Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-07-12 / 158. szám
s »9:8 juh« 12 írni-olvasni tudók jogait. Ez a hiba most már nem is repe- rálható. Az ülés vége 8 órakor. Károiyiák vesztüket érzik Kiskunféiefyházán. Kiskunfélegyháza, julius 11. Fazekas Ágoston, Pest vármegye alispánja a legjobb kilátásokkal néz a választási küzdelem elé. Csaknem bizonyos, hogy óriási többséggel győz ellenfele, a Károlyi-párti dr. Horváth Zoltán ellen. Kiskunfélegyháza azóta, hogy Holló Lajos és tábora uralomra került, valósággal a zsarnok kiskirályok hazája volt. A városban nem történhetett más csak az, amit a párt vezetői akartak. Ez a garázdálkodás végül is heves ellenállást provokált. A legutóbbi választásnál Holló csak óriási küzdelem után tudott győzni Kazy József báró vo’t államtitkárral szemben. Néhány hónapja pedig Tisza Isíván grófot díszpolgára választotta Kiskunfélegyháza. Hollónak ez éri hetően igen fájt s amikor a képviselőházban ez az ügy szóba került ököllel a padra csapott és ezt kiáltotta : — Csaló képviselőtestület csinálta ! Csaltak a választásoknál! A helyzet azóta sem változott. A félegyháziak megunták Károlyiék jármát és nem hajlandók Horváth Zoltán dr.nak, Holló egykori fő- kortesének megválasztásával a régi rendet felújítani. A Károlyi pári népgyülésen legnagyobbrészt meg sem jelentek a fáiegyházai válasz tók. Szombaton délulán Horváth dr. táborkarival kiment a város közelében lévő Csólyos-tanyára, hogy ott beszédet mondjon, de nem tarthatta meg a népgyülést. Vissza kellett térnie embereivel együtt a városba, mert egyetlen egy hallgatója sem akadt. A Károlyi féle csepfirégó politika, az ország ellenségeivel vaió folytonos kacérkodás kezdi megteremni gyümölcseit. A becsületes, józan magyar nép nem hagyja magái el- bolondifani, nem kér a szájhősökből, akik maguk sem hiszik, amit prédikálnak. — Herüing kancellár a német külpolitikáról. Berlinből jelentik: A birodalmi gyűlés főbizottságának mai ülésén Hertling gróf kancellár hosszabb beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy Kühlmann államtitkár lemon- j dása a legkevesebbet sem vál- ; toztatott a német birodalom i külpolitikáján. \ Xobitttz tetiibáxóli illegték, A német vezérkar jelenti: Berlin, julius 11. NYUGAT; HADSZÍNTÉR: j, Rwpprecht bajor trónörökös hadcsoportja: A flandriai arcvonalon, a Lys és az Aisne mindkét olda- : Ián éjjeli felderítő harcok. Bethunetől északra ellenséges előre- ! töréseket vertünk vissza. Élénk felderítő tevékenység folyik Villers Colterettstől északnyugatra. Előőrsi előretöréseket visszautasítottunk. A nagy amerikai repülőgép^ közül,, amelyek Coblenz városát támadták meg 5 kezünkbe jutott. A bentülőket elfogtuk. ■vmmm nyiség, az előzetesen e célra felhasznált mennyiség levonásával. — A levonások eszközlése után megállapítja. hogy a maradványként megállapitatt mennyiség a termelőnél megvart-e. A termelő az összes készletet feltárni köteles, A bizottság működéséért az elnök felelős. Állandó díjazást kizárólag a hatósági kiküldött élvez, ki minden saját községében munkában eltöltött nap után 10 kor., más községben munkában eltöltött n:p után 15 -korona napidijat kap. — A bizottság elnöke és a termelő érdekeltség kiküldöttje jutalékra tarthat számot. Hogy történik a termés átvétele? Tájékoztató a gazdák részére. Eger, julius 11. Az 1918 évi termés átvételével kapcsolatos teendőket a kiadott kormányrendeletek oly nagy terjedelemben közük, hogy azokban a termény átadása és átvételnél érdekelt termelők és nem hatósági végrehajtó szervek (átvevő bizottság, cséplőgép kezelők) eligazodni képtelenek. Ezért az érdekeieknek vélünk szolgálatot tehetni, midőn a terjedelménél fogva alig áttekinthető rendesetekből az egyes kategóriák terhére előirt fontosabb teendőket minden egyes kategóriára vonatkozóan küiön-küiön fejezetben rövid kivonatban az alábbiakban közöljük: I. Termelők. Minden termelő a községi elől járóságtó! kapott bejelentő hpon tartozik a cséplés befejezésével a kicsépelt termény mennyiségét mé- lermázsákban bejelenteni. Ha a cséplé3 két hétnél tovább tart, a bejelentést két jhetenkint kell teljesítenie. Ha a termelő irni nem tud, a bejelentést helyette a községi elöljáróságnak kell megtenni. — A kicsépelt mennyiségei a zsák suiya nélkül kell. bejegyezni Ocsu nem jelentendő be. A bejelentő lapon a csép őg-p tulajdonosának neve fel- jegyzendő. A részes araió és cséplő munkások r.evei és laithe'yei a bejelentő lapon feltüntetendő!?. Fal kell tüntetni a bejelentő lapon azt is, hogy a termelő a csáplést befejezte e, vagy nem. Kitöltött bejelentőlap a községi elöljárósághoz haladéktalanul beszolgáltatandó. A kölest és tatárkát, mely később csépeltetikj a gabona-csépléslől elkülönítve, külön bejelentő lapon kell bejelenteni. II. Cséplőgép tulaj (Ionosok, Cséplőgép birtokos, vagy annak bérlője, vagy ha a gépet ezek nem maguk kezelik, a gép kezelője tar- tozik a cséplés eredményét bejelenteni. — Bejelentő lapokat ezeknek a községi elöljáróságtól kell kérni. Bejelentési lapok alapján a géptulajdonos, bérlő, vagy kezelőnek cséplőkönyvet kell vezetni, még pédig termelőként elkülönítve. A csép- lőkönyveket a cséplés befejeztével a községi elöljárósághoz kei! beszolgáltatni. Bejelentő lapokban a termény súlya, zsáksulv levonásával Írandó be. — Ha a cséplőgép birtokom (bérlő, kezelő) egy termelőnél a crépiést elvégezte, köteles a kicsépelt összes mennyiséget azonnal bejegyezni, még pedig az arató és cséplőrésszel együtt. Bejelentő lapokat hetenként kell beszolgáltatni a község elöljárósághoz, még abb3n az esetben is, ha nem történt azon a héten cséplés. Ha a cséplőgéppel a cséplés már teljesen befeje teteit, a legutolsó hétről beadott bejelentő lapra rá kell irni, hogy a gép az idén már nem csépel. A bejelentőlap beszolgáltatásál a községi elöljáróság igazolni tartozik. Ezt az igazolványt a géptuiajdonosnak (bérlőnek, kezelőnek) meg kell őriznie. III. Átverő bizottságok. Tagjai: elnök, hatósági kiküldött, termelőérdekeltség kiküldöttje, Hadi termény bizományos s ennek aíbi zományosa, miniszteri megbízóit. Működését azonnal, ds legkésőbb a községi elöljáróságtól nyert felhívásra megkezdi s ellenőrizni köteles, hogy a lábonálló termést zölden re vágják le. Termésbecslés bejelentést tartozik tenni, még pedig két ízben. Az elsőt az aratás megkezdése után közvet ettül, a másodikat pedig a csépié« megindulása után. A jelentések a közpon i statisztikai hiva'al- hoz külde dők fel. A termelő házi és gazdasági szükségletét kiszámítja s a felesleget megállapítja. A kezeihez kiszolgáltatandó nép és állatszámitási és vetési területi adatok alapján a tér melő bemondását ellenőrzi, házi és gazdasági szükségletének mérvét ehhez képest módosítja. Az adatok helyességéért nem csak a termelő, hanem az átvevő bizottság is|felelős. A termelőnek összterméséből az elszámolás alkalmával a következőkre vonhatók le az igazolt mennyiségek: a) Előzetesen felhasznált mennyiségek, b) H. T.-nek előzetesen tényleg leszállított mennyiségek, c) házi és gazdasági szükségletre járó meny( Bethlen István j magyar választójoga. j Szembeállítva Yázsonyl és ! Károlyiéit nemzetietlen választójogával. Budapest, julius ll. Hogy a magyar államnyelv í tudása a választójog legfőbb I jogcíme gyanánt állíttassák oda: \ ez most kezd csak igazán nagy | hullámokat verni a parlament- I ben. A tisztánlátás kedvéért I ideálütjük a felmerült külön- I böző javaslatokat és álláspon- I tokát. | 1. Vázsonyi Vilmos törvényjavaslata : aki a világ bármely nyelvén írni olvasni tud: a választó, ha még egyéb jogcímeknek is megfelel. 2. A bizottság által módosított j törvényjavaslat: aki a magyar, vagy j más hazai élő nyelven írni-olvasni Í tud: az választó, ha még egyéb jog- t címeknek is megfelel. 3. Wekerle Sándor miniszterelnök { javaslata: aki a négy elemi iskolát ! elvégezte és magyarul tud: az ; minden meüékjogcim nélkül is . választó. I 4. Falus«/ Árpád javaslata: aki a \ népiskola hatodik osztályát, vagy 1 pedig az elemi népiskola negyedik ■ osztályát elvégezte s ezenfe’ül magyarul tud: az minden mellékjogcim ' nélkül is választó. I 5. Polónyi Géza javaslata: a válasz- : iőjog megszerzésének alapfeltétele a : magyarul írni-olvasni tudás. Ehhez • a alapfeltételhez jönnének-a külön j féle jogcímek. I 6. Batthyány Tivadar gróf javas- | iata: aki a világ bármely nyelvén í irni-olvasni tud : az választó, ha még I egyéb jogcímnek is megfelel. Mellék- ! jogcím az is, aki magyarul tud irni- í olvasni. | 7. Bethlen István gróf javaslata: \ aki magyarul írni és olvasni tud, ! vagy négy elemi osztályt végzett: i az minden más mellékjogcim nélkül j is választó. j 8. Tisza István gróf javaslata: , elfogadja B;th!en indítványát, ha • azt a kormány is elfogadja, — de
