Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-02-14 / 37. szám
\ XXV évfolyam 1918. február 14. csütörtök 37. stfáits HPVÖOMi ^ «*&»£*)««»*( WMtt>*tt«9eMS5*n!££aa3tf Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 20 korona, — fél évre 10 korona, — negyed évre 5 korona, — egy hóra 1 korona 70 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 6 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, ]ókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon : 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KISS ENDRE. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap.; Hirdetési «rak: □cm.-ként nyílttéri közlemények, bírósági ítéletek, gyász- jelentések hírek rovatában 20 fillér, hatóságok, részvénytársaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, árverés hirdetések 14 fillér, magánvállalatok hirdetményei 6 fillér Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások stb. 1—S sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszönetnyilvánításai, felülfizetések nyugtázása 20 sorig 6 K Undor és utálat kergette hát «zét a választójogi blokkot. Nípok óta járják a boszorkányláncot ama titkos tűz körül, amelynek lángolása pirosra feste te a magyar eg alját. Jóhiszemű, kedves ideálístak, egyszerű választó- po'gárok és vidéki szinm?gyar ke rületekben, ti bizonyára azt hitiéttk, hogy tiértetek, a magyarságért, a népért, a demokratikus jogokért kaptak hajba egymással az urak. Pedig dehogy. Egymásnak mentek, mert nem tudtak undor és utalat nélkül szólni egymáshoz. Vázsonyi miniszter levelét üveg alá kellene tenni az országos levéltárban, mert ilyen írásos dokumentumot rég nem adóst uiagyar áliam- férfiu a közállapotokról Véres ko* molysággal, piszkosfeketén áll előttünk egy po itikai kampány minden gyalázatossága. Latjuk a biokk- alakitó vezéreket, amint loholva ássak a maguk politikai löveszár kaikat s annak szélere odagyüjiik bástyául a választói jog kiterjesztésének százféle modulációját. Látjuk a főispáni és államtitkári állasok szervezésének alattomos rugóit, a közhivatalok gyalázatos lici tálasát, a szenvedélyek, rokonszen vek és ellenszenvek összeütközését, a barátok elárulását, esküvel fogadott nagy tits ok kifecsegését, sőt szándékos kiharangozasát. Az olvasó bízói yara megdöbbenve eszmél föl e keserű szemrehányás látványán: mi ez a pi.'Zkos áradat, ez a csúf tülekedés ? Ez a magyar közélet, ó bee- ü etes vá asztópo'gar 1 Ez alku a te bőrödbe. Ez megc u folása minden nemes es joravaló politikai törekvésnek, ez tükörképe annak, hogy mint posványosodik el a poli ikai pártok sivár önzésében és egyéni hajszájában minden nagy és jdemős gondolat. Igaza van Vá- zsonyinak: undor és utálat nélkül nem lehet a do gokra gondolni. Nafnai sincs esemény. Vezérkarunk jelenti: Budapest, február 13. OLASZ ARCVONAL: Nem volt különös esemény. JUáirtnk az ábrán békeszerződést. • A Magyar Távirati Iroda jelenti: Brestlitovszk, febr. 13. Az Ausztria-Magyarország között és az ukrán népköztársaság között létrejött általános békeszerződés alapján különböző jogi ügyekről megkötött külön szerződést ma délben Írták alá a két fél meghatalmazottak Balogh 3enő a hazaárnlók ellett. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, febr. 13. A választójogi bizottság Beöthy László elnöklete alatt folytatta tanácskozását. Az első felszólaló Balogh Jenő volt igazságügyi miniszter, ő maga hive a demokratikus fejlődésnek, de a választójog kérdésében mindig akként nyilatkozott, hogy a reform ne veszélyeztesse a magyar állam nemzeti jellegét és ne ártson se a magyarság érdekeinek, se annak a súlynak, amely a magyarságot értelmiségénél és évezredes történelmi múltjánál fogva jogosan ^megilleti. Kifogásolja, hogy a javaslat nem zárja ki a választók közül azokat, akik a háború alatt nem tanúsítottak köteles hűséget a magyar állam iránt. A javaslat szerint számos hazaáruló nemzetiségi agitátor, a ki ellen távolléte miatt nem lehet büntető Ítéletet hozni, azonnal választó, illetőleg választható lenne. Katonaszökevények és hazánkhoz hűtlen más magyar állampolgárok a békekötésnél rendszerint megállapított általános amnesztia esetén nyomban, máskülönben pedig 10 év múlva választhatók lesznek. Elvileg nem zárkózik el a női választójog elől, de nem adná meg ezt a jogot a hadiözvegyeknek és részben nemzetiségi aggodalomból a 10. §. harmadik pontjában említett női -egyesületek tagjainak se. Mindenesetre kiegészítendő a javaslat azzal a rendelkezéssel, hogy aki a magyar állam nemzeti jellege, illetőleg a magyar nemzet egysége, vagy területi épsége ellen izgatott, választójogát ne gyakorolhassa, különösen pedig ne juthasson abba a helyzetbe, hogy hazaáruló üzelmeit a magyar par lamentben az immunitás védelme alatt felelőtlenül folytathassa. A javaslatot általánosságban is csak abban a feltevésben fogadja el, hogy a magyar nemzeti szempontból kifejtett aggodalmait a részletes tárgyalásnál előterjesztendő módosításokkal módjában lesz eloszlatni. Vázsonyi reflektál Balogh Jenő beszédére. Ami a block álláspontját illeti, kijelenti, hogy a választójog terjedelmét és mértékét nem a block állapította meg, hanem az Eszter- házy-kormány, ő tehát a kormány javaslatát terjesztette a block elé és ezt a block magáévá tette. Az, hogy a block jegyzőkönyvében mi foglaltatik, teljesen irreveláns. Balog Jenő sok oly rendelkezést kifogásol, amelyek az 1913-as javaslatban is bennfoglaltatnak. A selejtes elemeket nem akarja választói joghoz juttatni. Bizony Ákos üdvözli a javaslatot, a Károly-keresztesek korhatárától a javaslatot nem félti, hive a nők szavazati jogának. Kostyál Miklós hangsúlyozza, hogy a szakmunkások választójogát csak annyiban kellene revízió alá venni, ahogyaa Tisza tervezte. Hive a közigazgatás államosításának. Wekerle Sándor miniszter- elnök kijelenti, hogy a kor- rrány semmiféle megállapodást nem kötött, kizárólag a kor- mányprogramm alapján áll. A a kormány a jogkiterjesztés terjedelmében nem egyezkedik. Közte és Apponyi között nézet- eltérések nincsenek. Schuller Rezső (szász.) A szászok pozíciójának megóvása érdekében a VI. osztályú cenzust mint mellékjogcimet követeli. függetlenségi pártok bom*ása. Irta: Dobay Lajos. (Befejező közlemény.) A Károlyi frakció fejét vesztve, az internationaiis socialismus és radikalizmus karjaiba veti magát s a pacifi.-ta a Galilei kör által vezetteti megfenekleni készülő hajóját. A part crérnje, a főispánok hanyatt homlok hagyják magára a sülyedő járművet mig végre a fent- nevezett pástok is megszakítják vele a közösséget. A győztes a korona első tanácsadója Czernin lett, régi ideálja: a foederatio felé megleste az első lépest, most már nemcsak a csehek és délszlávok fogjak ezt követelhetni odaát Bécsben, hanem majd halljuk ezen hangokat a p'Sti parlament azon padjairól, hol 80—100 Ára 6 fillér.
