Egri Ujság - napilap 1918/2
1918-10-10 / 233. szám
1918. október 10 kancellár jegyzékének pontos értelme felől. Azt véli-e a birodalmi kancellár, hogy a cs. és kir. kormány azokat a feltételeket, amelyeket az Elnök az Egyesült- Államok kongresszusához intézett január nyolcadiki üzenetében s az azt követő üzenetekben lefektetett, — elfogadja s hogy a diskussióba való bocsájtkozásnak célja csak az, hogy alkalmazásuknak praktikus része felől megegyezést létesítsenek. Az Egyesült Államok Elnöke kötelezettnek érzi magát a fegyverszünetre vonatkozó javaslatra kijelenteni, hogy nem érezné magát jogosultnak, hogy azoknak a kormányoknak, amelyekkel az Egyesült Államok kormánya a központi hatalmak ellen szövetségre lépett, fegyverszflaetet javasoljon mindaddig, mig ezeknek a hatalmaknak hadseregei saját földjükön állanak. A jóhiszeműség minden diskussiónál természetesen a központi hatalmak hozzájárulásától függne, ha csapataikat a megszállott területekről mindenütt visszavonnák. Az Elnök azt hiszi, hogy joga van arra a kérdésre is, vájjon a kancellár csak a birodalom ama' hatalmai nevében beszél, amelyek eddig a háborút folytatták. A választ erre a kérdésre minden szempontból fontosnak tartja. Fogadja Uram nagyrabecsülésem ismételt biztosítását. Lansing Róbert Német hivatalos jelentés. Berlin, akt. 9. Cambrai és Szent Quentain között a csata ismét fellángelt. A Chateau felé vezető rémai országút két oldalán sikerült az ellenségnek mélyebben behatolni vonalainkba. A Champagneban az amerikaiak Suippe Oisse között nagy erők harcbevetésével megkezdték támadásaikat. A front többi részén arcvonalaink előtt vertük meg az ellenséget. Előkészületek ' a delegációra. Budapest, okt. 9. Wekerle miniszterelnök mielőtt elutazott Bécsbe megkérte Szász Károlyt, a képviselőház elnökét a delegáció üléseivel kapcsolatos elnöki teendők megtételére s az iránt is intézkedett, hogy az elnök a képviselőházat ülésre hívja össze. A ház azonban csak akkor fog ülésezni, ha Bécsben lezajlottak a külpolitikával kapcsolatos események s a delegáció befejezte üléseit. Mit mond Tisza Magyarország önálló berendezkedéséről. i Eger, oki. 9. A magyar politikusokat pártkülönbség nélkül az a nagyjelentőségű jegy zék foglalkoztatja, amelyet külügyminiszterünk, Burján" gróf intézett Wilsonhoz a fegyverszünet, illetőleg a béke érdekében. Mindenki előtt kétségtelen, hogy a béketárgyaláso- kon csak úgy képviselhetjük Magyarország érdekeit nagy súllyal, ha az országban levő tehetséget. — eiöt és értéket egyesijük. Iiyen körülmények között károsan hai a Károlyi pártnak az a kísérlete, hogy a perszonális uniót, amely az egész nemzetnek a közkincse, a maga részére kortescélra használja ki. A* perszonális uniót, éppen úgy, mint a jó és t szteséges békét, mindenki akarja, fölösleges és káros tehát úgy beállítani a dolgot, mintha ezt csupán a magyar parlament egy kis töredéke óhajtaná. Minden újságolvasó ember tudja, hogy Ausztriában hosszú hónapok óta milyen állapotok vannak. Az osztrák állam szerkezetének alapjai inognak és oly bomlási folyamat mutatkozik, olyan erjedés, amelynek végét nem lehet látni. Különösen az október 2-án a Reichsratbsn elhangzott nyilatkozatok és az ott lefolyt jelenetek tárnak elénk megeöbbentő prespektivát. Úgy látszik, Auszria olyan belső állapotok felé evez, hogy az 1867. évi 12. íörvénycikkbenf az úgynevezett kiegyezési törvényben kimondott kötelezettségének, így a közös védelem kötelezettségének sem képes megfelelni. A világesemények fejlődésének iránya előmozdítani látszik az ausztriai bomlási folyamatot. Ilyen körülmények között igen valószínű, hogy mihelyt meglesz a béke és véget ér a külpolitikai bonyodalom, olyan helyzet fog előállani, hogy Magyar- országnak foglalkoznia kell majd az önálló berendezkedés kérdésével. Ekkor pedig, úgyis felvetődik majd közjogi kapcsolatunknak minden vonatkozása és mint azt a munkapártban és más 67 es pártban elhangzott nyilatkozatok mutatják, ebben a kérdésben nem lesz nézeteltérés magyar és magyar ember között. Politikai körökben elterjedt hirfek szerint ez utóbbi, minden magyar embernek jéleső mondat Tisza István gróf szájából hangzóit e! a nemzeti munkapárti körben tarlóit beszélgetés folyamán. A párt tegjai élénk helyesléssel fogadták a vezérnek ezt a nagyjelentőségű nyilatkozatát, mely bizonyára örömet fog kelteni az egész országban. Bármi lesz a sorsa annak a jegyzéknek, amelyet Wílsonhoz intéztünk, az bizonyos, hogy legfoniosabb reánk nézve a Magyarország területi épségét biztosító tisztességes béke, amely pillanatra háttérbe szorítja az Ausztriával szemben való közjogi viszonyunk rendezését is. Első a béke, de nyomban utána következzék Magyarország önálló berendezkedése. A füzesabonyi biróné meg a német gyerek/1 Eger, október 9. Zakatol a tátrai gyors, majd egy nagyot fuj s megáll a füzesabonyi állomáson. Átszállás Eger felé. Megcsap a pálriám levegője, ahogy kiszállok a gyorsból az abonyi per- ronra. Érzem: itthon vagyok. Jönnek régi, már-már csak emlékeimben élő meleg arcok, több mint egy decenniuma elhagyott kedves ismerősök. Megered a szó, a tréfa, eg)ik is ezól egyet, másik is mond másat kedveset, jólesőt, de n.m közérdekűt. Csak a sógor fog hozzá egy jóízű anekdotához, amit szóról szóra •) A Felvidéki Újságból vettük át ezt a jóizü históriát. iderögzíteni már mégis csak érdemesnek tartok. így mesélt a sógor: —. Hát azt hallottátok-e ti kassai mindent iudók, hogy nálunk Füzesabonyban szenzáció volt! ? Persze megnyugtattam, hogy a kassai riporterek nagyon rövidlátók nem ér el a fantáziájuk a jó füzesabonyi kaszinó billiárd szobájáig. E megnyugtatás után folytatta a sógor az előadását. — Tudod, lelkem, úgy esett az eset, hogy nimöt magzatokat hoztak ide hozzánk. Vagy ahogy ti firkáljatok, osztrák gyermekeket. De mi már csak a nevén nevezzük őket, azt mondjuk, hogy — nimőt! Egy ilyen nimőt Johannt kapott a mi kedves biró urunk is. Azaz nem hogy kap.a, hanem kikövetelte magának, hogy <5 is megmutassa a nimötnek, hogy kell amúgy magyarosan vendéget fogadni. Megjött a kis Johann, B;rö ur hazavitte s átadta az ő deli, szép feleségének, hogy viselje ám gondját a kís nimöt emberkének, akinek még a szavát sem értik. Több sem kellett a biróné asszonynak! Jobbról-balról egy cuppanós csókot nyomott a kis osztrák piros pozsgás képire, kézenfogia s vitte egyenesen be az éléskamrába, a — mi csürés csavarás — jó teli spaizba. A kis nimöt persze azt hitte hogy múzeumba került, olyan furcsa tárgyak voltak ott feíaggatva. Kóbász felfüstölve, sonsa, szalonna, meg egyéb ilyen, a bécsi szemnek ma kőkori leletek. A biróné nem éríve a nyelvet, a legbiztosabb esperantóhoz: a jelbeszédhez fogott. Elővette a friss kenyeret szelne s rámutatott a kis nimöt hasára, jelezvé, hogy töltse meg kenyérrel a kicsi bendőjét. Majd rámutatott a legnagyobb oldal szalonnára s sbből is mintha 1 vágott volna. Azután a fiúcska felé fordulva, a ; késsel a biróné a maga torkára mu- : látott, értésére adva a kis nimöt- nek, hogy a friss, puha kenyérből, meg a csemege szalonnából egye 1 torkig magát. A biróné asszony szentül meggyőződött, hogy a kis nimöt menten a nyakába ugrik örömébe. Mekkorát csalódott! A kis nimöt hirtelen feirántja az ajtót, kiugrik az udvarra s hangos jajveszékléssel elkezd ordítozni: — Hilfe! Hilfe! Hi fel Segítségért kiábált a tarka szakadtából, de úgy, hogy a fél falu összeszaladt erre. Persze egy tem beszélt németül, el se képzelhették: mi baja a nimöt gyereknek. Jön a Cirkusz Colosseum csak néhány napra Egerbe és október 10-én, csütörtökön este 8 órakor tartja első nagy megnyitó disz- - előadását verseuybirkozásokkal egybekötve. ■
