Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-01-21 / 21. szám

ti íi r ! L

4

'j

1915. január 21.

Zeppelin Gnafmouth kikötő fölött

Rotterdam, január 20.

A Magyar Távirati Iroda jelenti:

Január tizenkilencedikén este Zeppelin léghajó jelent meg Gnafmouth kikötő fölött és bombát dobott le. A bomba a kikötőben nagy károkat okozott és többeket agyonütött.

Meghalt a harctéren egy magyar aviatikus. Takács Béla katasztrófája.

Eger, január 20,

Megírták a fővárosi lapok, hogy egyik derék magyar pilótánk, Takács Bélajv egyike a legkváilóbb magyar avi^tilcusoknak, a Kárpátokban lezuhant és szörnyet halt. Damó Oszkár,, az Egri Újság \olt felelős szerkésztőjé, aki jelenleg mint egyik fővárosi napilap tudósítója járja a kárpáti 3 nharctereket, a következő poeíikus szépségű sorokban irta meg a megrázó tragédiát.

Északi harctér, január 19.

(Saját tudósítónk jelentése), A reggeli napfény a kisváros utcáin at olvadó fákon játszik. A tót lányok most özönlenek a piacra és és templomból, vissza falvaikba. Egyszerre d^ák Wgmozdul az utca, majd mindenki megáll. Megállanak a tót láriyök.'iá. n b ; b- Gsoza. karé; tán bora!

;-ffí Micsoda nagy tnadár odafönt!

Soha sem láttak még repülőgépet, csodálkozva tekinígélíek a levegőbe, de «Í^JlaáP a2 a kávéház

közönsége is, a boltok publikuma és megállóit minden járókelő.

Gyönyörű egyfödelü repül a város körül, lehallik a motor kattogása. A publikumot, mely i mar nem egyszer futott el párosából az oroszok betörésének hírére, mámoros láz fogja el annak tudatában, hogy a röpülő^ép földerítést fog végezni. Kendőket lobogtatnak, kalapot lengetnek feléje, tapsolnak és éljeneznek.

Gra&híMilA^lftije '‘f&t^'áíőg^py repülőgéposztag végez a közel mezőn létesített hangárja mellől próba- felszállásokat és a gépen Takács Béla ül, az ösmert budapesti pilóta.

— Magyar fiú, — zug az örömhír a sokadalomban.

flAllAfff ifi I

És a gép pompás, széles köröket ir le.a levegőben. Kétszer kerüli meg a várost, azután nyugotnak tér, látjuk, hogy le fog szállni.

Egy katonatiszt áll nkMettem.

— A testvére, a másik Takács, az is pilóta volt, Leesett szegény a galíciai földerítéskor. Meghalt.

E pillanatban a tömeg közt morajlás fut át, a hölgyek sikoltanak. A repülőgép éles irányt vesz lefelé, látjuk, hogy zuhan.

Halk csönd az utcákon. Kocsi robog végig csengetve. A helyőrségi kórház kocsija, megy a szegény pilótáért. Talán nem halt meg, talán lehet még rajta segíteni.

q

Várakozásteíjes negyedórák múlnak, a kocsi igen lassan jött vissza, körülfogják és már mindenki tudja, hogy a magyar pilóta meghalt.

Takács Béla a háború kitörése óta végez pilótaszolgálaíot. Igen szerették. Bátor, pontos volt, a kezében a gépkormány mindig szilárd. Takács Bélának ez volt az utolsó fölszállása.

— A gépet ma állították össze, maga Takács végezte ezt a munkát, nem volt semmi baj, precízen működött a motor is. Már kétszer repült körbe, mikor leszállásra gondolt. A mező fölött már negyven méterig leereszkedett, mikor egyszerre csak lába, — a gyors ereszkedésben elveszíti a féket. Láttuk, hogy zuhanni fog, hogy a távolság már oly kicsi, hogy ha a gép balrafordulását zuhanás közben ellensúlyozni tudná is, nincs neki levegőtere, hogy az egyensúlyt visszanyerje. Valóban, lezuhant.

A gépből füst csap föl, a motor puffogása. Reccsenés, ropogás, tört tagokkal fekszik már a gép és pilóta. Egy motoralkatrész a homlokát zúzta szét, másik része a mellét tépi föl és két lába több helyen eltörve .. . A motorban baj nem esett, a szárnyak és a kormányzó rudak törtek össze.

Takács Béla holttestét a helyőrségi kórház halottasházába szállították. Onnan temetik el. Budapesten lakó feleségét értesítették szomorú halá- láról.

Coronel mellett a Kono- pns angol cirkáló is inai elsülyedt.

Berlin, január 20.

A Times irja, hogy a Coronel mellett elpusztult God- hoopen kívül a Konopus angolcirkáló is elsülyedt, mipt azt a Mondhope páncélos szikratávirat kezelője jelenti. (M. T- I )Vüps jsászár is jelen volt a SQissonsi csatánál

irHlpm Frankfurt, január 20.

A Frankfurter-Zeitung irja, hogy a Boissonsi nagy csatánál Vilmos;császár is közel volt a csatatérhez. Croy hercegné kastélyában szállt meg.

A császár rendkívül jókedvű volt és nagyon örült a győ- zel mnek. (M. T. I)

Milyen a német katona a fronton. I

Látogatás a nyuguti harctéren. .

A jókedvű harcosok.

A Stockholms Dagbladnak a német frontra kiküldött haditudósítója a német küzdő sereg hangulatát a következőképen jellemzi:

Ha az ember német katonák között tartózkodik, a frontnál, [akkor szembeötlő, hogy annyi ezer, mindenféle korú, mindenféle fegyvernemhez tartozó katona között[egyet- lenegy kedvetlen arcot sem lát 1 Igen, talán egy meggörnyedt hátat, talán egy fáradt járású katonát: ez pedig nem csoda. A hiftzéves fiatal újonc buzgósággal és büszkeséggel tekinthet föl idősebb tartalékos pajtásához, aki ép oly fáradhatatlanul cipeli a nehez bornyut, mint ő. — Hogyha a teher néha a nyakát is nyomja és az a negyven év is ránehezedik, melyet ezenkívül visel: mégis vidám arcot mutat és csodálatraméltó bizodalmái, hogy végül is minden jó lesz és dicsőségíeljes béke meg fogja jutalmazni őt is az idegen országban elszenvedett minden strapáért.

Ez az erős bizalom egyike volt a leghatalmasabb benyomásoknak, melyeket a front melletti utazásom bennem hátrahagyott. Ez a bizalom megvolt mindenkinél: a közönséges sorkatonáknál, az alantas tiszteknél valamint a vezérkar legfőbb vezetőjénél. Ilyen erős bizalmat egyköny- nyen nem lehet megingatni, mert magában hordozza a legfontosabb feltételt, mely a végleges győzelem elnyeréséhez szükséges: a megingathatatlan akaratot a győzelemre és annak a bizonyságnak]; bensőséges érzése, hogy győzni is fognak, akármeddig fog is tartani és akármilyen vitézek is legyenek az ellenségek. Fogunk győzni, mert győznünk kell: ez a jelszava minden német katonának, aki ebben a pillanatban ellenséges földön tartózkodik.

A német katona ezt az érzést saját magának túlbecsülése és gőgje, de az ellenségnek alábecsüjése nélkül táplálja. Ez az érzés benne e győzelem szükségszerűségének megértésében gyökeredzik, mert mindenki tudja, hogy a német birodalom számára mi forog kockán, hogy most dől el, Németország világhatalom lesz-e, vagy sem. Mindenki érzi, hogy itten küzdenek hazájuk jövendő békéjéért: ezt a jövendő békességet küzdik ki a sokféle fronton és csa- mezőn.

Ez az egységesség, mely a német hadseregben uralkodik, bizonyára nagyjelentőségű erkölcsi momentum, melylyel alig érhet föl Németország ellenségeinek számbeli fölénye. Mert a számbeii fölényt meg kell fizetni

a belső egyféleség föladásával. Fekete, sárga és barna segitőcsapatok sohasem tudnak a győzelem akaratában ennyire összeolvadni. Pedig ez az akarat jellemzi a német sereget !

HÍREK

Eger, január 20.

— Hármas kitüntet és. A hivatalos lap tegnapi száma közli, hogy a király Kossaczky László szatmárnémeti 12. népfölkelő gyalogezredbeli hadnagynak az ellenség előtt tanúsított vitéz és eredményteljes magatartása elismeréséül a hadidiszitményes 3. osztályú katonai érdamkeresztet és ugyancsak időközben főhadnaggyá előléptetett Kossaczky Lászlónak a hadidiszitményes 3. osztályú vaskorona- rendet adományozta, Kossaczky volt az, — amint annak idején az Egri Újság is megirta - aki Bártfa fölött, Tapolytarnónál megverte az oroszokat és ötszázat közülök etfo- gott, amiért akkor a legfelsőbb elismerést kapta.

— Orosz fogságban levő hatvanas tisztek. A budapesti amerikai fűkonzulátushoz beosztott al- konzul most Oroszországban utazik és sorra látogatja azokat a helyeket,

I ahol hadifogjok és polgári internál- j tak vannak, hogy elhelyezésüket és ; ellátásukat ellenőrizze. Az alkonzui j most küldött értesítést a hadífog- ! lyokról, akik között a következő ; hatvanas tiszteket, találjukj: Schele- ; kowszky Ferenc hadnagy (Tobolszk),

. Schlieter Ottó százados (Tobolszk), Udvardy Jenő zászlós'(Tobolszk), Hartyasky János zászlós (Tobolszk), Elf Péter zászlós (Tobolszk). Az értesítés szerint fogságba került tisztek mindnyájan egészségesek. A zárójelben feltüntetett név annak a helyiségnek a neve, ahol az illető őrizetben van.

— Szilágyi Gábor telekkönyvvezető meghalt. Részvéttel vettük a hirt, hogy Szilágyi Gábor egri telekkönyvvezető a fővárosban e hó 16-án rövid szenvedés után elhalálozott. Az elhunyt még javakorabeli, tetterős munkabíró ember volt. Rendszerető, pontos hivatalnok, aki általános megbecsülésnek örvendett. Kedvelt privát stúdiuma volt a csillagászat s a csillagászat körébe vágó cikkeket a helyi lapokba is gyakran irt. — Haláláról családja a következő gyászjelentést adta ki: Szilágyi Gá- borné szül. Uzonyi Amália úgy a maga, mint testvérei és rokonai nevében tudatja, hogy felejthetetlen jó férje bihari Szilágyi Gábor egri kir. telekkönyvvezető folyó év január hó 16 án, életének 54-ik évében, rövid szenvedés után Budapesten váratlanul meghalt. Földi hüvelyéből — melyet a ref. vallás szertása szerint január hó 18 án d. u, 3 órakor helyeztünk a budapest-rákosi temetőben örök pihenőre — elszállt a mindig egyenesen, nemes becsületességgel, Övéinek és hivatásának teljes odaadással élő lélek, mérhetetlen fájdal-