Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-07-20 / 198. szám

2 E G k 1 Ü I S A U tőle. itilius 20. A húskérdés a jóléti bizottság előtt. A bizottság javaslata. A kenyérárak és a pékek túlkapásai. A város jövő évi lisztszökséglete. A Eger, julius 19. Rendkivül fontos ülést tartott ma délután 4 órakor a jóléti bizottság. Nemcsak azért volt fontos ez az ülés, mert itt került tárgyalásra a napok óta vajúdó húsárak kérdése, hanem mert más, a fogyasztó kö­zönséget s a város közélelmezését nagy mértékben érintő ügyek kerül­tek itt megbeszélésre. • A húsárak kérdése. Az Egri Újság már részletesen foglalkozott ezzel a kérdéssel. Több cikkben rámutattunk arra, hogy mi volt az oka, hogy Egerben oly ma­gasak voltak a húsárak s megírtuk azt is, hogy milyen eljárások indul­tak most meg, hogy a húsárak a normális mederbe terelődjenek. A jóléti bizottság mai ülésén eze­ket az előzményeket Bayer Henrik városi tanácsos ismertette. Felolvasta az egri mészárosoknak a tanácshoz beérkezett ajánlatait s ismertette a ma délelőtt megtartott próbavágás eredményét. Az eredmény két marha levágása után 1 kilo húsra átlagban 3 korona 70 fillér. A jóléti bizottság behatóan tár gyalta a kérdést s hosszas vita után azt határozta, hogy a következő ja­vaslatot teszi a városi tanácsnak: A katonaság átiratára a városi tanács a következő választ adja. A városi tanács a husszállitásra vonat­kozó tárgyalás felvételére valameny- nyi egri mészárost javaslatba hozza, mert a katonaság által felállított kivánalmaknak valamennyien képe­sek megfelelni, garanciát azonban egyikért sem vállal. Kéri azonban a katonaságot, hogy bármelyik mészárossal szerződnék is a husszállitásra, szerződésileg kösse ki, hogy az árak megállapítá­sának alapját mindig a jóléti bi­zottság által megállapított árak ké­pezik, amiért is a tanács nem kifo­gásolja, sőt szívesen veszi, ha a ka­tonaság is képviselteti magát a jó­léti bizottságban az árak megálla­pításánál. Egyben javasolja a tanácsnak, hogy Goldbergerrel a szerződést kösse meg, adjon neki husszéket és biztosítson megfelelő jeget 's kő- telezőieg biztosíték mellett kösse ki vele, hogy a város polgári lakos­ságának husszükségletéröl a jóléti bizottság által megállapított árakon gondoskodik. A mai próbavágás eredménye alapján a marhahús árát tekintve, hogy az eredmény nem egészen 3 korona 70 fillér volt, aránylagos számítással 3 korona 88 fillérben állapította meg a bizottság. A mé­szárosoknak meg úgyis több, mint 100 korona haszna marad két mar­hán, ami igen tisztességes nyereség s maguk a mészárosok is oda nyi­latkoztak beadványaikban, hogy a bust a próbavágás eredményénél olcsóbban adhatják. Ijesztően drága a kenyér. A minisztérium pár napja felfüg­gesztette azt a tilalmat, hogy a pé­kek csak olyan süteményt süthetnek meg, amelynek 50 százaléka tengeri. Lehet is most már jó izü tisztabuza kenyeret kapni a pékeknél, de mé­reg drágán. Megtörtént az a hitet­lennek hangzó dolog, hogy a pékek 80—90 fillérért árusítottak egy kilo kenyeret, sőt akadt olyan is, aki egy koronát el mert érte kérni. A város polgármestere, aki szin­tén jelen volt a bizottság mai fontos ülésén — maga vetette fel a kérdést. A pékek eljárása természetesen élénk recenzust keltett s a bizottság kiszá­mította, hogy a tisztabuza kenyér- sem kerülhet többe, mint a hadi­lisztből készült kenyér s a kenyér árát újólag 56 fillérben állapította meg s egyúttal felkérte a rendőr- kapitányt, hogy szigorúan lépjen fel az árak ily hihetetlen felcsigázása ellen s erélyesen vessen gátat a pé­kek túlkapásainak. A város jövő évi liszt szükséglete. Szóba került az is, hogy augusz­tus hó 15-én lejár az a határidő, ameddig a hatóság gondoskodott a lakosság liszt szükségletéről állami biztosítás alapján, s most már a vá­rosnak magának kell egy évi idő­tartamra a liszt szükségletet besze­rezni. A jóléti bizottság helyesnek tar­taná, ha a takosság első sorban maga gondoskodnék szükséglete be­szerzéséről s a város azok részére szerezne be lisztet akiknek helyzete nem engedi azt, hogy egy évre ele­gendő lisztről gondoskodjanak. A város ezeknek az összeírásáról, mint a múlt alkalommal is történt gondoskodni fog s ehhez képest szerez be megfelelő mennyiségű lisztet. Az volt azonban még a kérdés, hogy a város tényleg maga szerez- ze-e be a szükséges liszt mennyi ségel vagy ebbeli jogát valamelyik malomra ruházza. A bizottság ez utóbbi módot tartja helyesnek csak azt kívánta, hogy a szerződés meg­kötésénél a másik gőzmalmot is megfelelő arányban részesítsék. Élénk megbeszélés'tárgyát képezte az is, hogy mért történt a Czakó- i féle liszt kereskedésben a liszt áru- sitásának betiltása.. A délelőtt folyamán a polgármes­teri hivatalt valósággal megrohanta : e miatt a vevőközönség, aki felvilá- ; gositást adni nem tudott, mert a - betiltást nem ő rendelte el. Később értesülést szerzett róla, ; hogy a betiltás az alispán adta ki a tilalmat. Értesülésünk szerint a tila- | lom oka az, hogy az alispán a vá- i ros részére a kormány által adott ! liszten kívül még 5 vaggon búzáról gondoskodott, amelyből 4 vaggon j már meg is érkezett, A kormány rendeletek érteimében a Czakó féle üzlet jogos utón lisztet nem szerez­hetett s igy nem árulhat. A Czakó- féle malom az egri járás liszt szük- ; ségletének kielégítésére szerződött, épen ezért itt a liszt elárusitását be j kellett tiltani. i A bizottság azután az árakat álla­pította meg, amelyek az Egri Újság ; 4-ik oldalán a rendőrkapitány hir­detményében olvashatók. I Ä moratórium utolsó napjai. Még nincsenek uj intéz­kedések. Eger, julius 19. A kormány április elsején léptette életbe a hatodik moratórium rende­letet, melynek rendelkezései értel­mében -.annak hatálya julius 31-én megszűnik. Ez a dátum nemsokára elkövetkezik, azonban a kormány ; még mindig nem tájékoztatta a keres- í kedelmi és gazdasági köröket arról, I hogy a moratórium megszüntetését hogyan akarja keresztül vinni. Már- S cius végén, amikor jogi és gazda­sági körökben az akkori moratórium I megszüntetésének kérdése felmerült, a kormány szócsövei azzal nyugtatták meg az érdekélieket, hogy a mora- I tórium megszüntetése nem okoz > nagyobb gazdasági megrázkódtatá- j sokat, mert ez a megszüntetés tulaj- [ donképen csak azt jelenti, hogy a í halasztás formája lesz más. Eddig ugyanis halasztást kapott mindenki tartozásainak bizonyos nemére, aszerint, hogy tartozása : mikor járt le és milyen cimen kelet- 1 kőzett, Julius 31-ike után azonban j a bírói halasztás rendszerére térnek át, mely szerint az adós vagyoni : viszonyai mérlegelésével a biróság mondja meg, hogy ki milyen halasz- j tásra tarthat igényt. Ez a módja a halasztásnak Németországban a háború eleje óta érvényben van és ott, ahol a gazdasági életbe sikerült ki- és beilleszteni, igen jól be is vált. A moratórium első két hetétől két hónaponként szűkítették nálunk is annak terjedelmét, mert a háborús krízisben tűnt csak ki, hogy ebben az országban olyan gazdasági erő van, amilyent a békés évtizedek során senki még csak sejteni sem merészelt volna. Ennek a krízisnek súlyos napjaiban kitünk, hogy az ország fizetőképességét az egész rettenetes megrázkódtatás nem érin­tette olyan mértékben, amint eleinte elképzelték. Az őstermelőknek, továbbá a ke­reskedők bizonyos körének a fizető- képessége pedig ebben a válságban egyenesen fokozódott, úgy, hogy a földmiveiők, állattenyésztők, élelmi­szer kereskedők, meg a hadsereg- szállítóknak a halasztásra nincs is szükségük. Az pedig a többi osztálynak ér­deke, hogy ezek halasztásban ne részesüljenek és a forgalomba ke­rüljenek azok a tőkék, amelyek igy inproduktive hevernek. Fontos érdeke lenne a társadalom­nak, hogy legalább hetekkel előbb köztudomású legyen, hogy hogyan rendezik majd ezt a kérdést, ami a gazdosági élet vérkeringését szabá­lyozza, hogy az átmenet ne okozzon nagy rázkódiatást. De lennének itt tennivalói a helyi gazdasági körök­nek is. Az ország különböző vidé­kein a kereskedelmi, meg ügyvédi kamarák már korábban felterjeszté- j seket intéztek a kormányhoz, hogy [ az ő gazdasági körzeteik érdekét a j moratórium további rendezése ho- í gyan érintené, mi lenne az érdeke j a moratórium további szabályozása i körül, hogy a speciális körülmények miként kívánnák a moratórium fen- 1 tartását, vagy az átmenet keresztül- | vitelét. Ilyenformán nincs kizárva, ! hogy a halasztást vidékenként, küiön- féleképen szabályozzák úgy, amint } egyes vidékeket a háborús állapot érint. A muszka aratás. .... julius 18. Az északi harctéren levő munka­társunktól kapjuk e jellemző soro­kat: Jó Cimbalmos Jóska közel esz- | tendeje turja-töri egyre szép Galiciát. Tegnap még a rózsás kolomeai ker­tek alatt láttam. Akkor a Pruth fe­hér kavicsát, most meg itt vslahol a ködös Dnyeszter-partok humuszát forgatja. Neki olyan mindegy. Ő csasj ás, ás, mintha napszámba állt volna. A munka izzik izmos két markában s mikorra a hajnal arany­verejtéke végigveri arcát, a muszka szomszéd odaát a dombon jó Cim­balmos Jóska tarkóját se látja . *. — így ne, muszka pajtás! Most osztán gyühet a golyó! — veti oda hetykén s végignyul a nyirkos, sötét televényen. Pipára gyújt s aztán hallgatja hosszan a Dnyeszter ezüst szavát. Közben fölveri valaki: — Tudod-e Jóska, mit írnak ha­zulról ? — No mit? — kérdi Jóska. — Hát hogy otthon nálunk a muszkák aratnak . . . — Ejnye, ejnye... s rázza a fejét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom