Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-02-16 / 39. szám
• fy '1/wsQ Ci'ifj0/y y XXVI. évfolyam. 1919 február Yfe szombat 38. Ara 20 fillér Előfizetési árak: Mezben és vidéken postán küldve egész évre 50 Korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre W50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Magfalanlk hétfS és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági Ítéletek, Mz* gazdasági közlemények, gyászjelentések 1'50 K. Jótékoo?- célu egyesületek, bálbizottságok értesítései, felültizelések nyugtázása 60 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönését- vánitások 10 sorig 15K. — HIRDETÉSEK) egész olda* las 400 K, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak 1-50 K, magíncágek- — nek 1 K, szallaghirdetés szövegoldalon l'SO K. — gunkat annak, hogy például Jugoszlávia vagy Csehország által lebélyegzett bankjegy nálunk mint külföldi fizetési eszköz szerepeljen, deviza legyen s hozzásegítsük még az ázsióhoz is, aminthogy volt is már ázsiója a jugoszlávok által lebélyegzettnek különösen a Tri- entinóban, ahol az osztrák- magyar bankjegyek törvényes fizetési eszközként szerepeltek. A lebélyegzés ellen való védekezésnek tehát csak az az egy ellenszere látszik célszerűnek, ha mi is lebélyegezzük a bankjegyeket és ebben a pénzintézetek vezetői meg is állapodtak a pénzügyminiszterrel. Német-Ausztria igy határozott és ezen a ponton összeér a két ország érdeke. Azért, mert nemcsak politikai, de a gazdasági szempontból is célszerű, ha legalább ebben a két államban egyforma bankjegyek vannak forgalomban s ha majd az Osztrák-Magyar Bank rendben elszámol, ez a két ország közös érdeke, hogy a felszámolás rendben menjen végbe. í Eger város fejlesztése. Tárgyalások a Yárosfej esztő részvénytársasággal. — As uj gőzmosoda. — Nagyarányú parcellázások. — Az aj | fürdő építésének akadályai. — Modern szálloda és káveház. — Istálló a főutcán. I — Saját tudósítónktól. — Eger, február 15. Ismeretesek azok a szép tervek, a melyek a háború előtt Eger város fejlesztése érdekében fölmerültek, sőt formát is öltöttek, azonban a háború a sok szép tervet dugába döntötte s Eger város fejlesztőiét, rendezését és szépítését messze időre visszavetette. Most azonban a háború végeztével megint előkerülnek a régi szép tervek s elő is kell kerülniök, hogy valahogyan rávigyék a terveket a megvalósulás útjára. Így indultak meg most a tárgya Iások a város és a Városfejlesztő Részvénytársaság között s a tárgyalásokon a részvénytársaság képviselője dr. Barnabás Pái részletesen ismertette a városrendezési tervek ügyének állását. Szóit először a tervezett gőzmosoda_ ügyéről s előada, amint az ismeretes is, hogy a részvénytársaság 50 ezer koronáért megvásárolta a káp talani mosodát, a melyet egy teljesen modern gőzmosodává akar a társaság átépíteni. Az uj gőrrrio sőda tervei már teljesen készen vannak és az építés a kova tavasszal megkezdődik. Nagyarányú parcellázási és építkezési célokat fog szolgálni az a terv, hogy a részvénytársaság vásárlási ajánlatét tesz az érsekségnek és főkáptalan- nak az érsekkert alatt az Eger állomás, Eger patak és ez úgynevezett Sas ut között eile ülő mintegy 49 kát. holdnyi területre, amelyet a társaság városfejlesztési társaság városfejlesztési célból rendezietni, kiépíteni és parcellázni óhajt. Sajnos, hogy az uj fürdő és uszoda építésének adadályai vannak. A megvásárolt fürdő és uszoda átvétele sem történt még meg, mivel az adásvételi szerződés még nincs jóváhagyva ■ a részvénytársaság még nem ^lépett a régi fürdő birtokába. Lt a régi bérlő akadékoskodásán múlik ennek a rendkívüli fontosságú építkezésnek és közmunkának mielőbbi megvalóai« tása. Tárgyalt ugyan a részvénytársaság a jelenlegi bérlővel a bérlet elhagyására nézve, de a tárgyalások eredményre nem vezettek a bérlő túlzott követelései miatt, í így tehát a mostani szezonban I még a bérlő bírja a fürdőt és uszcJtfl tesz a pénzünkkel? Eger, február 15. Ma az egész közvéleményt «lójában az érdekli legjobban és legközvetlenebbül, hogy mi Jesz a pénzünkkel. Nem fognak e bankjegyeink elértéktelenedni s hogy azok, akik egy élet ■lankájával, nagy önmegtaga- dássa! és takarékoskodással néhány ezer koronát öreg napjaikra összekuporgattak, nem tartanak-e értéktelen papirda- rabkákat a pénztárcájukban. Ma ■ég a laikusok is tisztában vannak azzal, hogy pénzünk vásárló erejének nagy csökkenését az a bankjegyáradat idézte elő, mely harmincöt mii- \ liárdnyi bankjegyet zúdított a í monarchiára. A hadvezetőség a hadüzenet napján rátette a kezét az Osztrák- Magyar Bankra, 8 a bank éjjel és nappal, megteszitett munkával nyomatta a bankjegyeket, mig végre annyi j került belőle forgalomba, hogy i ■ár sem nálunk, sem a kül- ! fíSdön nincs ezeknek a bank- j jegyeknek sem a régi tekin- s télyük, sem a régi hitelük. Arra, hogy állami financián- [ kát rendbe hozzuk, az első lépés az, hogy ezek a bank- j jegyek, vagy jlegalább is ezek- J ■ek legnagyobb része ismét kikerüljön a forgalomból. De ez nem olyan egyszeri kérdés, mint aminőnek első pillanatban látszik. Mert a ma forgalomban levő bankjegyek zöme, sét túlnyomó nagy része úgy került forgalomba, hogy az állam kölcsönt vett fel a jegybanknál. A ma [forgalomban tevő bankjegyek legnagyobb része tehát tulajdoaképpen államadósság, s azt csak úgy tehet a forgalomból kivonni ha \ az állam azt adósságának csők- \ kentésére visszafizeti a jegy- i banknak s a jegybank aztán megsemmisíti. Szende pénzügyminiszternek I vagyonadóterve ezen a gondo- ; laton épül fel. Nagy, progresz- I szív vagyonadót akar behozni, hogy ily módon az állampénztár abba a helyzetbe jusson, hogy a jegybanknál fennálló adósságát törlesztesse s ily I módon a bankjegyek vissza- ! jussanak a forgalomból ismét az Osztrák Magyar bankhoz. A jugoszlávok és a csehek azonban azt hiszik, hogy más mód is van az államadósság csökkentésére s felülbélyegzéssel látják el a forgalomban levő bankjegyeket és azt hirdetik, hogy majd ha a bank- ! jegyek beváltására kerűi a sor, ! csakis a felülbélyegzett bank- jegyeket fogják visszaváltani. Hogy a jugeszlávokatk, a ese- j heknek, a románoknak, a len- i gyeteknek, a magyaroknak, a németeknek minő arányban kell i majd megfizetniük, ez nem ' [ attól függ, hogy mennyi bankjegyet bélyegeztek felül, hanem ! ennek az államadósságnak visz- j szafizetésére egy kulcsot fognak ’ megállapítani s ennek a kulcs- \ l nak kiszámiíásában az uj álla- ! mok, lakosainak száma és I gazdasági ereje lesz a döntő 1 tényező, de nem a bankjegyek j ■ névértéke. Voltaképpen tehát nem volna I semmi ok arra, hogy a jugosz- \ láv és cseh felülbélyegzéstől j megijedjünk, mindazonáltal a j bankjegyek lebélyegzésének kérdésével a magyar kormány is foglalkozik s e tárgyban értekezlet is volt, amelyen a i szakértők többségének az volt ; a véleménye, hogy komolyan j kell venni a komédiát s nem j szabad nekünk megvonni az i osztrák-magyar bankjegyektől 1 a kötelező fizetőeszköz jellegét j s atm szabad kitennünk ma-
