Egri Ujság - napilap 1917/1

1917-01-09 / 9. szám

XHT. évföljam 1917. jauuár 9. kedd 9. szán. Ára« Öltéi. bSSb: politikai napilap Kgs:-»» ®SiSAVttlMNB. MtaMV Eger, jan. 8. A béke aktája agyaidra lezáródott, de azért akik ka- . molyán kiztak a békében a nem & már él holnapra való sikar rám as rasaauy黩! csüggtek a központi hatal­mak káka ajánlatának s Wilson allék közvetítő in­dítványának sarain, sara veszthetik el aast sea re- ménytket. Az agyszar kipat- tantatt káka, aint valamely ti­tokzatos vegetáció spórái szelek szárnyán szálltak szét a világ dán tája tálé, csirát várták füban-fában, kévakkan, szi­vek rajtatt zugán, agysejtek . sarjsszté rajtakén s ezek a csirák gerjedni, érni tagnak s gy&nyfrft tenyészetté laa- basadnak ki aikalyt érleld idejük elérkezett. Mindig hangoztattak azon­ban, kegy a kéke legjobb térni foldj* a harcmező s a f békaigazi magvetői serény J kazt napszámosai a kadssre- I **k vitézei, akiknek sarsirá- f nyitó csapásai alatt egyre f jobban tisztul a látóhatár, | mig végre a nagy viharos | borulásokon a negtépett fal- p hőkárpitok szóvatjén táraié | réseken kibukkan a ragyogó | nap, analy már agak a béka | napja lakat. Joggal fordul tokát most | az érdeklődés újra a barett- | rak falé, ahol a nagy sorsdön-jjj ti párbaj folyik ■ amelyek- | nek eseményei mast ismét f izgató fordulathoz 'értek. Ma a hadi események | súlypontja Olákországban f. van* itt van mast lagkatal- | masabb ellenfoldak az orosz | minden erejével elfoglalva í | s az itt síért eredmények rendkívül mcésze kihatással bírók, esetleg döntők is le­hetnek. Az oláhországi hadjárat l hónapok éta agyatlan diadal- : menet volt, mert az az egy- ] szer 24 érára ssólé feltartóz- ; tatási kísérlet, amelynek Bu­karest előtt az Argesul mol- l lett az egyesült arasz-román • érék, ssakikeseredtek, igazán 5 alig figyelembe vehető, lé- j nysgtelen epizód volt. | Most ismét ilyen feltartóz- ; tatási kísérlettel van dolgunk Focsanilél délre, ahol a teg­napi jelentések szerint az oroszok 15 kilométer széles fronton nagy erővel hatal­mas támadással adtak ellen­ükéit előrenyomuló haderő­inknek. Az ellenlökés eddig ered­ménnyel nam járt. Megálli­tatta ugyan előretörő csapa­tainkat, da maga is véras kosziakkal vált kénytelen visszahanyatlani. A további eredmények elé kíváncsian néztnk, nemcsak a romániai hadjárat sorsa miatt, hanem azért is, mart az az alanoffanziva lasi a fokmérője annak, hagy ké­pes-» még Oroszország a jövőben nagyobb és ered­ményes offenzív erő kifej­tésére. Az antant válaszjegyzöké- ben beismerte, hogy most meg van verve. De épen azért nem ment bele a béke tárgyalásokba, mert rá nézve kedvezőbb helyzetet vár a béketárgyalások felvételére vagyis roméli, kegy a jövő­ben nagyobb erő kiíojtéséro $í | l«ss képes s a maga javára billentheti még a mérleget. Ints most az előtt a pont elét« állunk, amelyből már : következtethetést vonhatunk - arra nézve, alapos-e az an- - tint reménye vagy esak az az önámitás, amellyel már kézéi három éve hitegetik egymást és énmagmkat a négyes szövetlég tagjai a amelynek eredménye eddig mégy földre terített kis or­szág, akik nem győzték annyi ttrelemmel kivárni a feltlkcrekedás boldog Pa- raklet-korát, mint az antant nagy államai. Az első kudarc azt a re­ményt kelti fsl bennünk, hogy éz as offeaziv éré most sincs meg és a jövő­ben sem lesz meg. S hiába ssa már nem túlságosam ije­dtek mog a hosszú háború mumusától sem. lenntket kiéheztetni osm lehet. Ha tengidve, ka mélktlözve, ka nyomorogva ie, áe a leg­szükségesebbel ellátva, mégis kitartunk. S amilyen mérték- i ken £mi kimerülünk, épen ; olyan mértékben merülnek j ki az antant államok is, ahol minden szükségleti cikk fogyasztásában épen olyan korlátozásokat kellett felállí­tani, mint nálunk. Sőt a mi helyzetünk javult Románia elfoglalásával. KI koll tehát jönni az idő- nők, ka hamarosan nam tudják megmutatni katonai fölényüket — mikor nekik is ki kell mondani az utolsó szét s amikor népeikben fel támadni a jokk belátásnak. | Leket, kegy a mostani ro- | mániái ollenoffcnziva is »gyi- jj ke lesz ezeknek a döntő és ' világosságit teremtőérveknek ! | Az utast rémi I föi&cikcs&iának msg- ailape&ssU ! (Saját tadésitéRkteiefecjeteatése.) Lmg&né, jsn. 8. A Popsi© á: Italia jelenti: jj Az istent római tanácsko­zásai károm pontban fog­lalták össze azokat a fontos elveket, amilyeket a négyes szövetségnek a jövőben meg keli valósítania. Az első pont a parsnes- i nokság egyintetfisége a má- : sodik a .fcsdiszerek közös- | sége és végül harmadszor ; egységes haditerv azzal az • egységes céllal, hogy az : ellenséges blokkot mindig : a leggy engébb oldalán kell megtámadni. Ez a leggyön­gébb oldal pedig csak Auiztria-Msgyarerszág és Bulgária leket. Azzal a londoni iaditvány- nyal szemben, s»ely Sza- loniki kiürítését javaso’ja, hangsúlyozottan kiemelték, hogy Szalonikit jelentéke­nyen meg kell erősíteni. S minden oldalról, Oroszország, Macedónia én Olasomág felől meg kell kezdem a tá­madást Ausztria- Magyar- ország ellen. S mmdenek- előtt végét kell vetni Gö­rögországgal szemben az eddigi szentisaentalizmusnak, A békéről Is tuáeikoz- tak Simában. (Saját tedesitéak telcfomjeleafése.) Bécs, január 8. Luganóból jelentik: gA* aa- tant római konferenciáján a béke kérdéséről is szó esett. A háború folytatása dacára megvitatták azokat a pon­tokat is, amelyek a békekötés­nek útjában állanak. Döntő érvek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom