Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-01-17 / 17. szám

E Q * >. 0 3. pohárköszöntőnek, folyik a pohara­zás, aminek a pirosló hajnal vet végét, amikor zeneszóval kisérik haza az uj fertálymestert. Ugy-e nem is olyan rossz „hiva­tal* a fertály mesterség ? Az sem terhes dolog, hogy Apollónia napján (február 9) a főszékesegyházba gyü­lekeznek az ezüstcsattos köpenyben és mise alatt gyertyával sorfalat ál­lanak az oltár jobb és baloldalán, mise után pedig elmennek a város­házára és leteszik a hivatalos esküt és ezzel funkciójukat megkezdik. Milyen szép is, mikor a késő utódok az ősök nyomán haladnak és szokásaikat a megváltozott viszo­nyok melleit is követik. Hanem hát megvan ennek is a maga rációja: a magyar ember mindig kedvelte a választásokat, mert dinom-dánommal járnak, amelyen kiöntheti a mérgét ép úgy, mint az örömét. Es most ez is elmarad. Elmarad addig, mig a háború tart. Mert hát komoly időkben nincs helye a vi­gasságnak. Tegyük el a jókedvünket békés időkre, amikor fokozottabb kedvvel vigadhatunk, mert nem borit fátyolt semmi jókedvünkre. (sz. a.) Utazás a Kárpátok völgyében. Havasközi orosz vendégjárás. — Rutének az őrhelyen. Egy kóborló újságíró jegyzetei. Eger, január 16. Az autó veszettül száguld, hol van már Homonna üszkös főutcája, hol a koskóci állomás, messze futott a horizont busuló kődéből Izbugya- Radvány, ahol tót fiúcskák a Rákó­czit fütyülték, a Himnuszt szavalták, holott Radvány fölött még orosz gránátok hasitoták az eget. Pergett a gyors percek alatt a kép, mint nagyszerűen virazsérozott filmtekercs, kimúlt lovak, feldúlt sebektől síró szántóföldek, golyónyirbálta fenyve­sek, fehérfogsoru, szívesen mosolygó tót menyecskék és hol az a jelenet, melyet legszebbnek tudok: jött egy asszony, szelíd, mint a vizparti vi­rág, öt hónapja nem látta az urát, kivitték hozzá a fontra s ez ember­pár állott egymás mellett szótlanul, csak a szemük, felcsukló sírásuk beszélt. Az Ung felső völgyében jártunk, hol tekervényes, kocsi által alig jár­ható utak keskenyülnek. Völgykat­lanok nyílnak, mint nedves, óriás kagylók és az erdők rengetegje ti­tokzatosan hullámzik, egy-egy öreg tölgy úgy áll, mint álomba merült öreg ur: hé, nem hallod- e, mi zug körülötted, nem félted-€, hogy a hegyorom fehér hósipkáját idegen csizmák letapod- ják és ha volt egy pásztorlegény, pásztorlány, kinek szive terebélyed alatt egymásra csókolt, siratod-e őket, nem hideg-e fölötted a varjú- sereg károgása s várva-várod-e a nyári holdvilágos fülemile szót? .. . ,,1915. január 17._______________ Vagy előbb csak hadd jöjjön a ta­vaszi virradat? _/ J ártuk a lövések pásztázta utakat, néhol bokáig érő sár, másutt vizek árja, $ részeken mozdíthatatlan volt ágyú és szekér, a parasztok, akik ittmaradtak akkor, úgy mondják, hogy a lovakhoz segítségül teheneket is befogtak az oroszok. Érdekes, hogy az első orosz be­töréskor a felső vármegyék ruténjei ellen felzugott hangulat megválto­zott, sőt teljesen megfordult. Akkor a közönség azt hitte, hogy a Kár­pátokon keresztül jönni csakis úgy volt lehetséges, hogy a rutének mu­tatták meg az oroszoknak az utat, holott azóta kiderült, hogy a túlerő nyomott le bennünket. Ma már bi­zonyos részvét kiséri a felső falvak szegény lakosait: jószágjukat elhaj­tották, kenyerüket felélték a hármas átvonulásuk alatt az ellenséges ha­dak. Előfordult, hogy eltévedt elő­őrseinket nyomra vezették és a ho- monnai orosz vereség, mely egy ol­daltámadásunknak köszönhető, ön­ként jelentkező rutén Útmutatóknak is köszönhető. Egész sereg falusi bíróról tudnak, ki büszkén vágta az orosz katonák szemébe : — Magyar vagyok és bármit is cselekedtek vélem, az is maradok! Hisz Rákóczi hadai járták egyko­ron e vidékeket, az ő kurucai taní­tották ezeknek őseit hazaszeretetre. Ha itt-ott voltak eltévelyedések, ezek sem a megfontoltság, az előre történt nekikészülés folytán követ­keztek be. Jött a szegény rutén az utón és jött szembe véle egy orosz járőr. A szuronyt a mellének tartot­ták: mutatod-e meg, merre az ut, vagy menten meghalsz ? . .. Mindig az volt a kérdés, hogy az otthon­maradt papoknak, bíráknak volt e bátorságuk a bolonditásokkal szembe- állniok, mint ahogy megtette Csa- varga György falusi biró. — Ha élelem kell nekik, adjatok, | akár pénzért, akár erőszakkal veszi j el, mert mi a puska ellen nem me- I hetünk. De aztán akármit ígér és j akármit beszél cárról, gazdagságról, jólétről, ne higyjétek, mert csak a j fejeteket bolonditja. | Csapattisztek és vezérkariak tud- ; nak róla, hogy nemzetiségi parasz- jaink sírva fakadtak az örömtől, I amikor egy-egy községbe a mi ka- ' tonáink bevonultak. Tudnak jelenetet, mikor nyolc-tiz méter hosszú előőrsi lövőárokban már napok óta didereg­tek sárban, vízben katonáink, az esti alkonyaikor megjelent náluk öt-hat paraszt. Vittek meleg ételt, egy kis pálinkát. — És most aludjatok, mi itt ma­radunk és szólunk, ha jön az orosz. Damó Oszkár. Az Egri Újság a legjobb hirdetési orgánum. Heves­vármegye legelterjedtebb napilapja. HÍREK Eger, január 16. — Szarvassy György kitünte­tése. Megírta az Egri Újság, hogy .Szarvassy György 60. gyalogezred- beli százados, az északi harctéren hősi halált hatt, A hivatalos lap mai számában olvassuk, hogy a király a hősi halált halt kapitánynak a katonai érdemkereszt 3. osztályát adomáuyozta a hadiékitménnyel. — Legfelső elismerés. A király megparancsolta, hogy Révész Lajos dr. 15. gyalogezredbeli segédorvos­nak a legfelső dicsérő elismerés kifejezése újra tudtul adassák az ellenség előtt tanúsított vitéz maga­tartásáért. Révész Lajos dr. egri fiú, aki a 60. gyalogezredben szolgált mint önkéntes, a mozgósításkor azoban a lembergi ezredbe osztották be szolgálattételre. — Felmentésüket várják többen azok közül a most besorozott nép­felkelő ujjoncok közül, akiknek e hó .16 án kellett volna a felhívás folytán bevonulni. Ma sürgős ren­delet érkezett a vármegye főispán­jához, hogy mindazok az egyének, akik a behívott népfelkelők közül felmentésüket kérték, de kérvényük elintézése még nem érkezett meg, tartoznak haladéktalanul bevonulni s a katonaságnál bevárni kérelmük elintézését. — Helyreigazítás. A katonák téli fölszerelése érdekében az egri úri hölgyek élénk tevékenységet fej­tenek ki, melyet az Egri Újság figyelemmel kisér és koronként be is számol róla. Legutóbb Majzik Viktorné úrnő gyüj'ésének eredmé­nyét közölte a lap, ebbe a közle­ménybe azonban hiba csúszott be. Az az összeg ugyanis, amelyet A1 páry Lajosné a sebesültek ozsonnája cimén gyűjtött összegből adott át, nem 225 korona 20 fillér volt, ha­nem 300 kor. 80 fillér. — A rémes kötéltánc. A sokféle tárgyú mozgóképek között vannak olyanok, melyek nagyobb érdeklő­dést váltanak ki a közönség köréből, mint a többiek. Az effélék közé tar­toznak azok a filmek, melyek az artista világból merítik szüzséjüket. Ebből a közkedvelt csoporlból való az a nagyszabású sorstragédia is, melyet „A rémes kötéltánc“ címmel vasárnap délután és este mutat be az Uránia mozgókép színház. Emel­lett a figyelemreméltó artista dráma mellett a műsor összeségének meg­felelő kiegészítéséül sorakoznak a pótmüsort alkotó kitünően összevá­logatott kisebb filmmüvek. Ezek közé tartozuak a Himalája hegylánc völgyében csillogó Dhal tó partjait szemléltető színes kép, to­vábbá egy indiánus életkép a Hasz­nos barátság címmel, valamint a népszerű komikusnak Prince-nek egy újabb bohózata, melynek cime Móric és a nagybácsi. A műsor be­fejezéséi Együtt a halálba cimü hu­moros kép fogja jőhangulatban való tartásra késztetni a nézőközönséget, hogy egy kellemesen eltöltött este emlékével hagyja el az Uránia köz­kedvelt bensőséges nézőterét. — Népfelkelő tiszt urak figyel­mét felhívom Luszlig optikus főutcai üzletére, ahol tábori látcsövek, zseb­kályha, thermos, kulacs, főzőedény, száraz spiritusz, öngyújtó, hő üveg legolcsóbban kaphatók. — Telefon 30. szám. — Frommer, Browning fegyve­reket a legmagasabb árban veszek. Lusztig, optikus. — Bevonuló népfelkelők és tiszturak figyelmébe. Felszerelé­sükhöz szükséges hátizsák, kulacs, thermos, sálka, különféle gyorsfőzők, szárazspiritusz, összehajtható evő­eszközök, villamos zseblámpák és kézi karbidlámpák, elemek, szivar- gyújtók, pohár és különféle dolgok beszerezhetők Varjú Béla üzletében Dobó uta 26. — A háború hőseinek arany­könyvé. A harcban elesett, meg­sebesült, kitüntetett vagy foglyul esett hőseink megörökítését célozza „Az 1914—15. éves háború hőseinek aranykönyve“ cimü, előkészületben levő nagyterjedelmü mü. Mindenki, akinek elesett, megsebesült, kitünte­tett vagy foglyul esett hozzátartozó­jának fénykép rendelkezésre áll, küldje azt be haladéktalanul, egy rövidke életrajz kíséretében, a mi kiadóhivataláhz Lipót-körút 29. A közzététel teljesen díjmentes. A mi 4 csoportozatra oszlik: 1. Törzstisz­tek. 2. Tisztek és önkéntesek, 3. Altisztek. 4. Legénység. A mü dí­szes vaskos kötetben jelenik meg, s előfizetési ára 6 korona. A mü- nek> könyvkereskedelmi ára meg­jelenés után 10 koruna lesz. Elő­fizetések ugyancsak „Az 1914—15. éves háború hőseinek aranykönyve* kiadóhivatalához, Lipót körút 29. intézendők. — Felakasztotta magát. Ver- nyihel János gyöngyösi ácslegényt f. hó 1-én kaionának behívták. El is menta jámbor ember, de sehogysem tudott kibékülni a katonai élettel, miért is haza szökött és otthon felakasztotta magát. Brindza Séta épület- és bútorasztalos te­metkezési vállalkozó EGER, MaKlári-uf 15. saját hói. Fióküzlet: Szvorónyi-ut 48. Állandóan kapható fa- és ércko­porsó, szemfedél, koszorú, gyertya és az összes temetkezéshez való cikkek a legjutányosabb árban. Elvállalok mindennemű temetke­zések rendezését a legegyszerüb- től a legdíszesebb kivitelig. — Gyászkocsikkal kívánatra vidékre is szolgálok, úgyszintén hulla- szálütást is elvállalom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom