Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-06-10 / 159. szám

XXII. évfolyam. !9l5. juoius 10, csütörtök. 159. szám. Előfizetési árak: vidéken Helyben és poétán küldve egész évre 18 korona, — fél évre 9 korona, — POUT1KA» NAPILAP Hirdetési árak: □ cm ként nyiltéri közlemények, bírósági Ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverési negyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra hirdetm. 8, magánváll, hirdetm. 5 fillér. «—•■»= D». SETÉT SÁNDOR. «*..»*«6 = KÁLLAV MIKLÓS. és kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám , bálbizottságok értesítései, köszönetnyil­M^gysi és helyközi telefon szám: 106. Kiadótulajdonos. DOBO ISTVÁN NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG, vánitásai,felülfiz.nyugtázása20sorig5K. II Hajrá Itáliának! Irta: Techlár Ernő. II Eger, junius 9. A mostani hadikölcsön al- alkalmával a pozsonyi jegy­zések között akadt egy száz­koronás jegyzés, mely név­telenül küldetett be a követ­kező jeligével: — „Hajrá Itáliának I“ S bár ez a tény nemcsak a jegyzett összeg nagysága, hanem egyedül 'a jegyzés nagyszerű lelki rugói miatt is kiemelendő a hasonlóan nagyszerű jegyzések meg­számlálhatatlan sokaságából, mégis fölösleges volna talán, — a jegyzésre késztető okait vizsgálva, — e tényt bőveb­ben kommentáljunk, .ha erre nem indítaná toliunkat az a végtelenül jóleső öröm, mel­lyel nemzetünknek a jelen­legi kataklizmában tanúsított öntudatos nyugodságát és rendületlen bizakodását szem- lélhetjük. E névtelenül beküldött jegyzés jeligéjét olvasva s a jegyzés lelki rugóit vizsgálva ugyani« azt látjuk, hogy az acélos erőnkön alapuló nyu­godtságunk, az ügyünk igaz­ságába és igazságunk végső nagy diadalába vetett rendü­letlen hitünk volt az a rugó, mely az olasz perfidia zsák­jából kibúvó orgyilkos tőr­nek villogásakor sem engedi eltörpülni lelki nagyságunk, hanem inkább arra késztet, hogy egy nemes magyar gesztussal följebb türjük ka­runkon az inget, jobban ma­rokra fogjuk a fokost, mely- lyel a szomorú muszka és a a talián brávó ellen ezután védekezünk. Csak az erőnket acélozza, kitartásunkat fokozza az eddig zsákban árult olasz i macskának álattomos kar- | molása és a pozsonyi száz­ezer koronás hadi kölcsön jegyzés jeligéje csak vissz­hangja volt annak az eget- ostromló kiáltásnak, mely- lyel vitézeink az olasz bad- 1 üzenet hírének vételekor az oroszokra rohantak. Az Örök Alkotó bölcses­sége, mely nem engedte j meg, hogy szeretett királyunk a trieszti merénylet alkalmá­val egy orgyilkos olasz irre- dentista merényletének áldo- 1 zatául essék, nem engedi meg most sem, hogy a Reg- num Marianum fiai hiába ontsák vérüket. Nem esgedi meg, hogy az a nép, mely földjének örökkék ege alatt rongyai­ban ásitozva mindenkor ér­demtelenül élvezte a derült verőfényt és a vérbosszúkban kitompult tőrét eaak fejedel­mek vérében merészelte for­gatni, most ezzel az orgyil­kos tőrével az Igazság, a Becsület, a Hűség fejedelmi palástját hasogathassa. Az entente fizetett zsoldo­sai a Nagy Oriens páholyai­ból hiába röpítik felénk mér­gezett nyilaikat, hogy föltar­tóztassanak bennünket az irtó bosszuállás utján, melyen minket Nagy Lajos fivérének, Endrének és boldogult Ir- ssébet királynénknak soha el nem homályosuló emlé­kezete vezérel. Páholyaik falát lebontja a magyar, osz­trák, némát stb. testvéreiknek a kalapáesa s e pörölyütések alatt leomló téglák maguk alá temetik a „békének, az emberiség testvéri összetar­tozásának, a becsületesség­nek és szeretetnek“ hazug hirdetőit, kik a saját híva- j talos kijelentésük szerint „a háborút nemcsak örömmel I üdvözlik, nemcsak óhajtót- ■ tik, hanem elő is készitet- j ték.“ Igaz, hogy a most fo lyó és az egész világot ámu- latbaejtő diadalmas harca­inkban gyarapodott velük is a bajunk, de gyarapodott általuk az erőnk is. A béke megtestesült kép­viseletének : a pápaságnak az állandó alattomos ostrom­lója bennünk most az egy test, egy lélek erejével ta­lálja magát szemközt. An­nak a testnek az erejével, amelyből a kihulló vércsepp csak a győzelmünk piros virágát fakasztja a zöldelő harcmezőkön s annak a lé­leknek az erejével, melynek nemes rugói csak csengőbb hanggal pattannak fel akkor, midőn vitézeink kint a fron­ton a pihenő óráikat is ön­ként ajánlják fel az ellen megtámadására vagy amely lelki rugók az idehaza eddig még szunnyadó anyagi erő­ket is oly erővel pattantják fel, hogy az egész világot megféiemliti resonens csen- gésüi-bugásuk : „Hajrá Itáliának!“ Przemysl elestének hire a Drinánál. A szerbek gyors hírszolgálata. Szabadka, junius 9. A világháború legérdekesebb jele netei játszódnak le mostanában a szerb bosnyák határon. A Drina két partjáról néz egymással farkas­szemet a szerb és a magyar. Mind- a két fél csendben, nyugodtan ké­szülődik. A part szélén bátran je­lennek meg a szerb katonák s nem félnek a parton sétálni a magyarok sem. Néha-néha átkiáltoznak a szer- bek a mieinkhez, a mi katonáink meg mosolyogva választ is adnak. Szóval az élet odalenn inkább érde­kes most, mint veszedelmes. Hogy azonban meddig tart ez a helyzet, bizonytalan, mert a Drina két part­ján olyan megerősítések készülnek, mintha mindkét oldalon borzalmas küzdelmekre számítanának. Érdekes epizód játszódott le a j szerb határon Przemyslnek csapata- * ink által történt elfoglalása alkal­mával, amely arról győz meg, hogy a szerbek hírszolgálata a lehető legrosszabb. Amikor Przemysl az éhség kény­szerítő hatása alatt orosz kézre jutott, a szerbek a vár elestének napján este értesültek már a kétes értékű orosz sikerről. Éktelen zsiviőzásba törtek ki. Éltették a eárt és gifzlica mellet az éjféli órákig is énekelgettek. Ez idő után azonban hosszabb nyugalom következett. Csend volt mindkét oldalon. Nemrég azonban a mi oldalunkon volt az örömnek,1 jókedvnek hangos megnyilatkozása. A gorlicei győzelem híre május második napján érkezett le a Drina bosnyák partjára. Heutige Nachrichten címen olvassák fel a főhadiszállás sürgönyeit len* a harc­téren. S ezek a sürgönyök ugyan­akkor ott vannak már a legelrejtettebb bosnyák falucskában s kietlen her­cegovinál sziklák közölt álló csapa­toknál is, mint amikor egy-egy nagyváros szerkesztőségénél. Pa- rancsolvaaás közben adják tudtára a tisztek a legénységnek a harcterek eseményeit. Az egy hónapon át egyre szaporodott orosz foglyokról elsőnek érkezett táviratnak olyan hatása volt, hogy a Drina túlsó partján a szerbek alarmot fújtak, mert az óriási hurrá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom