Egri Ujság - napilap 1916/3

1916-11-25 / 326. szám

XXitf. évfolyam* !9i6 november 25, szombat 326 szám «sr £|^ggjg| r '■ ■ ’v? p $!§$; M ® mOtfc&mőtf íw»í&: POLITIKAI NAPILAP JSaftrHw £&«*6Sssea pogeto-V——w.—„ &*« 38 BWFSBM,— tót éwf* SS fa****— g&asw-ító éfcfc'W 5 k^fAS*. — «%f Jsfes 1 gy»oíww«í?***"» »*.*a«rrsAmmi f'sfeíW# * káiuw mmLŐB. $&&$$&& isse, f&tt&&$*8Uk9 m * u — *$%&&• mx&s^tiifs &a*b!tti&ihfystö: jNSaS SMo­ma, A.*&$¥*? *, MfkM <s«**•: «** «SS(MVmélmm: 3*€r»« A 5? £S?. VÉS VTA RSASÁQ. ÍRrstetttei Arait i a OrMa «fft»ís* V, . HA, VMWS0 türr* rw-wíSfeM, 3& SÖÍfr, X&fKt&erXi -^WWl^i-iaíBSWftjsA,; VWftAfc. **6^k KjKfcttafttofci, -AmkM OMIO­V*mö fa KMp, «ts#flron®üaSsjBÍ» atnfaarajnyAfe W,». £»«»•*«*. 'a9í«íSsaÉ- : *f2s4*iai»MS «fi\ »—* «»A| í a. saijgasWftwWSfev ^.Xu^r-i'.^-b. 'SOwOKWttjSWÜiK j *m*. tfcfcWSi..***** mv #J&*i Az egri érsek a király iralálárél, A x egyházmegye gyásza. Az ér*ek pásztorlevele további részében a következő rendelkezése­ket tartalmazza: Egyházmegyém minden áldozó- papja a legközelebbi, Ishetileg egy­másután három napon, hárem szentmisét fog a diesőült király lelke Sdveárt az Urnák bemutatni. Közös gyászunk kifejezésén pe­dig közös imákat foguuk végezni, mi célbői a físzékesegyházban s minden plébániai és szerzetesi templomban folyó november bő 30 án, december hó 1 ón és 2 án Liberóval kapcsolt ünnepélyes gyász­misék lesznek végzendők, melyekre a hatóságok, hivatalok, a katonai parancsnokságok és iskeiaigazgaíó- ságok meghívandók, a nép pedig kellő módén figyelmessé teendő. A gyászmiséket megelőző napok dél­utánján pedig szóljanak a terepié­inek harangjai félérán át, felhiva mindenkit a királyért végzendő imára. A* Mélákban. Pelyé hé 30-án, mely előrelátha- téan a temetés napja lesz, a leg­mélyebb gyászra tekintettel, az is­kolai előadások is szüneteljenek. Az istentiszteletek után az iskolák, tanintézetek gyászünnepélyt íartanak, melyen egyik tanár, illetőleg tanité az elhunyt dicsé emlékezetét a szo­morú alkalomnak megfelelő módon kegyeletei szavakkal méltassa és résre a tanuló ifjúság fogékony leikébe. 4iyá*aköagji!éstl£. Úgy He vés várni egye mint Ígér térés közönsége impozáns közgyű­lésen akar kifejezés! adni annak Eger érsekének királyunkról való kegyeletes meg- (mlékezését (artelmezza az alábbi pásztorlevele. Fehégés Urunk, apostoli Királynők, I. Ferenc József halálának megrendítő híre elhatott már a legszélsőbb réte­gekbe s mély gyászba beriiotla a hazát. A természet rendje szerinti várni kellett már, bogy meg­szakad a mérhetetlen nagybecsű élet fonala: de ki volt arra elkészülve, mikor a páratlas fejedelmi kötelességérzst a végső lehelietig kitaríoit a gondteriies uralkodói muokábaa? , Nemzedékeket átkaroló hosszú uralkodása a király fo­galmát az ő személyével forrasztotta össze; szinte úgy tet­szett, mintha az uralkodói legtöbb méltósí g s fejedelmi te­kintély, melyeket a legmagasabb fokra emelt, a királyi erények, amelyek ékesiték, tőle dválaszthatlan személyes kiváltságok volnának és személyéhez kötve maradnának mindenkor; alig jutott érvényre a gondolat, hogy mindezt egykor el kell hagynia s letűnnie neki is az élet színteréről. Lelki világunk szert elborul a komor valósággal szem­ben s fái, hogy akihez törhetlen hűséggel ragaszkodtunk, akit fejedelmi nagy tulajdonaiért csodálva tiszteltünk és szerettünk, az nincs közöttünk többé. Mélyen lefújtba álijuk körül ravatalát; úgy látszik, mintha elvesztettük volna az oltalmat, melyre támaszkodva megtudtunk állási a létünkért folyó harcok "rettentő csapá­sai között, melyek az agg királyt meg «e?» törhették, mert rendaletlenüí hitt ügye igaz voltában és biíott diadalában. Faj lemondanunk arról, amit nemzeti jogos igényeink biztosítékául vártunk, hogy az Ő királyi bölcseségének ve­zérfonalán fogunk a pusztító habom romjai közül kimene­külni s lépünk majd a megújulás útjára. Fáj, hogy megszakadt király és népe között a sok év­tizedes benső kapocs s most már csak az a vigasz marad számunkra, hogy a nagy királyi érdemek az idő és sors viszontagságain felülemelkedve, Istenben találják meg igazi nagyságukat, boldogságukat, örökkévalóságukat; amit pedig mi dicsőéit királyunkban szerettünk, a honfiak em­lékezetében s a baza történelmének könyvében, mist min­den időkre beeses tanulság élni fog. Nekünk különösen, kik a felséges Urban a legtöbb | kegynrat is gyászoljak, sohasem szabad megfeledkeznünk arról, mily nagy súlyt fektetett apostoli királyi címére s mily fenséges példát adott arra, hogy a leghatalmasabb fe­jedelemnek is teljes odaadással kell kbornlnta Isten föl- sége előtt. Nekünk, mint hű hazafiaknak hálateit kebellel kell naegemlékezntnk arról, bogy dMőAlt királyunk hossza uralkodásának gazdag tartalmával csalhatatlan bizonyítékot szolgáltat az ütókornak arról, hogy nemzetink csak a a méi) séges megrendülésnek és gyásznak, melyet jó királyunk ha­lála minden szívben előidézett. Keglevich Gyula gróf főispán ér­tesülésünk szerint december hó 4-ékére hívta össze a törvényható­sági bizottság rendkívüli gyász köz­gyűlést. A közgyűlés egyetlen tár­gya a király halála felett érzett mélységes gyász és fhédoló részvét kifejezése lesz. Az elnöklő főispán megnyitó beszéde után a közgyűlés nevében egyik megyebizottsági tag mond gyászbeszédet. A gyászbeszéd megtartására értesülésünk szerint Ridárcsik Imre kanonokét kérték fel. Azután a közgyűlés jegyzőkönyvé- bán örökíti meg a király emlékéi s elhatározza, hogy hódolatteíjes gyá­szának és részvétének kifejezésére feliratét intéz. Az iránt is történt már intézkedés hegy a vármegye közönsége nevé­ben keszerut is helyezzenek a Föl- ség ravatalára. Wasonlokép a gyász és részvét kifejezése lesz egyetlen tárgya a város gyászközgyülésének is. Janko- vies Dezső polgármester a ma dél­után megiarieu tanácsülésben be­szélte meg a gyászközgyülés kérdé­sét s az alapén a rendkívüli köz­gyűlést a király temetésének napjára november 3t-án délelőtt 11 órára hívja egybe. Az ülés tárgysorozatán az elnöki megnyit* fog szerepelni, mely után őr. Barsy István ügyvéd városi képviselő fog ^hosszasabb előadásban megemlékezni szeretett királyunkról. Befejezésül pedig a közgyűlés a király emlékét s el­hunyta fölött érzett mélységes gyá­szát ős részvétét jegyzőkönyvében lógja megörökítem. Í szent hajdanból átszáraaazelt alkotmánya szerint koroná- ■yozüató s az uralkodónak aem lehet bi?tós,.bb támasza, i aaiat az alkotmányosan korssányzoü magyar nemzet; mert | amely hűséggel ragaszkodik a nemzet alkotmányához, í ugyanazzal öleli át koronás királyát. A hála e benső érzelmeivel válunk elköltöző szeretett I királyunktól s már csak imáinkkal kísérjük az előtte feltárt í örökkévalóságba, hogy a közjó cnuakátásábm kimerült j élete után örök nyugodalmat érhessen el s az eleayészhs- | íetlen világosság íányeskedjék neki. Lajos s. k., érsek. Áss 6 Más.

Next

/
Oldalképek
Tartalom