Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-07-12 / 158. szám
XXV, C?IV;b II38. jiilius 12. péntek 157. szám .&MSti w-jy-*• «ääias'W.V'Jrii :«k*:U"*‘5í<-**»£' . &&4ö$)Nfiö£iBBfi8BESiÍ3t! . ti. Üfl Mi . Mü " Ml Ara 10 lillér Előfizetési árak: iielyben és vidéken postán küldve egész évre 28 korona, — féí évre 14 korona, — negyed évre 7 korona, — egy hóra 2 korona 50 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap Is 10 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Éger, lókai Mór-utca 6, —■ Megyei és helyközi telefon: 106, POLITIKAI N A Pl LAP ' Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KISS ENDRE. iSagJelenik héiíd és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetési árak: Soronként: Nylittéi) közlemény 2 K, bírósági ítéletek, köa- gazdasági közlemények, gyászjelentések l Kdjőtékonycéln egyesületek, bálbizottságok értesítései, lelültizetések nyugtázása 30 till. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánlit* sok 13 sorig 6 K. Hirdetések hasábonként és emuként hatóságok, részvény társaságok, gazdaságok, hivataloknak. 1 K, magáncégeknek 60!., szallag hir elés szövegoldalon 80 Változatlanul valljuk azt az álláspontunkat, hogy nem Zichy Jánosnak volt szüksége Egerre, hanem ennek az . elmaradt városnak Zichy Jánosra. A miniszter Eger 89 emberének bizalma nélkül se lett szegényebb és kisebb, e küzdelemben vesztes csak Eger város s ennek közérdeke ma« radt. A választás után nem lett béke, nem bukott meg Zichy és a kormány — amint hirdették, — mert az ország még nem az egri szovjet óhajai szerint igazodik, nem is az egri bor és megszéditő beszédek hatása alatt szabadon megnyilvánult „népakarat“ volt tehát a legsúlyosabb érv a világmérkőzés serpenyőjében. Zichy János bukása nem ejtett gyászba, nem tartozván a kultuszminiszter politikai családjának kötelékébe, ellenben ezúttal is tagadjuk, hogy e bukás a függetlenségi párt győzelmét jelentené. Nem a Károlyi-párt győzött itt, hanem a bolsevikizmus. Nemcsak házasságból, de a büntető törvénykönyv is tiltja, hogy — bár korholó idézőjelek között is — leközöljük mindazt, amivel magyar országgyűlési képviselők-felizgatták, megtévesztették, agyonrémiteíték és el- kábiíották a népet. Van választási izgatás, amely bóditóbb a tiltott szesznél; van lelki terror, amely irtóztaíóbb a hivatalos nyomás visszaéléseinél; van oly szemérmetlensége a hazugságnak, mely megvesztegetőbb a pénznél. Mindezeket a hamisító szereit a politikai küzdelemnek raffinált, úgyszólván meghamisított módon vitték az egri harcba. A házról-házra való szavazatkoldulás alkalmával hogy miket ígértek különösen a legkönnyebben befolyásolható asz- szonynépnek, (azonnali béke, földosztás, nem lesz kukoricakenyér, nem rekvirálják el a termést, mm fagy el a szőlő, ha ők győznek stb.) arról sokat beszélnek még ma is Egerben. Ezek az elbóditott asszonyok, leányok voltak azok, a kik leitatott hozzátartozóikat valósággal odacipelték a választási urnához. Junius Ilikén tényleg a hóstyabeli asz- szonyok döntötték el egy időre Eger sorsát, mert őket legkönnyebben lehetett a beszédek mákonyával megszéditeni. Egykoron az egri nők versenyt küzdöttek a várvédelemben a férfiakkal. Ma, az ostromlott várban: országunkban még eddig szabadon gyújtogató Károlyiakat segítették a megszé- dithető egri asszonyok, mert a lelkiismeretlenek arra biztatták, nem gondolván meg, hogy gyujíogatásukkal gyöngítik a harcban álló nemzet ellenállását. Mi riadt rémülettel tekintet tünk e pokoli látványra, a tomboló téboly és lelkiismeretlen izgatás Medúza-arcéra, melyet az egész ország nyújtott volna akkor, ha bizonyos „hazafiak“ óhajtása szerint kiírták volna az általános választásokat. A béke eszme szelíd galambját, álmaink szent madarát is a politikai korrupció sarával merték megszentség- teleniteni Károlyiék az egri piacon. A tiszta hit főpapjai helyett rothadt mosolyu harus- pexek mutogatták itt a biblikus szárnyast a tömegeknek, hirdetvén, hogy ez a madár az ő szentélyükből való! Avagy más szóval: Károlyiék nem átallották itt hazudni magyar emberek, de különösen az asszonynép szine előtt, hogy ők, ki zárólag csakis ők akarják a békét, mindenki más a háborúi. Apáknak, anyáknak, akik fiaikért rettegnek, fiuknak és lányoknak, akiknek apjuk a lö- vészárokban küzd, azt merték beadni, hogy a Károlyi-párt győzelme meghozza a békét. Egyetlen mentségük, hogy minden ilyen kijelentés után rögtön a harctérre mennek és békére kényszerítik az án- tántot. Az állam bizonyos helyeken a kéjencek testét megóvja a megfertőzéstői. És most kérdjük: hát az ember legbecsesebb részét, a lelket, a magyar nép léikét szabad-e büntetlenül, még haszonnal is, sőt a közéleti siker nevében megfertőzni ? Szegeden a józan magyar városi polgárság, Pakson az értelmes gazdaosztály már Ítéletet mondott Károlyi ántántizü politikájáról. Most Félegyházán, a kunok városában készülnek saját külön receptjükkel, a megegyezéses békemaszlagjukkal kitenni őket. Hiába kínálta fel oly sokszor a monarchia és Németország a békét, ha az antant nem fogadja el. Miért akarnak hát Károlyiék ezentúl is az antanttal való ilyen megegyezés mellett ügynökösködni s igy azt a látszatot kelteni, hogy nekünk könyörögni kell már a békéért?! Nincs esemény. A vezérkarunk jelenti: Budapest, jul. 11. OLASZ ARC VONAL: Nincs esemény. Albániában csapataink uj védelmi vonalakon rendezkedtek be. A Devoli völgyében francia előretöréseket utasítottunk vissza. ■ Lesssvaiták BeibLa iédUványát, mert Wei erle ellenezte. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, jul. 11. A választójogi javaslat vitáját Csermák Ernő felszólalása után bezárták. Az elnök kihirdette a szavazás eredményét, Kovácsy Kálmánt választották meg a Ház jegyzőjévé. Ezután Wekerle Sándor miniszterelnök mondotta el záróbeszédét. Amidőn a választó- jogi javaslatot beterjesztette, látta, hogy az eredeti formájában keresztül nőm mehet. Ha a Vázsonyi javaslatát erőszakolta volna, akkor uj választásoknak kelteltt volna kitenni az országot, ami a törvény megalkotását legalább egy évre ki tolta volna s ezáltal állandósította volna a válságot. A kormány működésének célját a javaslat tető alá hozásában, a hadsereg nemzeti kiépítésében, a déii és keleti határok védelmének megerősítésében és a megértés ápolásában látja. A javaslat sem az övé, sem a munkapárté, tehát a közép utat keresve komprosszium eredménye. Nincs igazuk azoknak, akik a módositásos folytán arról beszéltek, hogy százezrekkel kevesbedett ezáltal a választók száma. A javaslat 2,400.000 szavazót biztosit s ez a szám mindig növekedni fog. Bethlen indítványát nem fogadja el, mert ez szűkítését jelentené a választói jognak. Ezután a javaslatot Károlyiék, Vázsonyi és Andrássyék kivételével elfogadták. A délutáni ülésen Bethlen István szólal fel indítványa védelmére. Gróf Tisza István sajnálja, hogy Wekerle nem fogadta el Bethlen módosítását, pedig ezáltal biztosították volna a magyarul
