Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-02-16 / 39. szám
2 G R I u j s a y 1018 február 16, A mi pedig a nemzeti szempontot illeti, abban, hogy a magyar választók száma az egész országban 6l 2 százalékról 61.6 százalékra emelkedik, nem talál vigaszialást. Először is az emíhctí arám az irás- olvasáson alapul és a legkö elebbi időben előre'áthatóan romlani fog. Részletes adatokkal igazolja, hogy éppen nemzetiségi vidékeken a ma gyarság arányszáma az összes férfi lakogság között sokkal ki ebb, mint az irni-olvasni tudói között. A román nemzetiségi kérdés szempontjából legexponáltabb hat vármegyében 287.000 felnőtt román férti közül 210.000 analfabéta. Ezeknek a jelentékeny része előreláthatólag a legrövidebb idő alatt meg fog annyira tanulni Írni és olvasni, hogy tudományát igazolj < és a választójogot megszerezze, amivel az erőviszonyok ezekben a varmegyékben teljesen a magyarság hátrányára tolódnak el. így van ez kivált az or szág északkeleti részében és az egész Erdélyben. De ettől el tekintve is a jelenlegi ál apotot nem az országos átlagból, hanem az egyes vitézek viszonyainak eltolódásából keli megítélni. Rosz- szabb a helyzet annyiban is, hogy a román többség értelmetlenebb, a nemzetiségi izgatáshoz hozzáférhetőbb nagyobb tömegekből áll elő és elvész tehát számos olyan kerület, ame yet a benne lévő magyar-német tekintélyes kisebbség eddig csekély- számú román választó csatlakozásával megtsrthatoít. A nemzetiségi pozíció erősödésével kai ölíve gyengülni fog a nemzeti ügy állása a magyar kerületekben is. Ijesztő például hozza fel az osztrák németség szét sgoltságát az általános szavazati jog hatása alatt. Kétszázharminc osztrák-német képviselőből negyvenhárom szociáldemokrata és ezeket az ausztriai németség mai veszélyes helyzete sem bit hatja rá még az indsmnitás meg szavazására sem. Hanyatlást okoz az által nos szavazati jog az egész világon, pusztulást a nemzeti eUen- í téteknek kitett területeken. A tudó- , mányban, az irodalomban, a napi sajtóban évek óta hozzuk fel ennek igazolására az érvek és tények egész tömegét és ezzel szemben hallgat az ellentábor. A kormánypárt egyáltalán még nem vett részt a vitában és az összes érveinkre és . fényeinkre az az egy jelszó van, hogy haladnunk kell a kotral, mert a katonák a nehéz harcok után megkövetelik a választójogot. Cső- j dálatos, hogy ezt azok hirdetik, a j kik otthon vannak, mert azokat nem \ a jutalom reménye ösztönzi, akik künn, a harcmezőn ontják vérüket. | A magyar kitona a Himnusszal > ajkán megy a csatába, a Himnuszt > dalo ja győztes harcok befejezte után ? a Himnusszal fe;ezi be az istentisz- \ teletet elnsett bajtársai utolsó tisz- | tességtételén, a Himnusszal kezdi \ mulatságait. (Tudősiiónk esti telefonjslenfése.) Budapest, febr. 15. Szünet után Tisza folytatja beszédét. Elmegy addig a végső határig, ameddig a lelkiismc- rete megengedi elfogadja a miniszterelnök kiinduló pontját és rááll az általánosság alapelvére. Határozott esztelenség volna a választói jogot olyan kellékekhez kötni, amit minden állampolgár megszerezhet. Az 1913-as törvényben a hat elemi osztály sikeres elvégzéséhez és kiegészitő feltételekhez kötötte a választői jog megszerzését. Ezeket a lényeges korlátozásokat hajlandó elengedni és ezzel nagy lépést tesz a jogkiterjesztés felé. Azt kívánja azonban, hogy a javaslattól eltérőleg ne négy, hanem 6 elemi osztály elvégzéséhez kössék a választói jogot. Csatlakozik azokhoz, akik szabadelvű rendelkezéssel az az ipari munkások jogkiterjesztését követelik, a mezőgazda- sági munkások közül azonban csak azoknak adna választói jogot, akik hosszab ideig vannak egy gazdánál. Semmi értelme sincs annak, hogy békés katonai szolgálat juttasson bárkit a választói joghoz, különösen azoknak a szolgálata, akik ebben a há- ; borúban az ország belsejében toltak. Reámutat a Károly-ke- reszteseknek adandó választói jog káros voltára. Nagy barátja a nők civilizációra törekvésének, de nem tartja helyesnek, hogy a nőket a választási küzdelembe vonják. Aggályai vannak az értelmi cenzus tekintetében is, mert ez is oly rétegeket juttatna hozzá az aktív és passzív választói joghoz, amelyek nem tekint- netők az ország megfelelő kép- j /iselőül. Nem barátja a titkosságnak. Reámutat arra, hogy a titkosság mellett a választási visszaélések leggyakoribb módja jut ízzel érvényre. A választás igáién tikos voltára nagy garanci- íkat követel és az esetben kö- elezővé akarja tenni a szavalást. Ezzel egészítsék ki a javaslatot. Logikai abszurdumnak tar- aná, hogy konzervativebb szavazati jogot hozzunk be a törvényhatóságoknál, mint a képviselőválasztásoknál, akikre az ország intézését biztuk. A radikális választói joga törvény- hatóságban a vármegyék egy részének elvesztését jelenti és a választói törvénnyel egyidejűleg a közigazgatás államosítása válna szükségessé. Odakonkludál, hogy az'általa előadottak a választási jog tetemes kiterjesztését jelentik, különösen a városi lakoságra. Ezen tulmenni nem érdeke sem a polgárságnak, sem az államnak, mert ezzel az általuk sem kívánt elemeknek adnának választói jogot, műveletlen tömegének s ezáltal saját maguk alatt fűrészelnék a fát. Komolyan és lelkiismeretesen latolják meg aggodalmait, ne tegyék tönkre a javaslattal a nemzetet, nyújtsanak módot arra is, hogy a hazafiasabb elemek az előttünk álló óriási feladat megoldásánál kezet foghassannak (Hosszantartó taps, éljenzés, Tiszát számosán üdvözlik.) Tisza beszéde után három- nedyed 3 órakor a javaslat tárgyalását keddre halasztották. Tisza beszédének hatása a kormánypártra. (Saját tudósítónk teiefonjdentése ) Budapest, febr. 15. A 8 órai újság Írja, hogy Tisza beszéde minden izében szabadelvű volt, a beszéd világosan mutatja, hogy sem a munkapárt, sem Tisza nem ellenségei a választói jognak, hanem őszinte barátai a fokozatos és óvatos jogkiterjesztésnek. Egy szempont vezeti őket, hogy a magyarság vezető szerepét megtartsa. A Tisza által felolvasott statisztikai adatok valóságos koristernációt okoz tak a képviselők között, mindenki belátta, hogy Tisza az egyedüli, aki továbbra is a vezető szerepre hivatott. A kormányhoz tartózó képviselők azt mondották, hogy alaposan fontolóra kell venni a Tisza által mondottakat, Po- lónyi Géza pedig kijelentette, hogy nem csak beszélni lehet arról, amit Tisza mondott, de kell is. 151 repülőgépet j lőttek le e Démetek. A nagyfőhadiszállás jelenti: Berlin, február 15. 3 NYUGATI HARCTÉR: Rupprecht bajor trónörökös hadc-oportja: Egyes szakaszokon tüzérségi és aknavető tevékenység. Egy tengerészezred osztagai a Panneken s Oeretől délnyugatra levő belga vonal elleni előretörésből két tisztet és huszonhat főnyi legénységet hadifoglyokul szállítottak be. A német trónörökös hadcsoportja: Reimstól északnyugatra és keletre az ellenség élénk felderítő tevékenységet fejtett ki. Prinnay vidékén és Fahuretől délkeletre élénk tüzérségi harc fejlődött. Albrecht wiirítenbergf herceg badcsopörijít: Időnként feléledt a harci tevékenység. Januárban a légi haderők veszteségei a német frontokon 20 kötött léggömb és 151 repülőgép volt, melyek közül 67 vonalunk mögött, a többi ellenséges vonalakon túl felis- merhetőleg lezuhant. Mi harcban hatvannyolc repülőgépet és négy kötött léggömböt vesztettünk. A többi harcterekről nincs újság. á bébe ügye as olasz kamarában. (Saját tudósítónk íclefonjelentése.) Koperihága, február 15. A Politiken római jelentése szerint az olasz szocialisták azt követelik, hogy azonnal döntsenek a háború és béke kérdése felett. A szavazást a kamara legközelebbi ülésén megejtik az indítvány felett és amint hírlik, 251 a háború mellett és 216 szavazat esik az azonnali békekövetelés mellett. Lemondott m tegol minister inök? (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Rotterdam, febr. 15. Itt elterjedt hírek szerint Lloyd George angol miniszterelnök beadta lemondását.
