Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-03-13 / 60. szám
ü j & A ' Az ülésen részlvaít Mintzér János h. kormánybiztos is és a két községnek mintegy 899 kiküldöttje. A főjegyző a tárgyaláson kijelentette, hogy a törvény az egyesítést elrendelte, esetleg, ha az egyesség nem történik meg, úgy á csatolásra vonatkozólag a belügyminiszter fog rendelkezni. A két község most sem hajlandó tárgyalni s kereken ragaszkodtak előbbi álláspontjukhoz, mely szerint az egyesítést nem ismerik el és kérni fogják a kormányt, hogy a törvény szakaszt változtassa meg. A további tárgyalások ezzel megakadtak 8 most Ia népkormány fog határozni, hogy a két községnek Gyöngyös várossal való egyesítése 1929-ban megtörténjék e? A tuiisz ika és a Bikk, lg«r Yidőkének természeti szépségei. Eger, március 12. Két cikk is jelent már meg e lap hasábjain, hogy Eger város lakéinak figyelmét, az érdeklődését felkeltse a turisztika iránt. Mert turisztikai szempontból az egész országban sincs még egy olyan kedvező fekvésű város, mint Eger s hegysége is aiig van olyan az országnak, a mely olyan renge eg sok szépet rejtegetne mély völgyeiben, sziklás, oapsugaras hegytetőin mint a Bükk. S mindezt a legkisebb fáradság nélkül, lombos napos utakon, bővhü források, dallamosan csörgedező hegyi patakok mentén könnyű, élve zetes sétákkal érhetjük el. S a helyett, hogy nap-nap után a főutcai korzó poros, piszkos levegőjét szívjuk magunkba, menjünk el egy délután a Várkuthoz, hogy friss őzondus levegővel telíthessük tüdőnket, hegy nyugalmat, balzsamot találjanak idegeink s hogy a Várhegy oldalán megszemléljük az Attila idejéből származó harci sáncokat, me- i lyek még ma is, 2 és fél évezred után fennállanak. S mindez a sok jó, szép és kellemes csupán 5 órai sétánkba kerül. Be még más fél napos túrákat is tehetünk a Bükkben, amelyek ép oly gazdagok a speciális szépséges- j ben, akárcsak a várhegyi túra. Így pl. elmehetünk a Mószvölgybe, melynek bár alacsony, de rendkívül meredek, vad sziklafalai és kicsiny, pompás alakú barlangjai bámulatba e$tik az embert. Vagy elsétálhatunk a lerva-völgyébe, ahol szelíd lejtésű dombok között madárdsl és zúgó esermely kisér utunkon. Ha pedig elfoglaltságunk megengedi, hogy egy, esetleg két napra is elmehtssünk, akkor igazán isteni szép, fenséges kirándulásokat tehettük. Egynapos túráknak tekinthetők a Tarkő illetőleg a Peskő megmászása. A Tarkőre menve, útközben érjük a bámulatosan meredek, szeszélyes alakú „I*őkő“-vet, melynek t U aljában — az egész conlinensen egyedül álló — pazar, bővizű imó- kivi időszaki forrás fakad. A Peskőt pedig rendkívül merész alkotásu, ijesztően magas sziklafala teszi nevezetessé, mely Felsőtárkány ról nézve havasként kimagasló szikla- gerincnek látszik. De egyébként is oly pazar képet nyújt, hogy az Opera Árpádiász című előadásaihoz onnan festették a díszleteket. Sajnos nem nagy eredménnyel. De hiszen, ho gyan is lehetne azt a hatalmas, fé lelmetes szépet egy darab vásznon megörökiteni ? De bármely ijesztőnek, kockázatosnak látszik is a Peskő, mégis egy kicsiny kerülővel könnyen fel juthat az ember a tetejére. O.t azután tüzet rak és piritott kenyérrel, meg szalonnával fejedelmi lakomát csaphat. Majd pedig kiülve a szédületes szikiit párkányára, szemlélheti az emberi ész és érzékek által fel nem fogható, be nem látható, pazar panorámát. 59! méternyire a lábai alatt kezdődik a bükkfák koronáiból alkotott sötétség, melyet csakhamar a szelíd lejtésű dombok, zöld völgyek s még távolabb mosolygó vetések váltanak fel. S ez a pompás kilátás, hatalmas kép nem ér véget, mig csak a szem elláthat. Két napos kirándulást képez az Örvénykő, vagy mint a féld mívesek nevezik a „Pogányok oltára“ megmászása. Az Őrvéaykő a Bükknek egyik legmagasabb pontja s akár Tardonáról, akár Mályinkáról egy fél napig tart oda és fcfél napig vissza. Az Őrvénykőről a kilátás panorámája még szebb, mint a PeskSrőí. A kép a Bükkből folytató kormoszőld hegylánccal kezdődik, mely után a lilsszinbe játszó tren- cséni, meg túróéi hegység s végül pedig ,a szepesi Kárpátsk fejedelmi koronája következik, mely már olyan kék, mint maga az ég csak a havas csúcsok gyémánt fénye töri meg a színharmóniát. Egy másik két napos kirándulást a „szenlléieki zárda“ romjaihoz tehetünk. Hova a legszebb ut Szilvás várad, Feketesár, Csurgó. Csikorgó és Nyárjuhgyen át vezet. A Feketesár és a Csurgó között dús, tömött virágú havasi gyopárt szedhetünk, mely az egész földkerekségén csakis ezen a helyen fordul elő ily csekély magasságban a tenger színe felett. A Csikorgóról és a Nyárjuhegyról nagyszerű kiiátás nyilik a Kárpátokra és a Tátrára. A „szeniléleki zárda“ romjainak a leírására pedig idézzük Jókai Mórt, aki 1849—18ő0-ben ott bujdosott és egyik pompás regényében örökítette meg, „A mély őserdő közepén áll a pauünus kolostor borongó romja. Szürke gránitból, góüt stílusban épült tömör falak, pilléreik homlokzatán szárnyas angyalfejek, csúcsos boltiveik virágokban végződnek s a kövirigónál kiegészíti a köri rózsa, mely a párkányokon dúsan tenyészik. A kék színekkel árnyékolt rom , tömeg mögött a sűrű, sötét bükk erdő; előtte egy forrás, mely csoda- í módon egy kirohadt nagy hársfa í tövébői buzog fel. A rom tetejéből j egy terebély vastag mogyoréfa haj* ■ lik alá, mig az ablakokból a vad- \ rózsa sötétzöld füzérei ««üggaek alá, ; beverve sommal, kecskerágóval, j piros, rózsaszín, pecsétveres bogyók- ! kai tarkázva. A rom fenekét pedig barnazöld páfrány boriija körül.“ A romoktól 30 méternyire egy másik nagyszerű kép tárul elénk: í A hatalmas »Szentlélek kő.“ 8z egy toronymagas sziklaszál, mely a fen- sik széléből emelkedik ki. A szédítő magas szikláról mély völgybe nyílik ■ kiiátás, melyet kétoldalt hullámzatos hajlású hegyek zárnak be. A völgy- j ben egymásután látszanak Lilafüred és Biősgyőr. A leáldozó nap végig süt a hegyek oldalán s a mig az ] egész képet átlátszó lilaszin kődbe borítja, addig a hegyoldalak erdős széleit éiesen aranyozott vonalakban emeli ki. Alant a völgy, mint egy széles, sötétzöld szalag fut végig s ahol elvész az esteli ködben, ett Miskolc látszik.“ De bármilyen fenséges képet vagy ; nagyszerű leírást tekint is át az em I bér, az sohasem fedi az igazi, ha ; talmas valóságot és akiiek csak egy csepp esztétikai érzéke is van, az sietni fog, hogy magában a természetben keresse fel a nagy szép ; ségeket; — mi pedig a legnagyobb örömmel sietünk bárkinek is a segítségére, hogy ebbeli szándékát megkönnyítsük. K. Z. T ermészetbarátok uristaegyesülete. Felhívás! A Kereskedelmi alkalmazottak országos szövetségének egri csoportja ezuttai is felhívja az összes kartársakat és ksrtársBŐket, hogy a szociáldemokrata pirt forradalmi első nem zeti ünnepén március hó 18-án egy tüntető felvonulást rendez. Kéri minden szakcsoportját, hogy teljes számban való megjelenésével a tünteti felvonulásban részt vegyen. Kartársak és KurtársnSk! Ismerjük el erkölcsi kötele sé günknsk ezen felhívást és mutassuk meg. hogy mi a rzociáldemokrata pártnak egy oly szervezett szakcsoportja vagyunk, amely a mai kor szelleminek minden kívánalmait teljes egészében elismerte. Mutaseuk meg, hogy egy táborba tartozusk a szociáldemokrata párthoz, amely országos szervezettel egyek vagy«Bk, amely egy oiy ne mes célért küzd, amely a jövő boldogulásunkat biztosítja, Ne hiányozzon közülfiak egy kar társ vagy kartársaő sem, mert aki nem írsz ott az eilenüsk van. Jl vezetésig. Ind.iás az egyesülőt helyiségéből vasárnap d. a, 2 órakor a Munkás Otthonba, 1919. március IS. Az egri magéiiisztviselik alvész estélye. A kan gverseny műsora. Eger, március 12. Az egri magántisztviselők egyesülete szombati nagy hangverse- ayének műsora már teljesen elkészüli s miBt ebből is kitűnik a magántisztviselők kitűzött célját: összekötni a hasznosai a művészi széppel és Eger éleiébe kulturális fellendülést hozni, bizonyára el fogja elérni. Olyan előadókat nyert meg közreműködésre, kik nemcsak a főváros, hanem mint pl. Voileanu Anita külföldi hangversenyeivel kényesebb igényű közönség elismerését is kivívta, Alföldi Irén énekművészeiét éveken át a magyar és külföldi operaházak közönsége tapsolta Egerben is ismé ik és méltányolni tudják. Kaufmann Emmy ki egyébként Hubay mester tanítványa ezuttai először lép Egerben a közönség elé, de a kevés beavatottak és ®ás- párdy Katinka, eki a legnagyobb áldozatok árán szerződtette őt isko- iájához hegedű mesternőnek, csak a legnagyobb elragadtatással szólnak róla. Ha mindehhez hozzávesszük még azt, hogy az egyes számokat Huszty Zolt.-n művész keze kíséri zongorán, bizonyosok vagyunk benne, hogy a közönség nagy érdeklődése és jegykeresése te’jesen indokolt. Prózai számok is szerepelnek az est műsorán és itt is sikerült megnyerni a rendezőségnek Dr. Szabó Jenő orvost, kiről köztudomású, hogy a szavalás művésze. Nehéz kérdés volt a rendezőségnek a táncmulatság kérdése, de a közóhajnak végre is kénytelen volt j engedni és igy a hangverseny után i a Kaszinóban Kis Béla zenekarának muzsikájára tánc lesz «kivilágos virradatig s a belépésre a hangverseny jegyei jsgosiíanak. Tekintve 5 végül a jótékony célt — segíteni a hadból hazatért szegény, állásnélküli magántisztviselőket azt hisszük zsúfolt ház fogja a hangversenyt hallgatni. Költség kímélés szempontjából meghívók nem küldetnek, ellenben rendezőség ezúton hivja meg mindazokat, akik a legutóbb megtartott és a kereskedelmi alkalmazottak országos szövetségének egri csoportja által rendezett műsoros tánc- estélyére meghívói kaptak. lQQ/aa hadiözvegyek és árvák javár a APOLLO MOZGÓKÉP SZÍNHÁZ l Kissutb-tár. EGER tauth-tolta, ssütöatököB est? fél 8 órakor lobin & gentleman [zsivány. Ddektivdráma 3 felvonásban. Ujgágirónő. Vígjáték. A modell. Komédia Két Arckép. Dráma.
