Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-02-14 / 37. szám
2 nemzetiségi képviselő fogja szoclá- listáinkkal együtt ugyanazon húrokat pengetni. Az sem fog többé bekövetkezni, hogy a közjogi oppositió tiz éven keresztül képes legyen obstrukciójával az állam védelmére szükséges kellékeket cssk azért meg- tag dni, mert az illetékes fényezők nem hajlandók azt nemzeti engedmények árán megvásárolni. Soha sem láttam még együtt ilyen abbe- rált társaságot, mely annyi közönyösséggel fűré'zelte maga alatt az ágat s igyekezet faját lóról szamárra ültetni. Zuhanásuk isteni komédia volt, de a seb, mit nemzetük életfáján ejtettek, nehezen fog begyógyulni. A leghatásosabb fegyvereket segítették a magyar nép kezeiből kicsavarni, melyet szükség esetén a hatalom tultengése ellen eredménnyel használhatott. A házszabályok revíziójával meg lehetett fékezni a kisebbség obstruk- cióját, de rém lenne szabad oly választójogi törvényt létrehozni, mely egyszetsmindenkoria képtelenné teszi a nemzetet arra, hogy szükség esetén függetlenségi párti többséget teremthessen. A közjogi ellenzék politikája keserves kenyér, mert * csak az elvek időleges’ szegreakisz- \ tása árán vezet a politikai váltó- ' gazdasághoz, azért csak azok vál- j lalk ózzanak reá, kik hozzá hivatást l éreznek. Wekerle egy erős gonvernemen- talis párt szervezésén fáradozik 67- es alapon; ezzel esetleg választani is lehet. De mit látunk? épp hogy 100 an követik felszólítását. A 15—16 oláh tót nemzetiségi képviselő, kiknek megbékítését óhajtja szolgálni az uj törvény, tüntet távolmaradásával; a 12 szász a munkapárt hi--e, mely 230 tagjával ellenőrzi a történteket, Károlyiék 24—25 embere kisétált a koalíció ból; azelőtt azt sivitotiék: választani! Ma kissé megjött a jobbik eszük. A választással meg úgy lennénk, hogy az nem lenne a nép, csak a kormány akaratának a megnyilvánulása, a felmentések valódi bol seviki fegyverek. A választásoknál meg többet hallanánk a békét, mint a választójogot hangoztatni t. i. utóbbival nem lakik jól az ember. Hát a 48-as Karolyi párt nem érvényesülhet? Oh igen, azon ka tasztrófa beáitával, ha az antant diktálná belpolitikai ténykedéseink irányát, de akkor is csak időlegesen függetlenségi elvök szögre akasztásával. Ha a 20 éves gazdasági kiegyezések Németország és Ausztriával már fedői alatt lesznek, akkor húsz éven át gyakorlati független- ségi politikát csinálni képtelenség, akkor jöhetnek Károlyiek a többi cók-mókkal, melyet szekerükre pakoltak, melyeknek a függetlenségi politika ősi elveihez semmi közük. Azután a 19 ik évben búcsút mondhatnak megint a bársony székeknek, hogy demagog nimbusukban csorba ne essék; — később jöhetE G R l U J S A Q 1918 február 13. nek újra s így tovább ad infinitum. Úgy e mily szép és boldogító érzés, a népnek mindig csak adni, örökké csak adni. Kész szerencse, hogy a templom nagy harangját már nem leht t oda adni. A kellemetlen kereskedelmi szerződéseket majd el végzik mások: a konclesők, a panamisták. Tehát előbb tévedtem, midőn azt mondottam, az uj törvény életbelépte meghúzza a halálharangot a függetlenségi párt felett. Nem, ezek élni fognak, m>g magyar lesz e hazában, örökké élnek és érvényesülni is fognak! Az elveikről, — azt már nem állíthatnám oly határozóban. Most azonban nagy a zavar a függetlenségi pártok közölt, mióta megkezdették politikai zsongiőröskö- désflket, melyet Mucsán nem .akarnak megérteni. így volt ez mindig, ha egy párt ősi lobogóját bevonja, de nevét uzur- pálja; tehát ne csodálkozzon azon senki, ha az aki akkor ült fel a párt szekerére, mikor még annak első ülése mellett lobogott a nemzeti zászló és színeire Írva: magyar hadsereg, önálló vám és pénzügy, láttán hogy a szekérre, melyen oly örömmel ült, reá raknak sok uj terhet, talán még egy kőiét nyersbőrt és fekáliás lajiot is, — melyek különben elég értékes cikkek lehetnek a galik-usok ügyes kezeiben, a paraszt tarlóján — s látja mint sodorják be a független ségi zászlót, dugják a saroglyába az uj terhek mögé, valahányszor be akarnak jutni szekerükkel a bécsi burg kapuján; ha pedig vissza robognak pirulás nélkül választóik elé a tori embervásárra, akkor újra fen Ben lengetik a régi lobogót; etfin- torog az orra, leszál a szekérről s oda kiált a tunyán rajta ülőknek: Isten á’dja urak, sok szerencsét az uj maszkoláshoz! Hogy is mondta Trotzkij a bölcs bolseviki ? Minden hatalom erőszakon alapszik, — de beszélni máskép is lehet. Eger, febr. 13. Rémes kegyetlenséggel vég- i rehajtott gyilkosság tartja izgalomban Egert, de kölönösen az ide munkába kiadott orosz foglyokat. Szerdán virradóra vérében fetrengve találták meg özv. Schwarcz József né orosz kocsisát Plotgeber Baruchot, akit egy orosz munkás baltával agyonvert és azután kirabolt. Plotgeber Baruch orosz fogoly özv. Schwartz Józsefné Újsor 26. szám alatt lakó szállítóhoz volt kiadva. Kocsisnak és mindenesnek használták a foglyot, aki jól viselte magát, iparkodó volt Schwarczék kedvében iparkodott járni és ezért meg is voltak vele elégedve. Ha kapott pénzt, azt takarékosan félretette, valóságos szenvedélye volt az ezüstpénz gyűjtés, a gyerekeknek és a hozzájáró 01 ősz foglyoknak szokta mutogatni, hogy mennyit gyűjtött már össze. Ez lett a veszte. Két-három nnp óta egy galíciai orosz napszámos dolgozott Schwarcéknál, akivel a fogoly szintén megbarátkozott. Az idegen nem volt katona, mintegy két hét óta tartózko dott Egerben és napszámból tartotta fenn magát. Az orosz foglyok összejárnak, ez is közéjük ment és igy ismerked hedett össze Plotgeber Baruch az idegen napszámossal, aki azt mondotta, hogy Lemberg- ből jött ésjól is beszélt oroszul. Ennek is megmutatta a fogoly a több száz korona gyűjtött pénzt. Kedden este a napszámos és az orosz fogoly együtt vacsoráztak, azután bementek a városba, a fogoly minden este újságot hozott a gazdájának. 10 óra felé érkezett vissza, az újságot beadta a konyhába és az istállóba ment lefeküdni. Szerdán reggel a szolgáló már régen fölkelt, tett-vett, de az „oroszt" még 6 óra után sem látták az udvaron. Az istálló félő! se hallatszott semmi mozgás, mire a cseléd bement, hogy felkeltse Plotgebert. Az istállóban leteritett szalmán szokott a fogoly aludni. Mikor a szolgáló az istállóba belépett, rémes látvány tárult a szeme elé. Ott feküdt vérében az orosz fogoly, feje összeverve, párnája csupa vér és hörgött, élet volt még benne. Az ágya mell tt eldobva feküdt a balta, amelynek nyomai fején, halántékán tisztán kivehetők voltak. A szerencsétlen embert azzal verte agyon a gyilkos, aki álmában lephette meg, mert védekezni se tudott a támadás ellen. A házbeliek azonnal a mentőkért telefonáltak, akik mikor mikor reggel 7 órakor odaérkeztek, még hörögve találták Plotgebert, de nemsokára aztán kiszenvedett. Hiányzott az áldozat pénze és ruhája, nyilvánvaló volt, hogy itt rablógyilkosság történt. A gyilkosságot az a napszámos követte el, aki két napja ott dolgozott Schwarcéknál, ruháit az áldozat mellett hagyta, a fogoly rendesebb öltönyét magára húzta, a pénzt zsebéből kivette és megszökött. A gyilkos kerekarcu, himlőhelyes, selypítve beszél németül és oroszul, keveset magyarul, 24—23 év körüli, barna ruhája van. A rendőrség a rablógyilkos elfogatására széleskörű intézkedést tett. Az áldozatot holnap boncolják fel. Ns menj Maklárra vendégnek Hogyan fogadták a tátyaia- kat Makiáron? Eger, február 13. Cifra kis társadalmi háborúság ütőt: ki Makiáron az ottani „intelligencia“ és a gazdák között. Fokosa az eset kinosságát és sulyosbbá teszi a megtörtént tapintatlanságot az a körülmény, hogy a makiári intelligencia a vendégségbe hivott tályai elöljáróságot és egri vendégeket is súlyosan megsértette. Úgy történt az eset, hogy a maklári ifjúsági egyesület hétfő« este jótékoriycélu szinielőadást rendezett, a „Régi szeretőit adták elő a község Rómeói és Júliái. Nagy esemény volt ez a faluban és mint ilyenkor illik és dukál, meghívták a szomszédos Táiya község érdemes embereit, akik a szives szóval és pósta utján való meghívásra Juhász Ferenc községi biró vezetésével át is rándultak Makiárra. Hiszen farsang utólja van, ősi szokás ilyenkor a mutatás, a tályaiak jó szomszé- dpk és ha a makiári bíró, jó Képes István külön is invitálja őket, miért ne mennének el egy-két pohár bor mellett a jó szomszédságot ápolni. A tályaiak megjelenése nem volt hiányos, tudták mi a magyar becsület, megfizették a belépti dijat, 10—20—30 és 50 koronás felülfi- zeteseket adtak, ha jótékony célra megy a játék, van nekik érzékük aziránt is. A községi óvodában tartották az előadást, megjelent a maklári és tályai intelligencia, a két község legjobb gazdái, bírók, előlWeggllkoltak és kiraboltak Egerben j egy ®rosz foglyot. Daliával verte savon a tettes, azután megszökött.
