Egri Ujság - napilap 1917/2

1917-07-03 / 164. szám

IXIT, árfolyam 1917, Julius 3 kedd 164. :'7Ám Előfizetési árak: P^fben ét vidéken postán küldve egész évre 20 i&rono, — fél fare iO korona, — ae^red évre * korona, ■— egy kára 1 korona 10 f. — feg*r«s ■mém Ara vatárnap ée ßnnepnap U *T, — Serketítöség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Ä&r-utca A. — Megyei ée heiykStí telefon: 104 POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT ÖÄNDOR Felelős szerkesztő: KÁLLA¥ MIKLÓS Kiadótekjdonoa: Dobó Ittván-nyomd* részvénytársaság Hirdetési árak: □cm.-ként nyílttéri közlemények, bírósági ítéletek, gyAe** jelentések hírek rovatában 20 fillér, hatóságok, részvőss* társaságok, gazdaságok, hivatalok hirdetményei, évvBrÁ& hirdetésak t2 fillér, magánvállalatok hirdetményei 6 fíl3é& Eljegyzések, egybekelések, köszönetnyilvánítások srb. serig 5 K. Esvcsüleíek, bálbízottságok értesítései, köey&í netnyUvánitáttai, felülíizeíések nyugtázása 20 sorig ft 8U SäsStHSeSiSWuk^ •• Memento. Eger, juiius 2. Miakit mi itthon bekő kis ügyeinkkel torzsaik odúnk, azalatt északi határainkon ismét megindult az o. ősz offenzív*. Mintegy memento jelentkezik sz oroszok ezen újabb támadása, memento arra, hogy talán mágÍ3 fon­tosabb határainknak a vé­delme, talán mégis fonto­sabb az arra való törekvés, hogy megszűnjön végre meg­nyugtató bekével ez a gyil­kos világháború, mint a belső viszálkodás a választói jog kiterjesztésének mértéke tekintetében és törtetése kis emberkéknek nagyobb és kisebb állások után. Elvégre ma már látható, hogy az egész választójogi kérdésnek a magyar közé­letbe való beledobása egy­szerűen osztrák manőver volt, amely a magyar gyű­lölködés segítségére jól szá­mítolt­Ha a pártok egymással való szembeállása egy kis időre elfoglalta is a magyar közéletet, ma már az orosz fegyvereknek határainkon való e' íördülése elég han­gosan figyelmeztet bennün­ket, hogy most már aztán minden erő kint és bent az orosz oiíenziva visszaverésére összpontosítandó, Ha látjuk, hogy éppen akkor tört ki az orc'Z újabb támadás, amikor a stokholmi szociálist« béketárgyalások véget értek, úgy sajnálattal kell megállapítanunk, hogy e kertő között olyan össze­függés van, amely a béke ügyére egyáltalán ínem ked­vező. Sokat biztuak : febm, hogy a szociálisták semleges or­szágokban való találkozása legalább is némely alapot teremt a világháborút befe­jező békeakcióra. Ellenben hogy a stokholmi konferen­cia utolsó akkordja gyanánt eldördülnek az orosz ágyuk, az azt jelenti, hogy a stok­holmi konferercia egy haj­szállal sem hozta közelebb a béke ügyét, Sőt ha külö­nösen a magyar szociáiisták- nak arra a szerencsétlenül fogalmazott és az antant sajtó által ugyancsak nagy örömmel fogadott, ferdített ég tóditott nyilatkozatára te­kintünk, amellyel Szerbiának is kárpótlást és tengeri ki­kötőt követeltek és ezzel a gyilkos világháború legköz­vetlenebb okozóját ekként úgyszólván háborús siker­hez kívánták juttatni, ha erre a nyilatkozatra vagyunk tekintettel, úgy azt kell mondanunk, hogy ez az egész stokholmi konferencia a mi szempontjainknak in­kább ártott, mint használt. Most pédig, amikor a mai német hivatalos jelentésből azt látjuk, hogy a német hadvezetöség maga úgy mu­tat rá az orosz offenzivára, mint az antant által követelt hadilépésre, akkor bizony ismét csak azt kell megálla­pítanunk, hogy sem a stok­holmi konferencia, sem a demokrácia, sem az uj idők szelleme, sem semmiféle mostanában divatba került frázis nem fogja ezt a bábé rut befejezni, hanem ebhez csakugyan ismét csak a né- mtt kitartásra és a magyar harci vitézségre és edzett­ségre ie.'Z szükség. Bizalmunkat tehát ismét csak fegyvarsiakre építhet­jük és ezért nagyon de na- gyoa kívánatos volna, hogy a behő torzsalkodá ok ki- csiayeskedéseinek és kicsiny törtető tu íűtctt ambíciók tülekedésein sk fólredobásá- val, ismét egy táborba ál­lana minden magyar, hogy ismét azzal az erőteljes harci energiával tudjon szembe­szállni az ellenséggel, ami. ként ezt ennek a világhá- boiuaak oly sok dicsőséggel teljes harcaiban tette. Künn megteszik a kötelességüket vitéz katonáink, ezeket itt­honról nemcsak munícióval és gazdasági erővel kell el­látnunk, hangra az itthoni erők egybefogásával, lelkes és lelkesítő együttes mun­kával, amely minden vonat­kozásában s végső győzel­mébe vetett hitet és bizalmat szolgálja. fta0ü csata a ftarajcwka és a Stfipa között 20 hadosztállyal Intézték az erőszak tötn gfáma- dasa kat. Hétnapi tüzérségi előkészítés. Alláss a- kát tölesirmezdvé lőtték. Leghevesebb Brzezany körül veit a ktzdeiea. A támadási teljesen visz- szavertük. Az oroszok veszteségei meghaladnak minden ismert mértéket. A yezérkar jelentése. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, juiius 2. {Hivatalos jelentés.) Keleti fo&5isAasit5Sére i Tegnap ellenség a Nsrajovfea és a Stripa közt összezsúfolt tömegeit az ő sajátságos modorában strü alakzatokban vetette hareba. Dacára súlyos veszteségei? nek, melyet neki tüzérségünk tüze oiozott, rohunhuilá- maü, melyeke! folytonosan sűrű tarialékkaí táplált, a közelharc körzetébe írnia előre. Fokozatosan iegaláob 20 gyídognadosziáiy avatko­zott a harcba. A csatának egészben 50 km széles arc­vonalán rendkívül nagy veszteséggel és elkeseredéssel tombolt a gyalogsági harc, amelyben as ellenséget leg­több helyütt már legelső árkunk előtt visszautasítottuk, A legerősebb ‘ömegrohamek a Brzezanytói délre és Koniuchynát levő terep ellen irányultak, ahol azokat záréállásokbari hárítottuk el. Az ellenség a reggeli érákban is makacsul megis­mételte kísérleteit, hogy e területen a támadást elébbre an ára 6 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom