Egri Ujság - napilap 1916/1

1916-01-19 / 19. szám

2 EGRI ÚJSÁG 1916. janaár 19. Interpelláció a hadi- segélyekről A képviselőház ülése. (Saját tudósítónk telsfonjelentése.) Budapest, január 18. Este 8 órakor. A képviselőház mai ülésén foly­tatták a Pénzintézeti Központ rész­letes vitáját. A javaslathoz Ba.tha Ödön, Polónyi Géza, Beck Lajos és Simonyi Semadam Sándor szólaltak fel. A felszólalásokra Teleszky pénz­ügyminiszter válaszolt, aki nagyszerű felvilágosításokkal szolgált a felve­tett kérdésekre. A javaslatot egész a 8 ik §-ig letárgyalták. Ekkor a vitát félbeszakították s Preszly Elemér terjesztette elő sür­gős interpellációját a hadisegélye­zésről. A hadisegélyezésnek számos hibája és fogyatkozása van. A fő hiba az, hogy a segélyeknél a va­gyont és nem a jövedelmet vették figyelembe. Az interpellációra Teleszky pénz­ügyminiszter válaszolt. Tudja és el­ismerj, hogy a hadisegélyezés körül bajok vannak, de a rendelet kibo­csátásánál nem számítottak ily hosszú háborúra. Azóta már több rendelkezést adott ki a bajok orvoslására. A háztulajdonosokra vonatkozólag kijelentette, hogy tapasztalta, hogy a háztulajdonosokra vonatkozó rendel­kezések nem tarthatók fenn, azon lesz, hogy a visszás állapotok e té­ren is a mé tányosságnak magfele- lően orvosoltassanak. A Ház a választ tudomásul vette s ezzel az ülés d. u. 3 órakor vé­get ért. Bolgár vélemény Falerno megszállásáról. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Sofia, jan. 18. Bolgár diplomáciai körök- ■ ben optimisztikusao Ítélik meg Falerno megszállását. Az a vélemény, hogy ez az esemény siettetni fogja Görög­országnak a központi hatal­makhoz való csatlakozását. Előkelő bolgár diploma­táknak az a véleménye, hogy a görögpartok blokádjával Angliának az a célja, hogy Vcnizeiosz segítségével for­radalmat szítson Konstantin király ellen. Az ausztráliaiak veszte­sége Sed-il-Bahrnál. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Konstantinápoly, jan. 18. Konstantinápolyi jelentések szerint az ausztráliai csapatok Séd il Bahrnál 3000 embert vesztettek. Az uiéul 24 napos csata feguoereink teljes győzelmével végződött Kudarcot vallottak az orosz hadvezetőség katonai és politikai céljai. - Veszteségük több mint 76,000 ember halottakban, sebesültekben és foglyokban. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, január 18. (Hivatalos jelentés.) Oi^oss hadssisatéa*« Mivel tegnap sem volt jelentősebb esemény, a Ke- ! letg&dcSában és a besiaráblai határon lefolyt újévi csa- | tát — melyről a napi jelentések könnyen érthető katonai okok bői nem közölhettek részletes adatokat — befcje- i Zeitnek tekinthetjük. Fegyvereink a Í3Ö kilométer szélességű harctér min- j den pontján te jes győzelmet arattak, minden dicséret felett állő gyalogságunk, az összes döntő harcok alap- i tényezője, a tüzérség nagyon megértő és ügyes íámo | g&fása mellett az összes hadállásokat megvédje. A hslyenkint gyakran sokszoros túlerőben levő el- ' fenséggel szemben az ausztriai északkeleti részében le­folyt nágy újévi csata múlt évi december 24-g» kezdő­dőit és csak egyes napokon beállott harci szünetekkel megszakítva január 15 ig, tehát összesen 24 napig tar­tóst, Ezen idő alatt számos ezred 17 napon át állt a leg­hevesebb harcban. Az orosz csapatokhoz intézeti pa­rancsok. foglyok vallomásai és a p éter vári hivatalos és félhivatalos nyilatkozatok egész sora igazolja, hogy az orosz had vezetőséget a déli hadseregének támadásainál nagy p mtikai és katonai célok irányították. E céloknak j megfelelően nagyok voltak az emberiőmegek is, melye- í kei az ellenség harcvonalaink ellen küldőit. Az oroszok a legcsekélyebb eredmény elérése nélkül j legalább 70,000 embert áldoztak fel halottakban és sebe- * sültekben és közel 6000 harcosukat fogtunk el. A csapatok ; összeállítását tekintve az njévi csatában kivívott győzelem- . ben része van a monarchia összes népeinek. Az ellenség Keletgaliciában újra erősítéseket vont össze. Egyébként északkeleten nincs különösebb esemény. H6feP| aitsiboFBtóBgsyo Montenegró fegyverletételének tárgyalásai megkezdődtek. Visszautasítottuk az olaszok összes támadásait. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, jaamár 18. (Hivatalos jelentés.) Délkeleti hadszíntér 1 A montenegrói hadsereg fegyverletételének szabályo­zására irányuló tárgyalások tegnap délután megkezdőd­tek. Csapataink, melyek időközben megszállták Yirpazart és Rijekát, beszüntették az ellenségeskedést. Olasz hadszíntér: A helyzet változatlan. A Dolomit harcvonalon, a tolmeini hídfőnél és a görzi szakaszon helyenkint elén- kebb tüzérségi harc folyt. Az ellenségnek az említett hídfő ellen intézett kisebbszerü vállalkozásait és a Monté San Michele északi lejtőjén levő állásaink ellen intézett támadását visszautasítottak. HSfsr, altábornagy. Jaj az a kenyérjegy! Aki a kenyeret az oldalán hordja. Eger, január 18. Furcsa paradoxon, de viiág há­borúnak kellett jönni, hogy a leg- kereszíényebb s a legpacifikusabb erkölcsi elv, amely ebben az etikai szálló igében testesül meg: „aki megdob kővel, dobd vissza kenyér­rel" csak abba a stádiumba juthas­son, hogy a megvalósítása reális lehetőséggé váljék. Eddig ha megtörtént volna is az a sajnálatos esemény, hogy valaki követ fogott volna és megdob vele egy békés járókelőt, ez a járókelő aligha tudott volna érvényt szerezni a fent idézett jelmondatnak, hacsak előbb szépen megnem kéri az illető kövezőt, hogy várjon, mig besza­lad a legközelebbi pék boltba, vagy békés családi otthonába, szert tesz a szükséges darab kenyérre, amely- lyel aztán annak rendje módja sze­rint a béke és szeretet nevében visszadob a rádobott kő helyett. Ma már a kenyér jegyek klasszi­kus korában a helyzet egészen más­kép fest. Ma az embernek a szó­szoros értelemben, ha nem is a há­tán baja, de mindenesetre a kebe­lén kenyere. Főleg azoknak az em­bereknek, akik sokat utaznak, de ott viseli azt a polgári társadalom leg­nagyobb része és pedig kenyérjegy alakjában, mig az előbbiek termé­szetben is ott viselik. A napokban egy vidéki ismerő­sünkkel találkoztunk. Ahogy beszél­getünk vele feltűnt az oldalán egy kis sárga táska. Azt hittük először, hogy az ovatos utas revorverrel látta el magát, de mégis fölös óva­tosságnak tartottuk, hogy ezt a vá­rosban is állandóan a derekára övez­ve viselje. Persze nagy volt a meg­lepetésünk, amikor a barátunk ki­nyitotta a táskát s iem valami gyil­kos szerszám kandikált elő belőle, hanem egy szép karély fehér kenyér. — Hja nekünk átfutó utasoknak muszáj magunkkal hordani a kenye­rünket, mert ha egy napra beugrunk a városba s szállodába nem is me­gyünk, kenyérjegyet nem kaphatunk és igy nincs kenyér, ha csak nem hozzuk magunkkal. Egy közismert megyei úriembernek, akinek szintén sok a szaladós dolga, szép kis fehér tarsoly lóg az oldalán s minden félreértés kikerülése végett gyönyö- nyörüen rá van hímezve: Kenyér. Hát azoknak csak nincs semmi bajuk, akiknek tarsolyukban van a mindennapi, de jaj szászor jaj azok­nak, akiknek kenyérjegyet kell vál­tani kulcsos Eger városában. JMem is beszélve arról, hogy a várako­zásba nem csak bele ősszül, de va­lósággal matuzsálemi kort ér el az ember, a Dante poklának minden tortúráján keresztül megy. Meggyom- rozzák, összeöklelik, préselik, szorít­ják, végig mángorolják, széttiporják

Next

/
Oldalképek
Tartalom