Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1

1919-02-16 / 39. szám

dát, azonban remélhető, hogy az ősszel már az átalakítást és a tervbe- veit építkezéseket meg lehel kezdeni, aminthogy mindent el is kell követni, hogy az építkezést megkezdjék.

Ismere es az a terv is, hogy

egy modern szálloda, kávéház és vendéglő létesitessék a város központjában, a mire mindenképpen nagy szüksdg van

A Városfejlesztő részvénytársaságnak már erre nézve is meg vannak a tervei. Ezt a modern szállodát, amely a kor igényeinek megfelelő nagyarányú kávéházzal és vendéglővel volna kapcsolatos, a város központjában, a főutcában akarja lé leaiieni.

Ez a nagyszabású építkezés, a mellett, hogy a vá.os közönsége igényeinek kielégítését szolgálná, Megszabadítaná a várost

a város központján dioztelenkedő érseki istállótól,

amely a huszadik század szégyenére egy harmincezer lakosú város legfőbb útvonalán tüziik.

A terv szerint ugyar»Í3 a főutcán levő érseki istállók ingatlanai helyén ép&lne az uj szálloda s ez ingatta ttok megvásárlására a városnak min dent el kell követni, akár kisajátítás utján is.

így azután, mint említettük, ezzel a város központját, a főutcát elcsu fitó épület is végre eltűnnék s a város szépítése óriási lépéssel haladna előre. Remélhető, hogy ez irányban sürgősen é* erélyesen megtörténnek a megfelelő iépések, mell a mai állapotok már valósággal szégyenteljesek.

A munkálatok megindítására

8 a részvény társaság ügyeinek intézésére, valamint az előmunkálatok Uganstositására a részvénytársaság külön irodái létesitclt, a me’ynek vezetésével a részvénytársaság Bátány városi főmérnök, igazgatósági tagot, dr. Kánitz Gyula jogtanácsost és dr. Jankoiícs Dezső titkárt bizta meg, akik a viszonyok változása folytán bövüiő munkatervezetet véglegesen kidolgozzák s a személyzet alkalmazása iránt is intézkednek.

A részvénytársaság egyben elhatározta, hogy a tisztilakban a várostól bérelt lakásról lemond e kisebb hivatalos helyiséget bérel ki, hogy ezzel az egri lakásínség enyhítéséhez hozzájáruljon. A hivatalos he'yiség egyelőre dr. Jsnkovicg De?só társasági titkár hivatalában (Városház, I. emelet) lesz.

— Óra javításokat pontosan és szakszerűen elváljál jótái’ás mellett : Sc*rwa*b János érás. Ideiglenes ksljívég Sefcwáíb áruház (Piac ulca.)

c. u * '•___o j o \

A hős ciszterek.

Vyx alezredes rendeletére a szerbek elálltak a bajai

ciszterciták tiiiségesküjétől.

— Saját tudósítónktól. — Eger, február 15

Lapunk legutóbbi számában hirt adtunk, a bajai cisztercita tanárok hősies magatartásáról a szerbekkel szemben, akiknek azt a fenyegető követelését, hogy tegyék le a hűség esküt, élükön Kürthy igazgatóval, egyhangúan megtagadták.

Mint most lapunknak jelentik, a bajai hős ciszterek dolgáról, akiket mindenféle tortúrával vexiltas meg ezért a szerbek s gyalog ki akarták őket toloncolni Bajáról, értesült Vyx francia alezredes, amire erélyesen közbenjárt a bajai szerb parancsnoknál, úgy, hogy a szerbek kénytelenek voltak eláliani a hüaégeskü letételétől.

Persze a szeri ek most még fo kozoitabban dühösek a derék cisz terekre s bosszúból lefoglalták a főgimnázium épü'etét a német fogságból hazatért szerb foglyok számára, kijelentvén, hogy az épület és annak felszerelése épségéért nem' vállalnak felelősséget.

Vix alezredes különben, mint ahogy ezimén jelen ik lapunknak, most közbenjár a pécsi ciszterciták érdekében is, akiket szintén kényszeríteni akarnak a szerbek hüség- eakü letételére, de ezt a pécsi ciszterek is megtagadták.

Csel szlovák eéptőrvény a megszállott területekről

Hogyan uralkodnak a csehek a magyar földen.

Eger, febr. 14.

A „Ro-snyéi Hírlap“ egész terjedelmében közli azt a cseh népiörvényt, mely a megszállott magyar- országi területekre vonatkozik. A törvény szószerinti szövege s. következő:

1. §. A magyar országgyűlésen való képviseletre vonatkozó magyar törvények és rendeletek hatályukat

vesztik.

fiz összes törvényh.'tótági és községi képviselőtestületek felosztottat nak és jogkörük a kormány meghatalmazottja által alr kitolt bizottságokra száll át.

2. §. A volt magyar királyságnak állami tűi vény hatósági és egyházi tisztviselői, hivatalnokai és alkalmazottai hivatalaiban az eddigi illett- mélyeikkel — ideiglenesen — meg- hagyatnak, ha a cseh szlovák köztársaságnak engedelmességet fogadnak és ha a kormány meghatalmazottja hivatásuk betöltésére alkalmasnak találja őket.

3. §. Szlovenskénak hivatalos nyelve, a szlovík nyelv a szlovens- kó* beszélt efyéb kazrt nyelvek, használatának jogcsu'tságáről kilón rendelet íeg intézkedni.

4. §. Az ingatlaaok élők közötti bármily elidegenítése és haszonbérlete, valamint azok elzálogosítása, nemkülönben jelzáiogi megterhelése — akár szerződés, akár végrehajtás u;jin — azon kö zrg hozzájárulása nélkül, amelyet a cseh-szlovák köztársasági kormánya e célra kijelölt, érvénytelen.

Az ezen jogügyletre vonatkozó oly telekkönyvi bejegyzések melyek e tör-ény hatálya előtt ieletkezett szerződések alapján volnának esz- közlendők tilosak.

5 §. Az összes állami vagyonok és vál alalok, úgyszintén a magán- vasutak igazgatását a cseh szlovák köztársaság illetékes minisztériumai veszik át.

6. §. Az összes állami, törvényhatósági, községi és egyházi adók, illetékek és közterhek az eddig érvényes törvények, rcndeletek értelmében s az eddigi kirovások alapján fizetendők. Az állami adókat és illetéket a cseh-szlovák köztársa ság állampénztárába kell bes.ol- gáltatni.

7 §. Az igazgatás átvétele nap jától csak olyan okmánybílyegek, váltóürl pok és postabélyegek használhatók, amelyeket a eseh s.lován köztársaság a saját megjelölést vei ellátott.

8. § A cseh szlovák kotmány által a katonaköíelezettségről eddig kiadott és a jövőben kiadandó rendeletéinek hatálya kiterjed a fent jelölt területre is.

9. §. A Szlovenskó területen kivül fekvő bíróságokhoz és hívásokhoz intézett Jelebbezésekef, felfolyamodátokat, semiTiiségi panaszokat és egyéb fellebbviíeleket az érvényes szabályok értelmében azon hivatalnál kell beadni a további intézke- désik visszatartani, mely eddig is a benyújtás helye volt.

10. § A kormány meghatalmazottjának jogában áll a kivitelt Szlovenskó területéről a cseh-szlovák köztársaság területén kívül eső országokba betiltani, svagy korlátozni, avagy azt az általa megállapított feltételekről függővé tenni.

11. § A szeszes italokra vonat kozólag fená ló mindennemű előállítási, kiméré&i és e'adági engedé lyek felülvizsgálat alá vonatnak éa visszavonhatók.

12. §. A köz és magánbirtokban levő összes irattárak, múzeumok, mügyüjtemények, könyvtárak, valamint régiségek és műtárgyak Szlovenskó területéről ei nem szállíthatók, azok elidegenilése vagy megsemmisítése tilos.

13. §. Ezen törvény kiterjed a volt magyar királyság ama egész területére, amelyet a c*eh-szlovák köztársaság saját igazgatásába átvesz.

14 § Ezen törvény végrehajtásával a cseh szlovák köztársaság kormánya bizatik meg. A kormánynak jogában aál! valaae'yik tagját telj. hatalommal felrnhíisni, hogy a köz1919 februir 16

rend fent?rtása, a viszonyok konszolidálása és a rendds áilamélet biztosítása céljából rendeleteket bocsásson ki és minden szükséges intézkedést megtehessen. Az általa kiadott rendelet érvényességéhez elegendő az ö aláírása.

15. § E törvény a kihirdetés napján lép életbe.

Dr. Kratnarz Károly, s. k. miniszterelnök.

Segítsük a rokkantakat.

Az egri hadirokkant egyesület felhívása.

Eger, február 15.

A hadirokkantok egri egyesülete a következő le hívással fordul Hevesvármegye kö/önsígéhez:

Mit kívánnak a hadi rokkantak özvegyek és árvák 1

Ha van egyet illet, ahol az egyesület tótját keressük nincs jogosabb mint a hadi rokkantak, hadi sérültek, hadi özvegyek és árvák egyesülete. Mi akik a négy és féléves háború vérzivataros tengereiből megcsonkított testtel haza érkeztünk, jogosan egyesülünk az erkölcsi és anyagi támogatásunk védelmére. Az állam köteles rólunk gondos- kodni és köteles, leli volna a múltban is de azt nern tette. A forradalmi kormány volt az, aki azonnal belátta a rokkantügy fontosságát és cselekedett is. Felemelte a rokkantak nyugdiját, azonnali segélyt utalt ki a rokkantaknak, özvegyeknek és árváknak. Egyenlőre tehát nem tehetett többet a kormány, hisz a karácsonyi segéiy ahol 150 tő! feljebb gyorssegélyben részesített bennünket kétszáz milliójába került az államnak és képzelheti az, hogy hány áldozata van ennek a szomorú háborúnak.

Mi rokkantak vagyunk hivatva elsősorban arra, hogy testi épségünk érán szerzett őrága kincsünket az uj köztársaságot rcegvédjük, meit ha ezt elmulasztjuk az törült belénk a sáros cipőjét aki akarja.

Mr leszünk támaszai és őrei sz orsrág rendjének. Dacára ennak, hogy a legszomorubb ami szövetségünk, de ezidáig a légi eáiisabb, nincs egyesület, hol szív szívhez tapadna jobban mint ná'unk. A mi egyesületünk nem ösmer rang, vallás és rém közötti különbséget, mi testvériesen akarunk egyesülni, mi csak a te és bajtárs szót ismerjük egymás köpött. Mi őrködünk a nemzet vagyona felett, mert ha az pusztul azzal együtt pusztul a rokkant is.

A társadalmai szólítjuk fei ezúttal, hogy ne irtózzon a testi fogyatkozásunktól ne vessen meg bennünket hanem segítsen oda, hogy munka bírásainkkal mi is hasznos polgárai legyünk a társadalomnak, varrnak olyanok közöltünk kik testi fogyatkozásuk folytán régi mesterségüket nem tudják tovább folytatni