Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-01-21 / 21. szám

KXÍÍ. évfolyam. 1915. január 21, csütörtök. 21. szám. GRI ÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP Hirdetési árak: □ cm-ként nyiltéri közlemények, bírósági ...............................................ír« E lőfizetési árak: Helyben és vidéken postán Küldve egész ________ ___________________ é vre 18 korona, — fél évre 9 korona, — w 9 9 Tw w- ■" "w ítéletek 20, hatóságok, hivatálok árveri negyed évié 4 kor. 50 fill., — egy hóra hirdetm. 8, magánváll, hirdetm. 5 fillér, 1 kor. 50 f. - Egyes szám ára vasár- p*B7_rl,PR_.*. r>r SFTÉT SÁNDOR Felelős szerkesztő- KÁLLAY MIKLÓS Eljegyzések,egybekelések,gyászj.,kötn­ie ünnepnap is 4 f. - Szerkesztőség höszerke8zt0• ur* 1 c 1 lelel0s 8zerkeszt0- ivallay rtitVLV^o netnyüv síb.!__5sorig5 K. Egyesület«*, és kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám. A ^ i rkr-r.^Mr*i ^ 4 n(* bálbizottságok értesítései, köszöneényfl­Megyei és helyközi telefon szám: 1C*6. Kiadótulajdonos: DOBÓ 1STVÁN-NYOMDA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. vánitásai, felülfiz. nyugtázása 20 sorigE a magyar kéz. Eger, január 20. Nem vagyunk olyan közel a győzelemhez, hogy rést engedhetnénk az ellentétek­nek, amelyek békés időkben egy és más kérdésben a mon­archia másik felétől elválasz­tottak. A háború első percé­ben acéllá izott az a tudat, hogy Ausztriát és Magyar- országot egymásra utalja a jövő sors és a győzelemnek, a harcokat követő dicsőséges békének kilátásai annál na­gyobbak, minél erősebb és minél több bizalommal át­hatott a testvéri viszony, a mely a két államot egy ural­kodó alatt és egy monarchiá­ban egyesíti.’ De a háború azt is bebi­zonyította, hogy amennyire életérdeke Magyarországnak ez a szövetség, annyira érté­kes Ausztriára nézve is, hogy Magyarország az osztályos társa. Nincs itt az ideje még annak, hogy eldöntessék: ki adott többet a másiknak és ki kapott többet a másiktól. Azt azonban nemcsak Ausz­triában, de a német biro­dalomban is elismerik, hogy Magyarország ezekben a tör­ténelmiidőkben a monarchiá­nak oly szolgálatokat tett, amelyek értékét eléggé meg nem lehet becsülni. Ezeket a szolgálatokat lát­tuk eddig a csatamezőkön, ahol a magyar ezredek a vitézségnek és a harcképes­ségnek csodálatos példáit mutatták. Ezzel nem akarjuk homályba boritani a hadse­reg többi részének önfelál­dozó hősies viselkedését, ra­gyogó eredményeit. De a hadsereg nagy egységében, amelyre a túlerőkkel való küzdelem, rettentő természeti és egyeb nehézségek leküz­dése várt, szinte mindenütt kiváltak a magyar fajnak amaz erői, amelyek a mi fiainkat kiváló, szívós és ret­tenthetetlen katonákká teszik. A haláltmegvető bátorság, a legnehezebb feladatok kere­sése és a támadó készség talán ezen a részén több ál­dozatot is kívántak, de ezek­nek a katonáknak útjában hatalmasabb, borzalmasabb volt a veszteség, amelyet sere­günk az ellenségnek okozott, nagyobb volt a fölény, a bá­torságnak megfélemlítő ha­tása, amely az ellenség ezreit megadásra bírta. És ha nagy a magyarok érdeme a harctéren, — nem kevésbbé jelentős szolgálato­kat tesz a magyar kéz a béke előkészítésében. A bécsi sajtó csaknem egyértelműen elis­meri, hogv a külügymini z- teri székben történt változás által a magyar álláspont ke­rült súlypontba. Némelyek kiemelik, hogy a monarchiá­ban ezúttal magyar ember: Tisza István gróf az a férfiú, akit egyénisége és kiváló tulajdonságai az uralkodó első tanácsadójává tették meg és akinek a szava a kül­politikai kérdésekben is dönt. Mások a múltra gondolva, örvendetesnek tartják, hogy ezekben az időkben magyar ember került a külügyminisz­teri állásba, amelyben magyar ember: gróf Andrássy Gyula alkotta meg a hármasszövet' séget. A magyar kéz az, amely a harctéren és a diplomáciában egyaránt építi a monarchia jövőjét, védi és erősiti annak életérdekeit. Egész lelkűnk­ben hisszük, hogy a mit a magyar katonák vitézsége Ara 4 müveit, annak méltó párja lesz a magyar államférfiak és a magyar diplomaták cselek­vése. Ma nem a féltékeny­ség beszél osztrák polgár­társainkból, amikor Tisza Istvánnak nagy, döfj tő szere­pét említik. Ma Tisza István nemcsak a magyaroké, ha­I nem a monarchiáé s Ausztria tudja, hogy ő is hálával gon­dolhat a sorsra, amely ezek­ben az időkben a monarchia ügyeinek# kormányzásában a magyar kéznek: Tisza István kezének oly fontos szerepet juttatott. Hisszük: nem is fogja ezt elfelejteni. Török győzelem Sat-el-tfrabtiál. Egy angol lovas eskadron veresége Korunnál. '(Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Konstantinápoly, január 20. A főhadiszállás jelenti: Egy éjjeli támadás alkalmával, melyet az oroszok a Sat-el-Yrabnál lévő erődítések ellen intéztek, megleptük az ellenséget.^Az oroszoknak száz lialotjuk és sebesült­jük volt.j Egy angol lovas eskadron Korun környékén megkí­sérelte, hogy a gyalogságunk egy részét meglepje. A támadást azonban az ellenségnek nagy veszteséget okozva visszavertük. Az Egri Újság tudósítójának táviratai. (A sajtóalbizouség jóváhagyásával.) Heves harcok Jakobeni birtokáért. Visszavonulásra kényszeritettük az oroszokat. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Besztersze, január 20. Az oroszok már két napja minden erejüket meg­feszítve harcolnak Jákobén! birtokáért s bár erősítéseket kaptak, vissza kellett vonulniok. Az oroszok veszteségei igen nagyok. _____ Tengeri ütközet Borkum mellett. Rotterdam, január 20. Rotterdamból jelentik: Hollandia legészakibb részén, Uithuizermeden közelében heves ágyazást hallottak. A hangok Borkum felől jöttek. Azt hiszik, hogy Borkum közelében tengeri ütközet folyik angol és német hadi­hajók között. Vlieland holland szigetről jelentik, hogy az Északi tenger fölött három Zeppelint láttak. Általános a nézet, hogy a Zeppelinek megjelenése összefüggésben van a borkumi eseményekkel. (Borkum és Vlieland a nyugati Fries sziget csoport­ban vannak, amelyek Hollandia északi részét félkörben koszoruzzák.) fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom