Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-04-03 / 76. szám
2 E 0 RÍ ü J S A 0 1918. április 3. 1 őy edeimi, de sok esetben gazdagodást forrását képezik az tízleii vállalatok, — ép úgy feőseges jövedelmet biztosítanak a községi vállalatok a város háztartásának. Amint sok város, úgy Eger is belátta ezt s a villa mvilágitásnak községi üzemi hezelésbe vételével rálépett erre az útra. Hegy a háború kedvezőtlen hatással van erre az üzletünkre, ez még nenTok, hogy a háború után, amikor a kedvezőtlen körülmények megszűnnek, — ne haladjunk tovább a megkezdett utón. Nem keil tartózkodnunk oly vállalatoktól, melyekkel közszükségletet elégíthettünk ki. Itt csak egy korlátot ismerek el: ne csináljunk jo- gosulaílan konkurenciát a polgársággal szemben. Be kell hozni a további közvetett adókat: mint az vigalmi adót, kártyaadót stb,, amelyek hogy mily jelentékeny jövedelmet hoznak, elég Ie9z rámuiatnunk arra, hogy Nyif- egyházán a mozijegy fillérek évi 30000 koronát juttatnak a városi pénztárnak. Három mozgóképház adja e jövedelmet s ez egy magában is majdnem eiég az ott megépítendő nagy váresi-téri színház alpjának előteremtésére. Állami támogatást! És itt ki kell még térnem. A városok az ország kultúrájának fejlesztői, útjelzői. A kultúra itt keletkezik s innen hat a vidékre. Aki valamely országot műveltté akar tenni, annak a városokat keil fejleszteni. Ennek a a felismerése hozta létre a városok fejlesztéséről szóló 1912 : LXV1II. törvénycikket. Sőt a törvényhozás már ebben a törvénybea utasítást adott a kormánynak, hogy uj városi törvényjavaslatot dolgozzon ki s terjesszen be a két év alatt. A háború 621 is megakadályozta. Az elv azonban fenáll. Ez elv egyelőre évi nyolc millió koronát juttatott a városok részére szubvencióképen. Ezzel a szubvencióval még anaak ellenértékét sern adta az állam, amit a városi önkor- Hiányzát s tisztikar mint szorosan vett állatni feladatot végez. Csak vegyük a magusk esetét. Egernek ebből a nyolc millióból jut évi 35 000 korona. Még arra sem elegendő, hegy az 1912. év előtti s az 1912. évi fentebbi törvénnyel megállapított tisztviselői fizetések közötti bfilönbözetet fedezze. Pedig a törvényhozás nem erre gondot. Intézményeknek, vízvezetéknek, esato ná- zásnak megépítésére, modern köz- világításra akart anyagi eszközt juttatni. Ez a törvényből megállapítható. Bizonyára meg fognak mozdulni a városok a háború után s könnyű szerrel, az egyszer eggyel ki fogják mutatni, hogy az állami szubvenció csak morzsa annak a célnak az elérésér, amire a törvényhozás gondolt. A jövő feladatai között nem foglalkozom a háború okozta szükségek enyhítésére, gyógyítására irányuló kérdésekkel. A rekkanlügy, hadiözvegyek s árvák ügye állami feladat. A társadalommal karöltve megoldandó, de állami felrdat. A hadigordozó hivatal működési körébe felvett eme problémák megoldása egy külön tanulmány tárgya s oly nagy íeijedelmü, melyet az ön interjuvjénak keretébe nem tudok beilleszteni Erről tehát ez alkalommal — engedje meg — hogy ne tárgyaljunk. Véres husvét Egerszóiáton. Bajonéttal leszúrtak egy gazdát. Eger, április 2. Véres esemény tartja izgsloraban a hevesi járás egyik kis községét Egerszóiátet. Hétfőn este gyilkolt a katona fegyver, egy szabadságos tizedes leszúrta a falu egyik módos gazdáját, akit a feltámadás ünnepin küldött a másvilágra. A faluban nagyban készültek az ünnepre, több szabadságos katona is hazajött husvétra köztük Vámos Kálmán 19 es henvédtizsdes. aki egyenesen a harctérről érkezett haza két heti szabadságra. A húsvéti ünnep csendjébe és áhítatába zavaró lag hatott, hogy a Szövetkezet épen az ünnepekben látta jónak megnyitni az uj korcsmáját. Már szombaton este, a faltámadási szer tartás után tódult a nép a korcsma megnyitásra, vasárnap és hétfőn folytatták az ivást és mutatást, amely hétfőn este jegy emberélettel ért véget. A szabadságos tizedes és Nagy Hosszú István 30 éves gazda szintén ott mulattak hétfőn ette a szövetkezeti ivóban. Szóváltás támadt köztük, mire mindketten távoztak a kor smából. Éjjel 10 óra felé találkoztak össze a haragosok a község utcáján, hogy ott mi történt előzőleg közöltük, arra még nem jelentkezett tanú, da midőn a gazda segélykiáltásaira összefutottak,, ott találták őt, vérében .hevert Nagy Hosszú István az ut porában. Élesztgetni kezdték, de már ekkor kiszenvedett. A gyilkos tizedest elfogták és Egerbe szállították. A törvényszéki vizsgálóbíró kiszállt Egerszólátra, hogy megállapítsa a véres esetelőzményeit. Nagy István holttestét lakásán tartják, mig a temetésre a hatóság engedélyt nem ad. & Ilon {«uradalom. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Stockholm, április. 2. Az Aftonbladed-aek jelentik Wasából: Tammerforst városáért nagy elkeseredettséggel folyik a harc. A vörös gárdák megerősítéseket kaptak déli Finnországból. Leütöttek és kiraboltak egy egri városi tisztviselőt. Csőd előtt Eger közbiz- 1 tonsága, Eger, április 2. Tudiunkkal Eger legalább hivatalosan nem harctéri terület, de azért a lakosság élete, személy és vagyonbiztonsága majdnem olyan bizonytalan mint a harctéri körzet lakóinak. Eger közbiztonsága siralmas állapotban van, annyira lezüliött itt a személy-és vagyonbiztonság, hogy szinte már megfélemlíti a közönséget az éjjeli betörők, tolvajok és utonállók napról uapra ismétlődő gárázdálkodásainak puszta híre. Az alábbi eset szomorúan igazolja, mennyire nincs biztonságban az egri polgár élete. Sárközi Ignác 75 éve?, városi árvaszéki iktató hétfőn este fél 9 óra tájban a Molnár-féle vendéglőből ballagott haza Verbőczy utcai lakása felé. Midőn a törvényszék épülete mellett haladt e), két parasztsuhanc állt eléje és arra ajánlkoztak, hogy hazakisérik az öreg urat. Sárközi nem akaita igénybevenni a két su- hanc diszkiséretét, de alig mondta ezt ki, az egyik hátulról a kezében lévő bottal a fejebubjára vágott, a másik pillanatban pedig az előtte álló legény úgy vágta szájon és orron, hogy az orra vére elindult. Sárközi arra még emlékszik, hogy az elfő ütés után felemelte a kezében lévő botját és a szembenálló támadójának vállára ütött, de a másik pillanatban teája zuduló üt- legck következtében elvesztette eszméletét és végigvágódott az aszfalton. A két ufonálló azután kirabolta az öreg urat. Elvették tőle aranyóráját, láncát, bőrpémtárcáját 84 fillérrel és a belső zsebében borítékba elhelyezett 230 koronáját, továbbá két zsebkendőjét. A két rabló azt hihette, hogy a vérében fekvő tisztviselő meghalt, egész nyugodtan ; foszthatták ki a nép eién tájon. Éjjel 2 óráig féküdt Sárközi Ignáe a hideg kövezeten, addig senki rá nem akadt. Ekkor magához tért az öreg ur, fel tápász ke dott és hazament, ahol a véres tuháju, több helyen vérző áldozatot lefektették, sebeit kimosták. A fejebubján látszik egy \ hatalmas véres kék seb, amely tompa tirgygyal való ütéstől keletkezett. Az orron és szájon szintén meglátszik az ütés nyoma, ököllel vághattak a képébe. A jobb szeme körül az egész hús feldagadt, az elvágó- daskor csapódott oda a homloka az aszfalthoz. A kirabolt tisztviselő jelentést tett az esetről a rendőrségnek, amely meginditolta nyomozást annak kiderítése céljából, kik lehettek az alávaló rablótámadás tettesei. A rekvirálást ma kezdik Egerben. Katonaság kutatja fel a készleteket. Eger, április 2. Ma kezdődik meg Egerben és egy két nap múlva a járásokban is a harmadik rekvirálás. Ez lesz a legerősseb, de egyben az utolsó ez évben. A kormány úgy határozott, hogy az idén az uj termésév augusztus 1-én kezdődik, tehát a múlt rekvirálás alkalmával augu-ztus 15-ikéig meghagy olt két heti készletet is be keli szolgáltatni a közönségnek. Az uj rekvirálás különben nem olyan enyhe lesz, mint az első keltő, most egy kicsit szigorúbban belenéznek mindenbe. A bizottságot egy polgáii tisztviselő, Egerben Révász József rendőrfogalmazó fogja vezetni. Egy tiszt és hat katona — kettő fegyveresen — fog a fölös készletek feltárásánál segédkezni. A készleteket, lisztet, terményeket ezután nem rzemmértékkel, hanem pontos mázsával és ármértékkel fogják felmérni. Az egyes háztartásokban meghagyható fejadagokat így Írja elő a rendelet: Havonként egy személyre 9 kiló búzát vagy 7 ki ó 20 deka lisztet — egy lóra egy hónapra 12S kiót, csikóra 40 kilót hagynak zabból, — tenyészkannak egy hónapra 50 kilót, anyakocának 60 kilót, szaporulatára 40 kilót szabad visz- 8zatartani kukoricából, baromfinak szemesjószágot nem hagynak vissza, az ecsut azonban nem viszik el. Velőmagnak se lehet eltenni, mer a jó gazda azt már elvetette. Ujitás a rendeletben, hogy először szépen megkérdezik minden háznál, van-e valami elvámolnf, helyesebben rekvirálni való. Ha a gazda igennel fele), akkor neki látnak a felmérésnek. Ha ridegen azt mondja, hogy nincs készlete, üres minden, akkor jön a felkutatás, ké- mtnymáfzás, udvarfelásás. Ajánlatosabb tehát mindjárt igen t mondani. Ha olyan helyen találnak készletet, ahol a gazda letagadta, ott a lisztet, búzát, árpát, rozsot, kukoricát stb. egyszerűen elkobozzák, a termelő nem kap érte semmit és ráadásul még meg is büntetik. Legjobb tehát az egyenes ut. A rekvirálásra azért van szükég, hogy a hadsereg zavartalan ellátását biztosíthassák. Éhes, gyönge hadsereg még nem nyert csatát. Hazafias kötelesség tehát a fölös készletről lemondani, készséggel előadni, mert ha nem tesz igy a gazda, úgy is feikuaják. Reméljük, hogy Egerben minden zavaró incidens nélkül fog a harmadik és utolsó rekvirálás lefolyni. íz tgri isii Mm.
