉSEK > egész oldct. las 400 K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak 1*50 K, magáncégek- — nek l K, szallaghirdetés szövegoldalon 1*60 K. — Jt fmoHgi világ. Eger, március 12. Ftrradalmi szelek csapkodnak nyugat feléi: Véres tavaszra virrad a viiág. Reszket a szélben a polgári társadalom épülete, recsegnek- ropognak a szálfák s dobogó szívvel várjuk, jön-e már az a szélroham, amely végleg romba dönti? Villámoktól terhes a levegő. Kitőr-e a vihar, mely meghozza a tisztulást az enyhülést, az uj életet, a derűs nyári reggelt, a szép mély, békés, tiszta kék égboltot, amelyet már reges-régen elfelej tettünk? Mit hoz a jövő? Ki tudna rá felelni, ki fedhetné fel a tömegeket mozgató erők titokzatos törvényszerűségeit? Németországban dől el a világrend sorsa. A jövő szociális rend forradalmi ereje, Marx és Liebknecht szelleme mérkőzik a polgári társadalom Hindenburgjaiva! és Scfeeide- mannjaival. Nem tadjuk még, melyik marad felül. Egyet azonban látunk: a krízis még nem érte el tetőpontját. A spartakas mozgalom, mely mint azt utólag megítélhetjük korai és céljaiban elhibázott volt, most helyet ad egy sokkal nagyobb aránya, impozáns mozgalomnak, melynek végső oélja a teljes politikai hatalom megszerzés a proleíárság képviseleteinek, a munkás és katonatanácsoknak. Kétségtelen, hogy a tanácsok hatalma, ha nem is teljes diadallal, de rendkívüli mértékben megerősödve fog a küzdelemből kikerülni, hogy végleg nevetségessé és feleslegessé tegye a weimari árnyékparlamentet. Ez a fejlődés természetes útja. A bürokrata és militarista államhatalomra felépült parlamentáris rendszert nem lehet többé semmiféle erével életre kelteni, legkevésbbé a szociális forradalom kellős közepében. A követkézé magátél adédé lépés pedig lesz az érintkezés felvétele és a kapcsolat megteremtése az orosz tanács-köztársasággal. Nyugaton ezalatt orgiákat ül a győzelmi mámorban tobzédé kapitalista imperializmus. A francia lapok osztozkodnak a világon, a tábornokok milliós hadseregek fenntartásáról, a tőkések az annektálandé területek milliárdos kizsákmányolásáról beszélnek. Vájjon nem-e haldokló, beteg polgári társadalom lázas deliriuma,nem e a sülyedő hajó matrózainak utolsó részegsége ez? A győztes államok burzsoázsiája önmaga ássa meg a sirját, s nem járunk messze az igazságtól, ha leszögezzük, immmmmmtmmammemmmga mm hogy a háború befejezése, a népek békés együttélése és semmiféle „népek szövetsége“ a mai társadalom keretein belül nem lehetséges. Minél nagyobb a kapitalizmus mohósága, minél tátongóbb a szakadék Páris és Bern között, annál hamarább jönnek rá a népek ennek belátására, annál biztosabban hozza meg a megváltást a közelgő Tavasz. I Magyarország sorsa Berlin utcáin dől el. Csak egy célunk lehet: elkerülni azt, hogy a világégés csóvája újból láagra lobbantsa a még alig kialudt tüzet. Nem kell újabb forradalom, csak céltudatos tervszerű munka az életerőtől duzzadó preletárság hatalmi vágyának kielégítésére, mielőtt az a külföldi példán okulva erőszakos kitörésre vezetne. megalakult Egerben a lakáskivataL Blleaőrzik a lakásokat. — Az üres és fölösleges lakásokat elrokvirálják. — Saját tudósítónktól. — Eger, március 12. Végre sok búza vona után Egerben is eljutottunk «da, hogy az egyre növekvő lakásínséget radiká j lis és célravezető módon orvosolják és e célra fölállítják itt a lakáski- j vatalt. Ma rendkívüli «lésben tárgyalta a tanács a lakáshivatal Agyét, a melyre nézve egyhangúlag magáévá tette dr. Kálnoky István városi jegyző javaslatát, aki már régen szakszerü- leg foglalkozik a kérdéssel. A tanács határozatilag kimondotta mai Qlésén a lakáshivatal létesítését s a hivatal egyelőre a városháza épületében helyezik el. A kormány, illetőleg az országos lakásügyi tanán rendelet« érlelőiében minden háztulajdonos hárem j napon belül köteles az üresen álló Iakheiyiségeket bejelenteni, amelyek felől azután a lakáskivatal fog rendelkezni. A lakáskivatal közegei ellenőrzik a lakásokat, de magánosok is tehetnek bejelentést s a lakáskivatal azután a szükség szerint fog ren- delkezni a lakásokkal, s azok ellen, akik üres lakásaikat nem jelentik be, azok ellen megindítják az eljárást. A lakáshivatal fölösleges lakószobákat is elrekvirálhat, ha a szükség úgy kívánja és megállapítja a lakások árait is. A tanács egyben mai ölésén megválasztotta a lakáshivatal vezetőségét és a lakásügyi bizottság tagjait. A lakáshivatal elnöke, dr. Kálnoky István, alelnök dr. Kovács Ignác és Kiss Imre. A bizottság tagjai, amelybe a szociáldemokrata párt is delegált bizalmi férfiakat a következők: dr. Bárány Kálmán, Bárány Géza, Bóta Antal, Balkay Béla, Faragó Károly, Kovács András, Tóth Ágoston, ifj. Balkay István, dr. Özekkel Ferencz, Lázár Bertalan, Losonczi János, Fóka József, Nagy László és Veres Ferencz. A vezetőség és a bizottság tagjainak kötelességik a tisztség elvéilalása s csak különös okokból kérhetnek felmentést. A bizottság tagjai fogadalmat tesznek az elnök kezébe, hogy kötelességüket pontosan és mindenkor pártatlanul fogják végezni. A lakáshivatal működését még e héten megkezdi. Gyéigyisplspikl éi GyiRgySssalynis mb akar CfiaiyGskSz csat- lakna! — Saját tudósitónktól. — Eger, márc. 12. Gyöngyös város újjáépítéséről és rendezéséről szóló 1918 ik évi 28. t. cikk 19 ik szakasza azt is elrendelte, hogy a szomszédos Gyöngyös- pfispöki és Gyöngyösselymes községek Gyöngyös városához csatol- tassanak. Az egyesítés 1920 január hó 1-én lenne végrehajtva és a két község e naptól kezdve egyesülne Gyöngyössel. A bét község alkalmazottjai Gyöngyös városánál nyernének hivatali beosztást. A törvény értelmében már ebben az évben osztoznának a város vagyonában és tértiéiben, sőt Gyöngyös szabályozása és rendezése a ké: községre nézve már most kiterjesztendő lenne annál is inkább, mert például Gyöngyös város és Gyöngyöspüspöbi község közt elterülő, a város által megvett, érseki területen már is kliönbözf lakások és üzemek épültek s vannak még tervbe véve. A két községnek azonban már a törvény meghozatalakor nem tetszett az egyesítés s felirattal fordultak ac ellen a belügyminiszterhez. Gyöngyös város kormánybiztosa mindazáiíal folyamatba tette az egyesítési eljárást s fölhívta a két községet, begy Gyöngyös városához való esatoiásnk ügyében lépjenek egyezségre s kezdjék meg az erre vonatkozó tárgyalásokat. A községek a felhívásnak nem teltek eleget, mire a kormánybiztos ntasitotta Hevesvármegyo alispánját, hogy a tárgyalást hivatalból indítsa meg. Az alispán Puehiin Lajos vármegyei főjegyzőt bízta meg a tárgyalás vezetésével, aki a tárgyalást március 16-ikén tartotta meg Gyöngyösön a városházán.
