Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-04-04 / 94. szám

XXII. évfolyam. 1915. április 4, vasárnap. 94. szám. Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész ívre 18 korona, — fél évre 9 korona, — negyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra 1 kor. 50 f. — Egyes szám ára vasár­ás ünnepnap is 4 t. — Szerkesztőség ás kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám. Megyei és helyközi telefon szám: 106. POLITIKA* NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KÁLLAY MIKLÓS Kiadótulajdonos: DOBÓ 1STVÁN-NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. Hirdetési árak: □ cm-ként nyiltéri közlemények, bírósági ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverési hirdetni. 8, magánváll, hirdetni. 5 fillér. Eljegyzések, egybekelések, gyászj.,köszö- netnyilv. stb. 1—5 sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszönetnyil- v ánitásai, felülfiz. nyugtázása 20 sorigöK' Schylock. Eger, április 3. A lovagias mérkőzések középkori formái idejüket múlták. A férfias szemben­állás, az ellenség tiszteletre­méltó érzéseinek megbecsü­lése, a kölcsönös vitézség elismerése helylyel-közzel még érvényesül ugyan a most dúló világháború iszo­nyú zivataraiban is. de nagy sikereket a haditechnika cso­dás hatású pusztító eszközei foglalták le, a vezetést pedig nem valamely magas szár- nyalásu nagy gondolat, hanem a közönséges kalmárszellem vette at. Az üzlet-üzlet. így mondja az angol, a nagy világháború bankárja, finan­szírozója, tehát a korlátlan rendezője és rendelkezője. Az angol adja a pénzt a mosz- kovila kolosszusnak, tehát ő szabja meg a rengeteg em­bertömegek ágyúink elé do- bálásának a mértékét. A meddig az angol hirja pénz­zel, addig a muszkának hirnia kell emberanyaggal. A francia számára itt csak mellékszerep jutott. Neki az a feladata, hogy rémes epizódként vé- rezzen az angol világhatal­miért. Nincs hát szava az entente akcióinak meghatá­rozásánál senkinek másnak, csak az angolnak. S az an­gol volt olyan praktikus, hogy úgy rendezkedett be, hogy a maga véreit a leg­messzebbmenő mértékig biz­tosítsa a pusztulástól- Ellen­ben csak puztuljon a muszka, hiszen győzi — és pusztuljon a francia annál inkább, mert nem gyózi! Tudja azt jól az angol, hogy a mai nagy mér­kőzés után következik majd az a házi leszámolás, amit az entente-hatalmak egymás- közt ejtenek meg s igen kí­vánatos lesz, hogy az érin­tetlen angol, a kimerült orosz- szál és az elvószett franciával álljon majd szemben. Az angol tehát, ez a hideg­vérű intrikus, teljesen tisz­tában van azzal, hogy mit kell várnia a világháborútól. Tisztában van vele, hogy neki az az üzleti érdeke, hogy Európa hatalmai merít­sék ki minden erejüket s ezért amig csak azt látja, hogy van még energia a harcoló felekben, addig az angol nem szűnik meg in­trikus közbelépéseivel minden békeakciót gyökerében leti­porni. Ezt a célját szolgálta mindjárt e háború kezdetén az a követelése, amit az en- tente-hatalmakkal elfogadta­tott, hogy a hatalmak külön békét nem kötnek s ezt a célt nem téveszti szem elől egy pillanatra sem. — Csoda-e hát, ha ismét csak az angol az, amely tiltakozik az ellen, hogy a keresztény­ség legmagasztosabb ünne­pén csak két napra is fegy­verszünetbe álljanak a har­coló seregek?? A harcok szünetelése és az ünnepi áj- t&tos érzéseknek a lelkekben való térfoglalása azt a ve­szedelmet jelenthetné az an­golra, hogy a béke gondo­latai már oly időben kezde­nének megfogamzani, ami­kor még Európa népeinek teljes kivérzése nem követ­kezett be^ S ez esetben az angol üzleti érdekei nem nyerhetnének kielégítést még akkor sem, ha szövetséges társai a legjobb feltételeket tudnák is megnyerni, mert hiszen ó a szővetségtársai ki vérzését is kívánja. Ezeknek tehát harcolniok kell, vérez- niők kell. Franciaországnak amúgy is csökkenő lélek- száma mellett, el kell veszí­tenie minden kulturális és vagyoni erejét, — Oroszor­szágnak ki kell merítenie egész emberanyagát s leg- elébb száz esztendőre nyo­maszt^ adósaivá kell lennie Angliának, hogy azután a britt Shylock elvégezettnek tekintse a maga munkáját. Nem lesz tehát húsvéti szünet a táborokban. Mialatt a világ összes templomaiban szent fohászokkal fordulnak a hívők a világbékéért az Egek Urához, amellett az ágyuk dörgése, gyilkos go­lyók és srapnellek rémes süvöltése szolgál ünnepi ze­néül a hadbanálló nemzetek katonáinak. Nem lesz hús­véti béke, mert ezt nem en­gedi az entente hatalmak nagyhatalmi bankárja. A történelem feladata lesz, hogy az angol kalmár sivár­lel küségnek ezt a kegyetlen példáját az utókor számára kellően megbélyegezze. A német nagy vezérkar jelentése. Jelentéktelenebb események a francia harctéren. & keleti harctér eseménytelen. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztája.) Berlin, április 3. A nagyfőhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: A belgák egy kísérlete, hogy március 31-én a tőlük elragadott Hock kolostormajort visszafoglalják, meg­hiúsult. Bois de Prétreben a franciáknak egy előretörése sikertelen maradt. A franciáknak Mülhausentől nyugatra Niederaspach mellett és ettől délre elterülő magaslatok ellen intézett támadását visszavertük. Keleti hadszíntér: A Keleti arcvonalon nem történt jelentősebb esemény. A legfőbb hadvezetőség. Meghiúsult az angolok csapat- kiszállítási kísérlete. A Dardanellákban nincs változás. Konstantinápoly, április 3. A Magyar Távirati Iroda jelenti : A főhadiszállásról jelentik: A Dardanellákban és a többi hadszíntéren nincs je­lentősebb változás. Március 21-én egy angol cirkáló bombázta a Hed- zsasz- parton fekvő Muileh községet és csapatokat akart Ara 4 (illír.

Next

/
Oldalképek
Tartalom