Egri Ujság - napilap 1916/3

1916-12-02 / 333. szám

'JŰÜlü. évfelyais |g§l IpiSPS ííí fc<S^ÍEB#g<*rS(S & r«5; 4kfr/3H«i4hrá46K3s &ow(&4£t&*«9fts je/sní ifi1 kííwaa^—- "**— ÍSW .•sapwts #**a & fcwraKá, — «gy Mm I ;&»«» ?$ i — fc&rí* &&&& és* *s* #n»9«i ftamagHutpti* • t — SsW'- IÍnsr$&^4»léMéSíávaiBá; l^sfi Mfr> ^<j» &. páasyjB <?* S**S-?fe<!»í i+lrfi**: HRJ, 1916, december 2. szombat 333 szám POLITIKAI- NAPILAP *«»*****«-. 9rn*mWr^mmL mmm rntmnmt KáUAfUSnjűfi. MMkw i»$S®e ífT«ÜhllTM»A RÉSZV tltYTáBS««áfl. ZT SteAeSftSS átsüti kv^íSS! PÉi Ui borszak előtt. Eger, december 1. Tegnap délután sírba he­lyezték I. Fereue Józsefet. A kapucinusok temploma be­fogadta a nagy alvót, hogy időtlen időkig oít álmodja tovább azokat a hatalmas álmokat, amelyek éleiében foglalkoztatták. És amikor a gyászoló közönség a lezárt riptától elbúcsúzik: kezde­tét vette egy uj korszak, mely a háború jegyében szü­letett meg, de a béke kor­szaka lesz é; visszaadja az emberiségnek a békés mun­ka áldásait, -— a nyugalmai melyet harmadéve hiába vártunk. Magyarország kétségtele­nül uj átalakulások ©lett áll. A pesszimisták ugyan még eihullajtják itt-ott jóslataikat; minden úgy lesz, ahogy ed­dig volt. Meddő közjogi har­cok, a proletariátus újabb küzdelmei, nyomorúság, kul- turátlanság: ez szériátok az elkövetkező Magyarország perspekivája, amint ez volt ho?szu elmúlt korszakokon át. De a baljóslók nem ve­szik figyelembe, hogy a gon­dolkodásában más nemzet áll ma előttünk, mint állott a háború előtt. A háború által előidézett hatalmas gaz­dasági szükségletek, melyek a gazdas gi politika ^orga­nizációját tették szükségessé, — rámutatlak a közjogi po­litizálás ürességére, A dua­lizmus, a monarchia közjogi struktúrájának szőrszálhaso­gató fölboncolása és más, a gazdasági élettől távol álló tények: nagyon kevéssé fog­lalkoztathatják az ország köz­véleményét, msly a Hs^t, kenyér, cukor és zsír kér­déseit ezeknél sokkalta fon­tosabbaknak ítélte. Szüksé­gessé vált, hogy az ország egyetemére terjedjen ki az állasa gondoskodása: e gon­doskodásnak minél katha- tésabbá tétele képezte a po­litikai diskusszió iegfőbb tár­gyát. Az állana önkést — illetve a háborús szükségle- tsk nyomába alatt — hozzá­kezdett a szociálpolitikához és nincsen ok föltételezni, hogy ezeket a háboruszülte tanulságokat a béke első órájában elfelejti. A szociál­politika pedig, ha helyes irányban tartják, legalapo­sabb orvosa a szociális ba­joknak. Remélni lakét tehát, hogy Magyarország a háború után uj és szebb jövő felé indul. Áttérve a gazdasági politiká­ra. félismerve a szociális kérdések jelentőségét, utat nyitva a tehetségeseknek és természeti eret, mely rendel­kezésre áll; Magyarország oly európai hatalommá nőheti ki magát, mely méltán sorako­zik Németországhoz, sőt — a magyar fajban levő képessé­gekkel azt fül is ízárnyal­hatja. Nagy idők. Eger, dec. 1. Nagy időket élünk, a világtörténet lapjai szemünk láttára teinek meg nagyobbnál nagyobb eseményekkel. A közelmúlt napok legnagyobb ese­ménye a fejedelemváltozás. Szeretett öreg királyunk elhunyt, neve immár a történelemmé. Trónra lépett az ifjú, vitéz magyar király, aki egye­nesen a harctérről jött vissza, hogy átvegye az uralkodást s akit már mint trónörököst is annyira szerelt a magyar nemzet. „Mindent meg akarok tenni, hogy a háború borzalmai és áldozatai mi­előbb elmúljanak.* Ezt mondja ma­nifesztumában Károly király és ezek a szavak visszhangra találnak szi­vünkben. Mindnyájunknak köteles­sége, hogy a háború sikeres meg- vivhatása, befejezése érdekében min­dent megtegyünk s ily módon siet­tessük a habom borzalmainak elmú­lását, az áldásthozó béke eljöve­telét. Csaknem a királyi szózattal egy- időben jelent meg a kormány fel­hívása az ötödik hadikölcsön tár­gyában. Ezekben a történelmi órák­ban fokozottan kötelessége minden igaz magyarnak, hogy a hadikölcsön sikerét előmozdítsa. A hadikölcsön- nek az a hivatása, hogy mindazt megadja katonáinknak, ami a harc­készséghez szükséges. Világos tehát, hogy senki sem vonhatja ki magát a hadikölcsön jegyzése alól. És ez áll az egészen kis tőkére is, mert hiszen £0 koronás címletek is van­nak s igy a kevésbbá tehetős em­berek is kivehetik részüket e haza­fiul kötelesség teljesítéséből. A hazafias szempontokon kívül azonban még a célszerűség is amel­lett szól, hogy — tehetségéhez ké pest — feiki jegyezzen hadtkölksőnt. A hadikölcsönhöz fűződő előnyök most már annyira köjismertek, hogy voltaképen nem is kell azokat is­mertetni. Még az eddigieknél is több kedvezményt nyújtanak a mostani kibocsátási feltételek. A 6 százalé­kos járadék mellett, mely a hadi­nyereségadó fizetésére is felhasznál­ható, ezultel 5 és fél százalékos tör- lesztéses kölcsön is kibocsátásra kerül, melynek törlesztése 1922. év­től kezdve húsz év alatt sorsolás utján fog lebonyolittatni. A kisorsolt kötvények 100 koronánként 105 ko­ronával törlesztetnek, ami tehát szemben a 96 korona aláírási árral jelentékeny prémiumot jelent. A hadikölcsönhöz fűződő nagy kedvezmények és főképen a más módon el nem érhető magas kama­tozás jéelőre biztOíi’ják az öiödik hadikölcsön sikerét. Jftacketisets seregének előnyomu­lása a dunai lapályon. & szövetségei esspatok Bu írest irányában az irgesn alsó ielyásáboa közelednek. Tegnap a románok 2500 foglyot és 21 ágiul vesztettek. & meoendon liarcvonalon a támadást visszaverték. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin* dec 1, A nagy vezér kar jelenti: Nincs különösebb esemény. •&aieís íi^dsziastés® s Lipőf Italai1 teereegi vezértábornagy hadoeoporlja. A Zlota Lipa mentén török csapatok visszaver­tek íöb» támadást. Utána nyomultak a visszavonuló ellenségnek és sufyor veszteségeket okoztak neki s számos físsgölfiyaí tértek vissza. Jézsef féh^roeg vezérezredes aravanaS*: A Kárpátokban az oroszok és a déli szárnyon a románok folytatták tehermentesít© előretöréseiket. Az ellenség a Jablonicai szoros és a kezdi vásárhe­lyi medencétől keletre emelkedő magaslatok között légvonalban 309 kilométer hosszúságban elkesere­detten támadott. Nagy váráldozata és lőszerpazar­hm 3 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom