Egri Ujság - napilap 1917/2
1917-07-03 / 164. szám
a R i ÚJSÁG 1917 juiius 3. vigye, de ezek mind nagy veszteségei mcliett összeom- \ lottak. A Zborozöwíói nyugatra és a Stoehod könyökben | indított támadások tüzérségi tüzünkben nem tudtak kifejlődni. A csata további folytatását várjuk. A harcvonal naás szakaszain csak átmenetileg fel- « éledő tüzérségi és aknaiüz volt. í A vezérkar főnöke. Egri dolgok. A várra Táti es*. Mlaialnv árvíz a határosban, á vi ve/eték kérdése As ős! rmelő, az iparos és a kereskedő. Mindenki jói lakik esak a lafeiner ékes. Ludeudorff jelentbe. (Saját tudósítónk telcfonjelentése.) Berlin, juiius 2. j A nagyfőhadisxállásról jelentik: ásletí tsadtóstatéa*; j Lipót baja r herceg méHáboraagf hadosopo^Hí A felső Stripa és a Narsjowia nyugati partja közt juiius elsején indított támadások súlyos harcokra vezettek. Az oroszok támadásai főkép a Koniuchy szakasz és a Brzezanytól keletre és délre húzódé magaslati vonal ellen irányultak. Két ! napi legerősebb tüzérségi előkészítés állásainkat j tölcsér mezővé változtatta, melyet az ellenséges ezredek egész napon át rohamoztak. Koniuchy falut elvesztettük. Az oroszok tőmegiámadásait előre elkészített zárőállásainkban felfogtuk és az árok ellen irányuló újabb támadásokat meghiúsítottuk. Brznziinytói 2 oldalt különös elkeseredéssel folyt a harc, 16 orosz hadosztály támadott ott egyre : uj hullámokban vonalaink eilen, melyeket váltakozó eredményű harc után szász, rajnai és ozmán hadosztályok a leghevesebb védelemben teljesen megtartották vagy ellenrohammal visszafoglalták. Az oroszok veszteségei meghaladnak minden eddig ismert mértéket. Egyes kötelékeket egészen megsemmisítettünk. A Stoehod mentén és a Dnyesztertői északra az élénk tüzérségi tevékenység tovább tart. A Kovel-lucki vasúttól északra az ellenség támadásai egy osztrák-magyar hadosztály vonalai előtt összeomlottak. Ludemflorff, első főÍi&dia:záHásnia*4dr. I Amerikai katonaság Franciaországban (Saját tudósítónk telefon jelentése ) Zürich, juiius 2. Svájci lapok írják, hogy az első mintegy egy hadosztályra tehető marikat katonaság megérkezett Francia- országba. Bethlen István nem lép ki az alkotmánypártból (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, juiius 2. A 8 órai Újság jsleati, hogy Bethlen István grófnak szándéka volt az alkotmány- pártból kilépni, mert választó ■ jogi felfogása nem egyezett meg a kormány elveivel. Andrássy személyes kérelmére azonban elállóit ettől a szándékától. i balnapi ministterta- nács foglalkozik a sár- órásai. '(Saját tudósítónk telefonjelentés ev) Budapest, jul. 2. Illetékes helyről köalik, hogy a záróra rendelettel a holnapi minisztertanács foglalkozik. A minisztertanács döntése után a rendelet a hivatalos lapban nyomban megj&lenik. Eger, juiius 2. A várva várt eső tehát megérkezett. Nehezen szánta rá magát. Többször neki fohászkodott. Napok óta minden délután játszott már egy kis prelúdiumot a vihar száz szólamu égi orgonáján, de a hatalmas foriisszimik elmaradtak. Már ma is félni kezdtünk, hogy a régi csalóka játéknál marad. De úgy két óra tájban mégis komoly színezetet vett a dolog. Szép stitü eső kezdett kopogni a tetőkön, amelyből nem sokára erős zápor, majd valóságos kis felhőszakadás Isit amely több mint egy ótán át a legteljesebb erővel tartott. Ez ugyan nem kizárólag egri ügy, de a következményeiben mégis a mi speciális viszonyainkkal kell összefüggésbe hozni. A jóból talán túlságosan is sok volt, legalább a mi csatornáinknak s a belvárosi utcáknak tulon túl sok. A heves és hirtelen jött zápor a völgyben épült város valamennyi lejtőjéről egyszerre rohant le a belváros teknős fenekébe a Főutcára s a Piacteret a Főutcával összekötő közökre. Ma már egészen elszoktunk átlói hogy eső legyen, záporra meg éppen nem mert senki szá mitani. Így érthető, hogy sok helyen a csatornák szemei zárva maradtak s a büzelzárókat nem szedte ki senki. így volt ez a Főutca felső részén is. A partokról lerohanó viz itt nem tudott lefutni s valóságos sebe3-sodru patakban hömpölygőit előre, nekizudulva a Főutca keleti oldalának s a Piacra vezető utcáknak. Egész kisebbszerü árvíz volt ezen a vidéken. Az üzletekbe befutott az ár. Az utca torkolatoknál feltorlódott az iszap. A legkomolyabb volt a helyzet az Érsek utcában, ahol a Széchenyi hávéház előtt félméter magasságban állott a viz. A kávéházba is behatolt a víz. A vendégek a székekre és asztalokra menekültek. Az utca felé a helyiségeket a betódwió ár miatt elhagyni nem lehetett, hanem kis kézi huzó targoncákou húzták ki egyenkint az udvar felől a vendégeket, s húzták ki az utcának arra a részére, ahol már száraz lábbal ^elmeheitek Félig humoros, félig keserves volt ez a kép, de azt hisszük senki sem sajnálta a kávéházi vendégeket, sőt talán ők maguk is örültek ennek a kis kellemetlenségnek, amely rém is volt olyan nagy ár egy áldásos esőért. A vízvezeték kérdését a legutóbbi közgyűlés leszavazta. Hiába veit a gyöngyösi Íüívész elrémitő példája’ hiába érveltek a közgyűlés szónokai a leghatásosabb érvekkel, minden szempontból megvilágítva a kérdést, a vízvezeték szüksége mellett, hiába a mai kuitura fejlődése, a város többsége megmaradt a mellett a konzervatív álláspontja mellett, a mely már a háború előtt is megbuktatta nálunk a vízvezeték eszmé- ‘ lyét. Nálunk ugylátszik a vízvezetéket luxusnak tekintik, pedig a vízvezeték a legdemokratikusabb intéz- !* mény, amely elsősorban a szegényebb osztályokkal érezteti jótéteményeit, mert könnyű szeirel hozzá- féhctővé teszi nekik a konfort olyan áldásait, amelyeket igy csak a vagyonos, előkelő osztályok szerezhetnek meg maguknak. Az a jótékonyhatás, amelyet a vízvezeték a közegészség és köztisztaság terén előidéz elsősorban szintén a szegényebb osztályoknak szól, mert mindezek : hiányát most is ők érzik súlyosabban. Ugyanezt mondhatjuk a küz- 5 biztonsági szempontról is, mert tűz I esetén is, a rosszabb-fedésü, keve- j sebb tűzbiztonsággal épített szegény házak vannak jobban a veszélynek í kitéve, ezeknek érdekében kellene tehát elsősorban fokozni a biztonságot. Épen ezért nem szabad elcsüggedniük a vízvezeték híveinek. Ne bénitsa meg, ne iankassza el őket ez a kudarc. Tartsanak ki, ne tágítsanak. Hozzák fel közgyüiésről- közgyüléíre ezt a tárgyat. Lehetetlennek tartjuk, hogy végre meg ne törjön a jég s ne diadalmaskodjon a vízvezeték eszméje, amely alapjában szükségesebb, hasznosabb, demokratikusabb intézmény száz általános választójognál. A gyümöicspiac bajaival foglalkozott a multkorában az igri Újság. Valaki, akit ugylátszik érzékeny oldalán érintett a cikk, meglehetős durva hangú névtelen levélben reflektált arra s szemünkre hányta, hogy a piaci uzsora mellett figyel- menkivül hagyjuk az árdrágításnak azt a számialan fajtáját, amellyel az ipari ós kereskedelmi élet nap nap- mellett bőven szolgál. Mivel mi minden animozitás nélkül csak a közügyet kivánjuk szolgálni, elismerjük, hogy igaza van a levélnek annyiban, hogy árdrágítással, áruuzsorávai minden vonalon találkozunk. Tény az, hogy sok iparos és kereskedő is elérkezettnek látja az időt, hogy a kedvező k«n- jénkturát kihasználja s rövid idő alatt meggazdagodjék. Egyes iparZA
