Egri Ujság - napilap 1917/2
1917-09-08 / 220. szám
XX iV tzpptvmber 8. szóméit • 1-220. >r»WMai£3ífi&'C«fe • POLITIKAI NAPILAP ©». sert? sAndok t Máiim muiéB Hfrtí#tS*l iraki Qí.o.-Vén( qS!tiiUkM«fM. Wrirígí üíí «SSt«, Sitt? > tff'.enMwk te*1- rovcttfeM «; ÜSMí, miw tír*a*áj»í\ siaiÓK***#!*, Sk»v*-*Wík ürtS*í-.aé*¥>i, frvsArc »iíwiettertt is »Bír, aa«ÉBr<6rf>»^ i SB& *?* ;---. MHfc * fi. EefM&Mtft fcjWeetWee* «KSsASras, #fe*R- «M&MtettaM, WHHamanfc soNríSítet-s a» «sr? 9 & A nagy birkózás Eger, sz?pt. 7. A képviselőház szerdán ülést 4art s ézzel kezdetét veszi a! nagy birkózás. Nagy tévedés volna azonban azt hinni, hogy ez a mérkőzés most a munkapárt és a kormánypárt között fog lefolyni. Szó sincs róla, a birkózást a kormány pártjai egymás közt ejtik meg. A munkapárt ez alkalommal páholyból nézi az éppen nem isteni színjátékot. A birkózáshoz a bevezető etappot leadta már Károlyi Mihály gréf Bécsben, amikor kijelentette, hogy a Wilson jegyzéke a tárgyalás alapjául elfogadható. Ez a látszólagos külpolitikai nyilatkozat éppen nem külpolitikai tendenciájú. Egyenesen a belpolitikára irányitoíía Károlyi ezt a lövegeí, nem kisebb személy ellen, mint a miniszterelnök Wekerle ellen, akinek rövid uralma alatt a kelleténél sokkai többet emlegetik éppen a kormánypárti sajtóban, hogy a Károlyi xWihály barátjának, Czernin grófnak az állása megrendült. A Károlyi-Czernin barátság sem külpolitikai vonatkozású voit, ennek is csak az volt a feladata, hogy a belpolitikában érjen el sikereket. Általán a Károlyi párt, vezérével együtt születésétől fogva mindig külföldről, legtöbbször Ausztriából hozta a muníciói a belpolitikai hadviseléséhez. Nyiiván most is azért állt Áeg Károlyi Bécsben, hogy ilyen munícióval lássa el magát. Most már csak az a kérdés, hogy Károlyi és pártjának mesterkedései utat találnak e a Wekerje testéhez. Szegény ' Eszterházy Móric grófot ugyancsak ezek a mes*erkedések üldözték úgyszólván a kétségbeesésbe, amint ezt a kormány egyik lapja a minap leleplezte. A fiatal mágnás tragikuma | azonban aligha fogja utolérni | a robusztus, ravasz, kipróbált ] politikai erejű Wekerlét. Azt 5 kell hinnünk, hogy Wekerle | hamarosan lerázza a nyakáról í azt a kölöncöt, amit neki és j politikai munkájának a Károlyi ' Mihály gróf és pártja támogatása jelent. Aligha lehet majd Wekerlét ! sarokba szólítani akár azzal, hogy a pártarányok szerint osztogasson .hivatalokat, akár azzal, hogy a maga külpolitikáját, vagy belpolitikáját, vagy akár csak politikai taktikáját I is hozzáidomitsa a Károlyi Mi- i hály excentrikus szeszélypolitikájához. Nem kétséges, hogy | egészen biztos szemmel látja j Wekerle, hogy mily veszélyt ; jelent az országra*az a folyto- j nos szenvedélyeskedésre épített politika, amely kifelé a békét ; hirdeti, de csak azért, hogy befelé állandóan harcban tartsa | itthon a magyart a magyarral. A kérlelhetelien gyűlöletnek j az a politikája, amelyet Károlyi Mihály hirdet s amelyet abból a gyülöleíből ültetett át a párt- j jába, amellyel Tisza István .gróf személye irá.d a vele * való összetűzéséből kifolyólag Táplált, végzetes lehetne az ^országra, ha a Károly politikai ellenfelei hasonló gyüíölségeí szítanának. Hiszen ha e mér}■ i féktelenség kölcsönös volna, valósággal belső háborúban I állana az ország. A nagy birkózás tehát Wekerle és Károlyi közölt fog lefolyni. Kétségtelen, hogy az első jelenet a bajvívók szokása szerint kölcsönös üdvözlés lesz a szerdai ülésen, de már ezekben a nyilatkozatokban is meg fogjuk találni a magvát a birkózásra való provokációnak s egyben a két gladiátor jövő útjainak. áz egri hadi árvák ás ImiTik Igyéiek tol- laraiáaa. Dr. Lipcssy Péter Mr. közjegyző nyilatkozata 180 ezer kerffnás töke. Eger, szejJt. 7. Megitta annak idején, az Egri Újság, hogy dr. Lipcsey Péter kir. közjegyző és dr.v Barsy István 'ügyvéd egy indiiváayt adtak Eger város polgármesteréhez az egri hadi árvák egzisztenciájának megóvása érdekében és a nyomorral küzhödö özvegyek sorsának megkönnyebbítése céljából. Ma dir. Lipcsey Péier. a következőképen nyilatkozott az Egri Újság tudósítója előtt: — Tervezetemnek lénytge az, hogy a város öt esztendőn keresztül 6000 koronát köitségvetésileg szavazzon meg a hadi árvák és özvegyek érdekében, meiy összeget e célra irányuló gyűjtéssel tőkésítenénk. Hogy milyen nagy szükség van erre az alapra, igazolja az a sok síró, szomorú, éhező özvegy asszony, ki naponta fölkeresi irodámat és keservesen panaszkodik, hogy a 6—8 forintos nyugdíj épen elég éhenhaiáshoz. Ez az alap kö* rttlbelöí százezer koronás tőke lenne, ehhez járulna a város 30 ezer koronája. mely összegnek a kamatait évről-évre karácsony előestélvén osztanák ki a; egri hadi özvegyek és árvák között. Tudósitónk megjegyezte, hogy az Országos Hadigondozó Hivatalnak a véleménye az, hogy ne csSk a kamatot, hanem magát a tőkét íb osszák ki mivel húsz harminc év múlva nem lesz h;*di Ásva. A kir. közjegyző erre a kijelentésre igy Licit:. * — Ez teljesen födi az én egyéni meggyőződésemet. Az a nézetem, hogy a hadi árva ha iparos, akkor kapna tőkét a kezéhez, ha befejezte (anoncéveit és igy segítenék megkezdeti pályáján a boldogulás u*ja felé. Ha földműves, mikor önállóvá válik megnősül. Ha az illető szellemi munkás lenne, felsőbb iskolás korában kapná kezéhez a péntz, hogy segítségére lehessen tanulmányainak a végzésében. Ez az intézmény teljesen független volna az Országos Hadi özvegyeket és [Árvákat Gyámolitó Egylettől, magunk dirigálnánk ügyeinket és saját belátásunk szerint kezelnénk a pénzt, mely sokkal üdvösebb volna, mivel egy felsőbb intézmény a körébe tartozó városok ügyeit egyiknek hátrányára.' a másiknak előnyére intézi, habár akaratlanul. Ez a tervezet, amelyet a legapróbb rész'etezéssd kidolgoztam, az az ut, melyen Eger város hadiözvegyeinek megélhetés, hadiárváinak jövő, biztos egzisztencia ígérkezik. Nem feltűnési vágy vitt bennünket az indítvány megtételénél, ha- nem csakis a hadiözvegyek é3 árvák szomorú «torsán való segítési igyekezett ; a mi szavunk, mihelyt az indítvány elfogadtatik, kiesik az egész akcióból, de megmarad a megszavazandó és összegy&jtendő tőke, mely a humánus célt fogja szolgálni s meg vagyok győződve, hogy Eger példát statuál, melyet a többi városok is követni fognak. — A Kath. Sajtóegyesület Egri kolóniájának közgyűlése. A Kath. Sajtógyesüleí Fővárosi hölgybizottságának egri kolóniája 1917. évi rendes közgyűlését rzeptember hó 8 án, d. e. 11 érakor tartja meg az Angolkisasszonyok intézetének dísztermében. A tárgysorozat a következő: 1. Elnöki megnyitó, mondja Török Kálmán, prépost-kanosok, egyházi elnök. 2. Titkán jelentés Palasovszki Olga referálása. 3. Hölgyek munkája a kath. sajtó kiépítésében előadja dr. óhidi Légmán Leó jogtanácsos. 4. Esetleges indítványok. A közgyűlésre vendégeket szívesen látnak. Belépődíj nincsen. Ara-6 fillér. r
