Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-01-17 / 17. szám
■ t; u H i u 1915. január 17. Nem mehetnek katonaszámba az oroszok 1914 évi ujjoncai. A Dayli Chronicle írja, hogy az oroszok 1914. évi ujjoncait már augusztus óta képezik Orenburgban. E lap tudósítója jelenti: Megvallom, hogy ezer ujjoncból nyolcvan mehet csak katonaszámba. (M. T. I.) 8ger város közgyűlése. A fogas villany kérdés. — Hatórás legyen e az üzem vagy fizenkétórás. Eger, január 16. Eger város képviselőtestülete ma tartott először ülést ebben az évben s talán mióta a háború kitört s a katonai kérdések az egész közigazgatási életet dominálják, nem is volt ilyen fontos közgyűlése a városnak. A városi világítás kérdése krízis előtt van. A városi villamostelep Diezl- motorait nincs mivel táplálni, a katonaság a nyersolaj készleteket a saját szükségleteire foglalta le s igy a várost az a veszedelem fenyegeti, hogy sötétben marad. De ezzel együtt egy sereg más megoldandó probléma is előtérbe került, mert válság elé állította a városnak úgyszólván minden iparüzemét, amelyek ma már nagyobb részt elektromos erőre rendezkedtek be. A közgyűlés első tárgya a polgár- mester évnegyedes jelentése volt, amelyet Hantik Gyula főjegyző ismertetett, s amely valósággal az elmúlt év nagyvonásu történetévé szélesült. A jelentés, leszámítva azokat a közigazgatási ágakat, amelyekre a hadi állapot gátlóiag hatott, általában kedvező. Csak a város közegészségi viszonyai alakultak meglehetős kedvezőtlenül a múlt évben. Több járványos betegség lépett föl: jdifteritisz, vörheny, kanyaró, himlő, tífusz, amelyek közül elég nagy percent volt halálos kimenetelű. A közéleti események nevezetesebb momentumait is összefoglalta a jelentés, igy Keglevich Gyula grófnak, Hevesvármegye újonnan kinevezett főispánjának üdvözlését^is. A jelentés kapcsán ismertette a polgármester Bárczy Istvánnak, a székesfőváros polgármesterének átiratát a Vörös Félhold pártolása érdekében. A képviselőtestület áthatva a fegyverbarátság melegérzésétől, 100 koronát szavazott meg a Vörös Félhold javára. Az állandó választmány javaslatait tegnapi számunkban részletesen ismertettük. A közgyűlés ma mindenben elfogadta az állandó választmány javaslatait, csak a fertálymesterek mandátumának egy évi meghosszabbítása kérdésében határozott úgy, hogy elhalasztja a fertály mesterek választását a háború befejezéséig. Nagyobb ellentétek csak a villamos üzemnek további fentartása körül merültek fel. Részletesen ismertettük már a kérdést, amely nagyjában az, hogy a város átszereli sgyik dinamógépét a gőzmalom telepére és a Gőzmalom Részvény- társaság gőzgépével hajtatja meg s ezért napi átalány összeget fizet, amelynek legmagasabb tételét eddig 250 koronában kívánja a gőzmalom megállapitatni. Figyelembe véve ezt s az átszerelési és átalakítási költségeket, a városnak az üzem további fentartása egy félévre 50,000 koronájába kerülne. Kétségtelenül nagy összeg. Máskor az egész évi üzemköltség került ennyibe, de a városnak az üzemet fenn kell tartani s talán ez a legalkalmasabb mód a fenntartásra. Ringelhann igazgató ismertette a terveket és az igazgatóság javaslatát, amelyhez elsőnek Petravich Antal képviselő szólalt fel. Elvben elfogadta a javaslatot, csak tulmagasnak tartja azt az összeget, amelybe a városnak az üzem fentartása kerül. Ezt a napi üzem tartamának megrövidítésével kívánja csökkenteni. Di. Rotschild Oszkár azt javasolja, hogy a villamos telep mint ilyen szüntesse be üzemét és alakítsanak egy uj szükség bizottságot, amelynek már nem lesznek kötelezettségei egyes fogyasztókkal szemben, akikkel a város szerződésben áll. Lipcscy Pétét dr. rekrimutálja, hogy a villamos telep igazgatósága nem járt el a kellő gondossággal, amidőn a vele szerződésben álló Máv. utján nem igyekezett kellő eréllyel nyersolajszükségletét besze rezni. Mert véleménye szerint valószínűen megkapta volna a város a szükséges olajat, ha kijelenti, hogy nem tudja tovább az állomásokat világítani. Különben ő is a 6 órai világítás mellett van. Ringelhann igazgató felvilágosításul megjegyzi, hogy az igazgatóság minden lehetőt elkövetett, megtette a kellő lépéseket a kereskedelmi és hadügyminisztériumban is, de sikertelenül. Balkay Béla Petravich Antal indítványa ellenében azt igyekszik kimutatni, hogy az iparosoknak és kereskedőknek nem elég a hat órai üzem, hanem legalább a tervezett 12 órás üzemre szükségük van. Kaufmann Alfréd a gőzmalom egyik igazgatója kijelenti, hogy a gőzmalom rövidebb időtartamú üzem^ mellett sem mérsékelheti jelentékenyen a napi átalányt, mert nem jelent nekik jelentékeny megtakarítást az, ha gépeiket csak fele ideig járatják. Stészel Sándor azt fejti ki, hogy a vonatok egy része éjjel érkezik. 12 óra után s nap-napmellett súlyos sebesülteket hoznak, akiken esetleg sürgős műtétet kell végrehajtani s igy lehetetlen a várost éjjelre világítás nélkül hagyni. Nagy János arra utal, hogy a város polgárságának nagyrésze a hajnali órákban kénytelen napi munkája jórészét élvégezni s igy világításra szüksége van. Végre az elnök a vitát bezárta és a közgyűlés névszerinti szavazással elfogadta az állandó választmány javaslatát. E szerint az üzem motorikus erejének szolgáltatásé érdekében szerződést köt a gőzmalommal s a napi bérösszegre tfáló megállapodást az igazgatóságra bízza s az áram fogyasztás diját hektovattórán- ként 12 fillérre emeli. A haditudósítók lózsef Ferdiuánd főhercegnél. Az 59. és 11. ezredek dicsérete. A sajtóhadiszállásról jelentik : József Ferdinánd főherceg fogadta a haditudósítókat és hosszasan elbeszélgetett velük. A főherceg igen lelkesen beszélt az ö9. es 11. ezredek vitézségéről. Durazzó erődítését befejezték. Róma, január 16. A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy Durazzó erődítési munkálatait befejezték. A város lövészárkokkal van körülvéve és hosszú ideig tud védekezni az ellenség támadásai e len. A király köszöneté a hadügyminiszternek. Budapest,, január 16. Fővárosi tudósítónk jelenti, hogy a Budapesti Közlöny közli királyunknak a hadügyminiszterhez intézett kéziratát Királyunk köszön üet mond a hadügyminisztérium legfelsőbb hivatalnokától kezdve az utolsó munkásig az általános mozgósítás sikeres lebonyolításáért. Nem lesz fertálymesler- tétel. Eger, január 16. j Sok mindennel úgy vannak az emberek ebben a háborús világban, hogy nem igen érdeklik, mert minden figyelmüket, gondolatukat lefoglalja a vérázott csatamező, amelyen fiaink orosziánbátorsággal küzdenek a haza és a mi jövendő boldogságunkért. Pedig hány, de hány dolog van, amely a béke nyugalmas éveiben Lzba hozza a lakosságot és most hidegen hagyja. Emlékezzünk csak vissza a fertálymester tételekre, micsoda lázas készülődések ^folytak erre! De hiszen ez természetes is volt. A iertálymesterség még a régi jó patriarchális világból nyúlt át a mai korba; abból a boldogabb világból, amikor tejben-vajban fürödtek az emberek, abból a boldogabb világból. amikor hetekig tartottak a di- nom-dánomok. Már pedig az ilyen ősi tradíciókhoz tántorithatatlanul ragaszkodnak az utódok is, még hozzá egy olyan intézményhez, a mely specialitása a városnak. Mert a fertálymesterség az. Eger tizenkét negyedre van osztva és minden negyed élén egy-egy fertálymester áll, akinek kötelessége a csönd és rend föntartása. És az ilyen ember kiválasztása nem kis gondot okoz a negyed polgárságának. Mert a polgárság nem mindenkibe helyezi bele bizalmát, megkívánja, hogy érdemeket szerezzen erre a „hivatalira, amellett módos ember is legyen és feddhetetlen múltú, tősgyökeres polgára legyen Egernek. Jóval a választás előtt meg is vitatja az illető negyed polgársága a „suttogó“-kon, hogy kit válasszon bele ebbe a tisztes testületbe. A suttogó ... Ez a legfőbb a fertálymester tételnél. Összejönnek valamelyik kollega házánál, rendszerint a hivatalban levő fertálymesternél és poharazás mellett sorba vesznek minden negyedbeli embert, ki is volna hát alkalmas a fertály mesterségre. Figyelemmel vannak arra is, hogy tíz ezüst csattos, százrétü köpönyeget (ez a fertálymesterség szimbóluma) rá ne adják olyanra, aki már egyszer viselte. Akit azutan legalkalmasabbnak találnak, annak a személyében állapodnak meg. Olyan ez a suttogó, mint egy orvosi konzílium, melyen minden jelenlevő elmondja a maga véleményét, aminek azonban nem szabad napvilágra kerülnie. Mikor azután megállapodtak a jelölt személyében, felkérik a tisztség elfogadására, kipuhatolván már előbb, hogy hajlandó e az illető a a megtiszteltetést elfogadni. Mikor azután megvan a választás, hetedhétországra szóló lakoma van, a „letéti trakta“, amelyre hivatalos a negyed minden valamire való polgára. Átadják az uj fertálymesternek a fertálymesteri botot, a hatalom szimbólumát. Se szeri se száma a
