Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-01-09 / 7. szám
XXV. évfolyam 1918. január 9 ' szerda ?. s zárni ifi ' *orW(ís»rvww -vwMßsisäA'OSCsä««*e^vMiMi^iiiS' Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 20 korona, — fél évre 10 korona, — negyed évre 5 korona, — egy hóra 1 korona 70 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 6 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI N A Pl LAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KISS ENDRE. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdetés arak: □om.-ként nyílttéri közlemények, bi rá sági Ítéletek, gyáse- jelentések hirek rovatában 20 fillér, hatáságok, részvéag- társaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árveréá hirdetések 12 fillér, magánvállalatok hirdetményei 6 1 Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. 1 sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köí netnyilvánitásai, felülfizetések nyugtázása 20 sorig * ft 1 Ä népek egymásra lelnek. Úgy fog felépülni, mint egy cto- dáhtramélíó fecske fészek. Mindennap hord az eraberizég egy parányi sárt a valóság véres periből s a szeretet pilléiből és rakja a nagy, uj fészket hiába iparkodnak gonesz kezek minden nap szétreatboloi azt, amit előtte valé nap épitetitnk. Lassan a iero bolók is sorira * teádnak az építők közé. Lloyd George, aki eddig oly kosok tagadója volt a győzelem nélllli békének, már publikálta Anglia uj hadi céljait. A breaztiitovszfci etomények következtébe« elju'ett az Cittxk odáig, hegy kénytelen rtviötáJni *d- rfgi terveit, elszántságait, s akár Breőzt Lilovszkbao, akar Londonban, vsgy Washingtonban mosdják majd el, hogy mii akarnak, nahe híjba- dók, az már a lényegen válteztat. Akár eljönnek az entente diplomatái Bresxí Litovííkba, akár nem, a Hagy eredmény már megvan : közeledniük, nyílatkozmok kellett a közvélemény nyerné*« alatt. Nem mondja már senki eliecaágeink közöl, hogy a békéről korai fctcséíni. Bármily kelletlenül és kényei»«!- lenül csak a késéről beszél valamennyi felelős tényező. Megtudtak már, hogy wit mondanak voltaképpen. Mi is hát az entente uj hadicélja? Mi az, ami feen legutóbb Párizsban »egegyez- fek. Ne legyünk naivak s ne higy- jtik, hegy Anglia máról holnapra egész impenalizmusát a brcsztli- tovszbi asztalra dobja. Nem, a béke nagy müve csendesen s apró morzsákból fog felépülni. Sok türelem, kitartó szívós hit és akarat is a milliók leikének elszántsága építi lassan láttatlanui, de meg lesz még ez évben. Talán tavaszra, ez már mindennap bizonyosabb. Hordjuk csak kitartó hittel a véres sarat, a szeretet könyével áztatott port és építsük az emberiség közös'fészkét, bármit is rikoltson a cinizmus és a véres győzelmekről álmodó hazafi- ság Angliában, Németországban s mindenütt a világon, ahol elfáradt emberek a békét, a csendet, a nyu galmat, a szeretetet szomjuhozzák. A népeket tovább nem gyötörheti az angol terror és nem ámíthatja az amerikai ígéret. A hatalom a népek kezébe ment át és a népek talál kozni akarnak. Jis antant részivesz a héketárggaláson ? (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Kopenhága, január 8. Jól érlelőit finn forrásból ujy hírlik, hogy az antant kéz alatt közölte Oroszországgal, hajlandó résztvenni a breszlitovszki béketárgyalástkon. A finn lap híre Mindenütt nagy feltflnést kelt.--------„ j ls vroszok folytatták a brtsxtUtovsxki tárgyalást. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Stocholm, január 8. Egyre általánosabb és határozottabb itt az a vélemény, hogy Trockijnak a béketárgyalások ellen intézett legutóbbi manővere semmiképpen som akadályozhatja a békemunkát és a bolsevikjeit bele fognak egyezni abba, hogy a tárgyalásokat Bresitlitovszk- ban folytassák, nem pedig semleges földön. A bolseviki kormány tapasztalhatta, hogy az első akadályok, amelyeket a tárgyalások sikere elé görditett, csak az ő pozícióját gyengítették, míg politikai ellenfeleik Oroszországban azon buzgólkodtak, hogy őket megbuktassák és maguk kössék meg a békét. A Daily News pétervári tudósitója is azt jelenti, hogy az alkotmányozó gyűlés a béke kérdésében még engedékenyebbnek látszik, mint a bolseviki kormány. Ugyanerre vall Trockij elkeseredett nyilatkozata: A mi polgári ellenfeleink készek voltak arra, hogy az ország felét kiszolgáltassák, hogy másik felében a hatalmat maguknak tarthassák. Kétségtelen, hogy azon a napon, a mikor a bolseviklek a béke- tárgyalásokat megh usitanák, a maguk sírját ásnák meg. A pírtalakitás miatt odázták el a Hadik- válságot (Ssját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, jan. 8. Jói informált politikai körökben úgy hírlik, hogy Wekerle azért tolta ki a Hadik-válság elintézését, hogy ez a párt- alakítása elé ne gördítsen súlyosabb nehézségeket. Az egységes pártalakitás ügye ; rosszul áll és a lappangó Hadik-válság még jobban árt ennek, mintha nyiltan oldanák : meg. De a kínos ügy eüdege niti Wekerléíől az alkomány- pártiakat. A függetlenségiek közül a közkatonák egyszerűen azzal vádolják Apponyit, hogy Wekerle kedvéért elárulták a párt sarkalatos programmpont- jait: ax önálló vámterületei és a bankot, amelyet Wekerle most hosszú évekre készül eltemetni. Az Apponyi-pártban csakis az esetben szavaznák meg a hosszúlejáratú kiegyezést, ha intézményes garanciákat nyer nének a gazdasági önállóság kiépítése terén és a katonai kérdésekben. Wekerle látja, hogy képtelen beváltani", Ígéreteit, mert a 20 éves kiegyezés megszavazásáért cserébe katonai vívmányokat hozni nem bir. Apponyiék az esetben megelégednének elvi deklarációval. Most, hogy a pártalakitás ügye holt pontra jutott, a függetlenségi pártok körében azt kezdik hangsúlyozni, hogy ez a kormány csupán az általános választói jog megalkotásáért vállalt ©bligót. Félre kell tenni tehát a kiegyezést és az uj párt alakítását, e helyett a választójog megalkotását kell szorgalmazni. Egyszerre sürgős lett a pártoknak a választói jog. Hogy *it szól majd ehhei Wekerle, ha Berlinből hazajön, azt még a legbeavatotlabb hívei sem árulják el. ÉTégedelieaek a gazdik a valiixMIogi javaslattal Eger, január 8. A magyar gazdaköiönség bíucs megelégedve a kormány választójogi javaslatával. Ez a vélemény jut kifejezésre a Magyar Gazdaszövetség hivatalos lapjában, meiy a gazdák áilázfoglalálását jelzi a reformmal szemben. Az elégedetlenség főoka az, hogy a javaslat — a gazdák nézete szerint — nem áll az egyenlőség elvi alapján és hogy a mezőgazdaságot másodrendű foglalkozássá degradálja. A gyári munkás — mondják a gazdák — szavazati jogot kap akkor is, ha nem fizet adót, de a fö dmi- ves csak akkor szavazhat, ha tiz kotona egyenes állami adót fizet. A földmivelő lakosság háttérbe szórni a szavazás módjánál is. Csak a városi lakosság élvezi a titkos szavazást, a falusi nem. A váróti polgárok és gyári munkások lakóhelyfl- kön szavazhatnak, de a falusi polgárok zöme kénytelen lesz más községekbe elmenni, ha alkotmányos jogát gyakorolni akarj?. A gazdák helyeslik mindazokat az intézkedéseket, amelyek a választás tisztaságát biztosítják, igy a fuvar- és napidijak oltörlését, de állást foglalnak a női választói jog behozatala ellen.
