Egri Ujság / Egri Vörös Ujság - napilap 1919/1
1919-02-07 / 31. szám
1919 február 7. péntek 31. ss:á»'i Ara 20 tmér mXTI. évfolyam. Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre KTSO korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: SOMFAI JÁNOS. Megjelenik hétfS és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nyílttéri közlemény 3 K,bírósági ítéletek, kéé- gazdasági közlemények, gyászjelentések l'SO K. Jótékooy- céíü egyesületek, bálbizottságok értesítései, lelülfizetéaek nyugtázása 60 till. Eljegyzések, házasságok, köszönetagjk- vánitások 10 sorig 15K. — HIRDETÉSEK: egész oldalas 400 K, hasábonként és centiméterenként hété- Ságok, gazdaságok és hivataloknak 1'50 K, magáncégek. — nek 1 K, szallaghirdetés szövegoldalon 1’50 K. — A gyógyulás utján. Eger, febr. 6 A forradalmat a szivünkkel ' csináltuk. Az érzések forrósá- • gátéi dobbant meg egyszerre, egy napot az egész ország. \ Ebbe a szent hevületbe azon- t bas — s másképen forradalom sohasem volt — belelopta magát a láz is, amelyről, amikor a mámor napjai elmúltak, kiderült, hogy nem egészséges hé — és energiaforrás, hanem betegség. Nem arra való, hogy az ország gépezetét hajtsa, nem tud termelni, nem sza- bályozhaté, hanem rendszer nélkül hullámzik és hol elégíti a szervezeteket, hol pedig le-, i száll a normális fok alá és a letargiába hűl ki tőle minden. A szív után az észnek kell átvennie szerepét, hogy a lázat ’ orvosszerekkel űzze el és a dobogó forróságból, amely a forradalom gyönyörű napját megcsinálta, csak azt hadja meg, ami egészséges hajtóereje az ország életének. Száz egyet- | len becsületes és okos ki- j vánság rna és nem lehet be- 1 csfiletes és okos osztály — vagy pártérdek s?ra, amely mait akarjon. Most már csak az ország népén a sor, hogy azt az erőt, amelyet az összes demokratikus iráiyzatok exponensei, parlament hijján az ország bizalmának letéteményesei odaígértek a kormánynak, ne tagadja meg téie. Adjon módot a nyugodt munkára és a viharzó kavarodások után támadt nyugalmat, használja ki arra, hogy maga is dolgozzon. Nem a kormányért, nem a hatalmon levő emberek jévoltáért, hanem az ország érdekében, a magyar sorsért, amelytől most olyan nehéz felhők veszik el a napsugarat. Nemcsak kell, hanem érdemes is dolgozni, hívni, kikizdeni a tavaszt, amelynek mégis esak el kell jönni és amely nemcsak jégesőt hoz, hanem egy soha nem látott, uj pompát is, a demokratikus virágzást és ennek nyomában egy olyan termést, amely más lesz minden aratásnál, minden szüretnél, amelyet valaha ez az ország megért. Nem másnak arat, nem másnak szüretel a füld a népe, boldog, nyngodt megélhetéshez lesz jussa a városok munkásainak, árát szabják az emberi munkának, akár a kéz, akár a fej produkálja. Jogot nyernek a dolgozók az élethez, annak a napsugaras oldalához is. Jogot nyer a szabad gondolat, módot és lehetőséget a tehetség az érvényesüléshez és alkalmat mindenki arra, hogy tanulhasson. Egy óriási szakadék választja el ezt a világot attól, ami elmúlt s szinte megszédül a lélek, ha abba a színes távtatba néz, amely a tegnaptól a holnap felé nyilik. S ezt a szakadékot szerencsésen átugrottuk, szinte hihetetlen, hogy nem zúzódtunk össze az ugrásban. S most itt állunk, a mélység mögöttünk, a színes tavasz előttünk. Uj mélységet már nem is kell áthágni, csak rálépni a mezőre s birtokunkba venni. Megálljunk ezen a határon? Elégedjünk meg azzal, hogy láttuk az ígéret földjét? Oktalanság, bin és önmagukhoz való gonoszság lenne. Hogy a lázas állapotban, amely idáig gyötört, tétováztunk, erre megvan a mentségünk. De most már ismerjük a láz orvosságát, tudjuk, hogy a munka és a munka az egyetlen gyógyító szerünk. Ez van a kormány receptjén is, amelyet — semmi «kunk az ellenkezőre, — fogadjunk el tőle. Fogadjunk el bizalommal, de azért öntudatosan figyelve, hogy a munkánk a demokratikus Magyarország megépítésére, az egészséges, rombolás nélküli szocializálás eszményét szolgálja-e. Mert a szenvedések utjának végén, ez az egyetlen bérünk. Az uj biriokrefortnok. Az általános birtekforna: a családi kisblrtok. - Károlyi párád! birtokán kezdik meg a földosztást. — Saját tudósítónktól. — Eger, február 6. A birtokpolitikái javaslat második fejezete megállapítja az uj birtek- lipusokat illetőleg birtokreformokat. Az általános birtoktipus a családi kisblrtok lesz, amelynek nagyságát úgy szabják meg, hogy egy gazda családjával egyitt képei legyen megtud, vélni és viszont a család megélhetését a termények hozadékával biztosítsa. A birtok nagysága a föld minőségéhez képest 5—20 kát. hold közt fog váltakozni és a területét minden egyes községre nézve, sőt a községhatárok bizonyos részei is a föld minősége szerint a földosztást előkészíts helyi bizottságok fogják megállapítani. Másik birlokiipus a középbirtok, amelynek maximuma 200 hold kí- terjedéíü; ilyen birtokokat csak akkor lehet kihasítani, ha az összes kis Érdekellek igényeit már kielégítették. Külön megszorító intézkedés erre nézve az, hogy az egy évben kihasított összes középbirtokok területe az ugyanazon évben kihasított kisbirtokok területének legfeljebb tiz százaléka lehet. Középbirtok csak okleveles gazdatiszt számára adható, vagy olyan gazdának, aki legalább 15 éve hivatásszerűen foglalkozik gazdálkodással. Kisebb birtoktipusok: a családi kertek és a szőlős* kertek. Az előbbinek maximális területe hét katasztrális hold, az utóbbié egy hold. Ezek mind városok közelében hasittat&ak ki és pedig városi lakótok, ipari «mókások, hivatalnokok, kiskereskedők, szellemi munkások I részére, akik, hogy megélhetésükön ; könnyítsenek, szabad idejükben föld - ■ miveiés3‘ 1 akarnak foglalkozni. Vj típus azonkívül a muakásblríok, amelynek maximális területe három kát. hold, ezeket olyan gazdaság? cselédeknek szánják, akik nagyobb gazdaságban fognak munkát találni, de szabad idejükben megélhetésük megkönnyítésére, három hold birtokot sajátjainak megszerezhetnek és művelhetnek. Az igényjogosult8ág családi birtokra minden, föidmivelőt megillet, akinek nincsen még megfelelő területi birtoka, akinek pedig kevesebb földje van, az kérheti annak kiegészítését. A család: birtok létesítésénél az az intenciója a kormánynak, hogy a gazdának megadjon mindent, amire szüksége van: szántót, legelőt, Kaszálót, gyümölcsöst, síb. Ha nagyon különböző a földnek a minősége, a község határénak egyes részeiben, akkor több részben adják ki a birtokén, nehogy az egyik birtokosnak csupa jó föld jusson, a másiknak meg csupa rossz. Nagy súlyt vetnek arra is, hogy a gazdálkodást minden jmédon megkönnyítsék. A régi tulajdonosnak meghagyandó ötszáz, illetőleg kétszáz hold kihasilásánál szem előtt fogják tartani a régi tulajdonos érdekeit is, lehetőleg ott adják meg neki a megmaradó földterületet, ahoi kívánja, de ha ez nem volna lehetséges, akkor minden esetre úgy kell megoldani a kérdést, hogy a meglévő instrukciókat, épületek sib. lehetőleg használhassa. A birtokrendezés előkészítő munkálatait minden község terütetén külön bizottság hajtja végre, amely egy birtokrendezési gyakorlattal biró mérnökből, egy gazdából és egy jogász • bél áll. A szocialisták kívánságára egy úgynevezett szükség-paragrafust vettek be a javaslatba, amely'lehetővé teszi, hogy azokon a vidékeken, ahol a földéhség a legnagyobb, és ahol attól lehet tartani, hogy a reform késedelmes végrehajtása mozgalmakat idézhetne eiő, s a föld ez idei kellő megművelése sem volna biztosítva, a helyi birtokrendezést választmányok és a községi kípvi-
