Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-02-16 / 39. szám
1918. február 16 szombat 39. mám XXV. évfolyam Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 20 korona, — fél évre 10 korona, — negyed évre 5 korona, — egy hóra 1 korona 70 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 6 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI N AP1LAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KISS ENDRE. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap." Hirdetési arak: □cm.-ként nyílttéri közlemények, birósági Ítéletek, gyászjelentések hírek rovatában 20 fillér, hatóságok, részvény- társaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árverés hirdetések 14 fillér, magánvállalatok hirdetményei 6 íili&f Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. 1—S sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszd- netnyilvánitásai, felülfizetések nyugtázása 20 .sorig 6 K Baks is-demokraták. Eger, febr. 15. Mikor jöüek, az első mozdulatuk az volt, hogy m hón nyuj-ották ki ke?ükeí m áilásak felé é« egymás letiprásával törtettek a hatalom fizetéses pozícióiba. Olyan tülekedést fittek véghez, hogy a teli villamosokat és vonatokat ostromló kíméletlen közönség is elszégye te nugát, ilyen dühös rohamokat rendezni még az utca elvadult népe sem tu doit. Elhelyezkedvén a bársony és karosszckekbcü, szivarfflst red ett listákat kezdtek gyártani sógorokról, kenukról, bácsikról, előszedték a legelhagyottabb zugokban névtelenül összezsugorodott senkiket, minden kinek volt tíz-hús* protegáiija, a kikről máról holnapra derült ki, hogy nélkülük szttzüílik ez ország, e&ódőt mund a közigazgatás, fö:- borul az élelmezés úgynevezett rendje és megbukik a demokrácia. Szegény Eserházy túlságosan jó és gyönge vad ahhoz, hogy kepes lett volna töltést huzni a becsvágyak és az igényes egyre tornyosodó hűi lámveresei ellen így lenek az utolsókból elsők, a lovakboi konzulok és a szamarakból iegaább is lovak. Most ísér övék mtnden, a hatalom dagadó párnáju á^yán hevernek és kétségbeesetten tönk £ fejüket, hogyan lehetne a valódi nép uralmat megakadályozni. A demokrácia érdijeiből a demokrácia sir ásói lettek. A betyárból lett par dur esete ismétlődik meg velük. Ellen zeki korukban üldözték a hatalmon való osztozkodást, — bezzeg ős rongyokra szaggattak a próféta köpenyeget. Ellenzéki korukban hajtó vadászatot tendeztek azok ellen a kormánypárti képviselők ellen, akik Összefernetetienseg! helyzeteket tartott k fönn, — nosza ők labbal könyökkel igyekeznek kiturcoini maguknak fizetéses állásokat. Nagy in tézetek vezetői sem győzik a panasszal, hogy a koalíció ieghango Ssbb aprószentjei micsoda féktelen terorral p. óbal jak elhelyezni magú kát zsíros közgazdasági állásokban Ők azt hiszik, hogy mert a ku'yán most más örv van, hát minden sza bad. De a magyar nép erkölcsei állandók. Ezeket m4g annak sem lehet büntetlenül félrugn-'a, aki kft lenben jól tudja színlelni a demokratát. Sőt anrtsk legkevésbé. Mert duplán írják a rovásán a demokrácián szerzett baksht. Nilirat siecs egemég?. Vezérkarunk jelenti: Budapest, február 15. OLASZ ARCVONAL: Nem volt különös esemény. Tisza védi a magyar szugremáciát. A nemzetiségi tömegeknek és a nemzetköziség salakjának nem akarja kiszolgáltatni az országot. \ A választójogi bizottság mai | ülésére csaknem az összes ta- | gok eljöttek, nagy érdeklődés | előzte meg az egész po itikai világban a munkapárt vezé- I rének, gróf Tisza Istvánnak mai felszólalását. | Tisza beszédét minden pár; ton nagy figyelemmel kisérték, osztatlan volt az a megállapi- j tás, hogy kevés magyar állam- S férfi vett magának annyi fárad- j • Ságot, hogy a választói jog f kérdését, ezt a hosszú idő óta | izgató problémát annyi alapos- Sággal és hozzáértéssel tanul- | mányozza. \ Tisza beszédéből egy a ma- j I gyarság szupremáciáját féltő \ hazafi hangja, honszerelme szól ; j hozzánk, azé az államférfiué, : akinek módjában volt a háború | előtti statisztika világánál tag Í lalni azt a kérdést, előnyös-e a magyar állam nemzeti jellegére az, hogy a nemzetiségi , I igazgatók által vezetett tömegek és az internacionalizmust | üvöltő néprétegek döntsenek j majd Magyarország sorsa felett. ; Tisza nem felejti, hogy a választói jog bécsi ajándék, on- i nan oktrojálták a mai kor- tányra. Az általános, egyenlő, köz- ségenti, világboldogitó jog lenne Bées szemében az a trójai ló, amely a magyar alkotmány sáncaiba betolatván, segítene szétrombolni az egységes nemzeti állam ma még ép várát. Ennek az egységes nemzeti államnak leghívebb és legébe- rebb őre gróf Tisza István, méltán hallatszik el tehát az ő szava Erdély bércein át mindenüvé, ahol a történelmi Magyarország egységén és fennmaradásán őrködnek. (Saját tudósítónk teiefonjdentéáe.) Budapest, febr. 15. Beöthy László eh ök meg yitja sz ülést és bej-lenti, hogy a miniszterelnök nem vehet részt a mai tár- gyaiár-on, meri ma Budapesten közös miniszteri tanácskozás »an. Szabó István (nagyfád!) az első felszólaló. Nem taitja lehetségesnek, hogy a javaslaton lényeges módosítás okát eszközöljenek, mert a törvényhozás másik faktora, a király is a beterjes-tett jav-ssiat alapján áll. (Nagy zaj és eilenmondás a munkapáron.) Felkiáltások: Ez nem alko mén) os felfogás. Szabó István : Önök voltak mindig azok, aruk azt mondottak, hogy kerülni kell a királyijai a konfiktusokat. Bizony Ákos: A királynak van vétójoga, de nem diktá j* nekünk, hogy mit csiná junk a p-rlamentben. Sz«bö István: Elfogadja a jóslatot, bar latja, hogy a kisgazdákra hátrányokkal i» jár. A választó jogot a községi választásokra is ki kell terjeszteni és >gy, ha a mezőgazda- sági cselédek is szavazattal rendelkeznek, könnyen előáll az az eset, hogy egy nagybirtokos a maga ösz- sze« c-elfd-egével résztvesz a közÁra 6 fillér. ségi választásokon és igv a községi képvisalőtastOleib"! kizárja a kisgazdákat és saját embereit válasz- : tatja meg az elöljáróságba. A lövész- árok népének meg kell adni a szavazati jogot Hogy milyen korhatárig ral, erről lehet beszélni. A nők vá- i, lasztójogának elvileg nem hive, a javaslat különben is kasztrendszert létesít a nők között. 3 Qróf Tisza István: Elnézést kér, hogy hosszén fog beszélni, de sok l a mondani valója és elnézést, ha ne- ! talán nagy hévvel beszélne, de na- j gyón tele van a lelke hazafias gonddal és keserűséggel. Ne is tulajdonosa ezt a hevet senki másnak, mint hazafiui aggodalomnak. Nem támadni, vagy éppen ba tani, ellenkező eg, meggyőzni akar. Mondhatni 48 óta a leguj-ibb időkig egyetértett majdnem minden magyar ember abban, hogy a radikális szavazati jog végveszély ' nem etünkre és hazánkra Egyetériet- I tek eb^en velünk SchSfflétől kezd- I ve ellenségeink is. j Csodalatosképpen ellenségeinknek ez ez egyértelműsége mai napig is megvan. A ki el akar pusztítani bennünket, mindenki a radikális szavazati jog áld saiban kiván részeltetni. Csak a magyarság egyértelműsége s üni meg. Számosán vannak ma már hazafiasán gondolkozó magyar emberek, a kik a választójog dolgában e en-égeink álláspontjára ju- I tot'ak. E yetért a miniszterelnökkel aboan, hogy meg kell valósitanunk a nemzeti szempontokat és az er- kö csi és műveltségi tényezők tu su- | lyát. De vájjon ezzel a javaslattal el fogjuk-e érni ezt a célt? Az erkölcsi és műveltségi tényezők túlsúlyát illetően rámutat a radikális választói jog hatására a külföldön. A parlament színvonalának mély I alász ál Sását, a kevésbé értékes ele- * mek vezetőszerepre jutását jelenti széles e vhágon. Es ha a dolog nem is jár nagyobb veszélylyel a parlamentáris kormányformával ntm bíró nemzeteknél, vagy ha egységes nagy nemzetek kiállják is a veszélyt, mivé leszünk mi maroknyi msgya* nép a ránk nehezedő óriási nehézségek között, ha alászáll a parlament színvonala és a magyarság vezetése kisebb értékű tényezők kezébe jut ?
