Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-09-07 / 66. szám

2 A megye gyülésterméből. — Hevesmegye rendkívüli közgyűlése. — Eger szept. 10. Hevesmegye törvényhatósága ma dél­előtt 9 órakor Kállay Zoltán dr. főispán el­nöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott a megve székházának nagy termében, melyen a megye törvényhatóságának tagjai megle­hetős kevés számmal voltak képviselve. A közgyűlés egyetlen tárgya: Eger városának határoza volt az uj városház fel­építése költségeinek fedezése tárgyában. A megye rendkívüli közgyűlése a megye tiszti főügyészének véleményes jelen­tése s a f. hó 9-én tartott állandó választ­mányi ülés javaslata értelmében jóváhagyta Egerváros képviselőtestületének az uj város­ház felépítésére vonatkozó határozatát és erre nézve a következő határozatot hozta : A főügyész véleményes jelentése s az állandó választmány javaslatára jóváhagyatik Egerváros képviselőtestületének azon hatá­rozata, hogy a város közházának délnyugati része kiépíttessék 82627 frt 85 krban előirá­nyozott építési költségen, mely előirányzott összeg a város részéről az italmérési jog kártalanításáért nyert 125,000 frtos kötvény értékesítéséből fedeztetik; de azon hozzá­adással, hogy az építkezésre megszavazott 82,627 frt 85 krból csakis annyi használandó fel e czélra, a mennyit az építkezés tényleg igényel, a 125,000 írtból még fönmaradt összeg pedig a kormány határozatához képest vagy közforgalmú, vagy regále kártalanítási államkötvényekbe fektetve, mint a város törzsvagyona kezeltessék a jövőben is. A közigazgatási bizottságülése. (Saját tudósítónktól.) Eger szept. 10. Hevesmegye közigazgatási bizottsága ma délelőtt 10 órakor tartotta meg rendes, szeptember havi ülését Kállay Zoltán dr. főispán elnöklete alatt a megye székháza kistermében. A közigazgatási bizottság mai ülésén 72, többnyire magántermészetű ügy nyert — Hát hova is mennél ? — mondta neki nagynénje, — magányosan élni egy leánynak, ilyen hibával, mint aminő neked van, nem illik. Itt legalább ápolásban részesülsz és olyan vagy a házban, mint saját gyermekünk. Valóban kevés árva van, aki oly szerencsés volna mint te. Ezt a sziveslátást Agathe azzal hálálta meg, hogy min­dennemű megbízást elfogadót és úgy szólván tár- salgóné szerepet játszott. így múltak az évek, s a nagybácsi nem szűnt meg dicsekedni azzal, hogy Agathe nála minő szerencsében részesül. — ö a háznak elkényeztetett gyermeke, — szokta mondani — mindenki ezerféle apró figyelmetessóggel halmozza el I Szokásos volt ugyanis a házban a névnapo­kat ajándékokkal megünnepelni. Agatheről sem feledkeztek meg. Január elsejének közeledtével a nagybácsi gondolkozni szokott a főlőtt s fejét törte, hogy ugyan mivel ajándékozhatnák meg Agathét. És a jó ember rendesen talált valamit, ami kettős czélnak felelt meg, annyiban ugyanis, hogy mig egyrészről az egész házra nézve hasznos volt, másrészről Agathe számára specziális ajándéknak látszatával birt. így például egy alkalommal szép ezüst kávéfözőgépet kapott ajándékba. Egyszer amint a nagybácsi kávéját itta, mintegy lelkesülten kiáltott fel: — Ni milyen volna, ha Agathe kávésgépjét használnánk I A szegény leány örömmel sietett kávésgép- jeért és mintegy diadallal hozta el. Mindenki di­elinfézési, melyekből az érdekesebbet a kö­vetkezőkben ismertetjük: A gyöngyösi polgármester fenyit'öügye. Balogh Gyula Gyöngyösváros polgármeste­rének általunk már többszöri smenetett fenyitő ügye, meiy a miskolczi kir. törvényszék, mint delegált bíróság előtt folyt le, a mai közigazgatási bizottsági üléssel véget ért. A közigazgatási bizottság ugyanis egysze­rűen tudomásul vette a nevezett bíróság által áttett összes fenyitő iratokat. Aszfalt járda a zöldasztalon. Hegedűs János Érsek-utczában épült uj lakóháza előtt, levő aszfalt az, mely ma a megy ebi- zoftság elé a zöldasztalra került Jankovicli Dezső városi liszti ügyész fellebbezése foly­tán. A közigazgatási bizottság ez ügyben az alispáni határozatot hagyta helyben. Egerváros katonabesziállásolási kárta- lanitási ügye. Egervárosának 1892. és 1898. évi katouabeszállásolás-kártalanitási köve­telése ügyében a közigazgatási bizottság ezúttal érdemlegesen nem határozott, hanem utasí­totta az alispánt, hogy erre nézve a hitele sitett záradékkal ellátott szabályrendeletet a belügyminisztériumtól szerezze be. A legközelebbi ülés határnapja október 8-ára tűzetett ki. HÍREK. Eger, szeptember 10. — Kisasszony napja. Piros betűs napunk volt, szombaton: Kisasszony napja. Egerben ez a nap búcsú nap is. melyet, a hatvani városrész ünnepel meg évről-évre a „Kisasszony temetőben“. Azonban a nagy természetben is fordulópontot képez a Kisasszony napja. A fecskék ugyanis ezen a napon kezdenek pakolni a déli társas utazáshoz s nemsokára látni fogunk majd egy egy madárcsoportot, a mint fejünk fe­lett a legmagasabb zónákon átvonulnak. Az ősz küszöbön van, a pókok és az en detail poéták már is hozzáfogtak az őszi munkák eresztéséhez, a napok rohamosan rövidül­nek, piros levél, sárga levél hullong alá a fákról s a meleg őszi kabátok kezdenek előkerülni a zálogházból; pár rövidke hét még s itt lesz az első — hó. csérte a munka finomságát és Agathe érezte, hogy szemei a hála könnyeivel telnek meg. De este nem adták neki vissza azt, hanem a család ezüstnemü- jével e :yütt zárták el, egészen elfeledkeztek róla. Akkor Agathe egy napon megjegyzé, h >gy ajándéka az ebédlő-szekrényben díszeleg. És félénken protestált ez ellen: — De hiszen ez az én kávéfőzőm. — Kétségkívül, kétségkívül, — felelte a nagybácsi, — ez a te tulajdonod, te nekünk csak kölcsön adod, jobb igy, ha a mi etagerünket disziti. így halmozták el őt tovább is ajándékokkal —, amelyeket aztán tőle észrevétlenül ismét elkértek. A nagybácsi pedig nem szűnt meg őt folyton a legszerencsésebb árvának nevezni. Szerencsés! Agathe akkoron harmincz éves volt. Fejéből a boldogság álmai már-már tünedezni kezdtek. Lemondott erről teljesen, amint barna hajában itt-ott egy-egy fehér szálat vett észre s kezdett beleszokni az egyedüllétbe. Akkortájt nagybátyja üzletében egy Godard nevű pénztáros volt. Elég csinos, jól dotált, mintegy 40 éves férfi, aki nagy vonzalmat mutatott Agathe iránt, mint akinek jövedelmére nem kevéssé áhí­tozott. Mindenkópen iparkodott Agathéhez közeledni. Ha vele beszélt, hangja meglágyult. Szavai hatása alatt ama álmok a már nem épen fiatal leány szi­vében újra ébredezni kezdtek. Hiába, a leány mégis csak leány marad, ha érettebb lesz is. Agathe Godarddal többet foglalkozott, mint kívánatos volt volna, mig végre Godard nyíltan megkérdezte, vájjon hajlandó volna-e vele házasságra lépni ? — Kinevezés A magy. kir. pénzügymi­niszter Nyerges Kéroly egri adóhivatali el­lenőrt a siklósi adóhivatalhoz pénztárnokká nevezte ki. — Csendőr őrsvizsgálat. Adorján Lőrincz magy. kir. csendőrszázados szárnyparancsnok a napokban városunkban tartózkodott, az itt állomásozó csendőr-őrs megvizsgálása vé­gett. — Arczkép leleplezés. Kun Bertalan ev. ref. püspök művészi kivitelű arczképét, mely Egerben készült, Kiss Alajos aka­démiai festőművész és ipariskolai rajztanár műtermében - mint a „Borsod-Miskolczi Közlönyében olvassuk — vasárnap, e hó 9 én délelőtt 11 órakor leplezek le nagy ünnepséggel, a miskolczi ev. ref. felsőbb leánvnevelőintézet dísztermében. — Gyászhir. Mint részvéttel értesülünk, Stern Alajos gőzmalomtulajdonos ég megyebizottsági tag e hó 7. én elhunyt Yerpeléten. A megboldo­gult haláláról a mélyen sújtott család, a kővetkező gyászjelentést adta ki: Özv. Stern Alajosné, szül. Weinberger Malvin saját, valamint nyermekei : Ig- nácz és neje, szül. Herskoviis Szeréna; Miksa, Ödön, Gornelie és Ilonka, úgy számos rokonok ne­vében is, fájdalomtól megtört szívvel tudatja sze­retett férjének, illetve édes apjuk Stern Alajos gőzmalom-tulajdonos és megyei bizottsági tagjának folyó hó 7. én éjjel 3/412 órakor, hosszas szen­vedés után, munkás életének 52-ik, boldog házas­ságának 19-ik évében történt elhunytét. A boldo- gultnak hült tetemei e hó 9-ikén, vasárnap délután 2 órakor fognak a verpeléti izraelita sirkertben örök nyugalomra tétetni. Verpelét, 1894, szeptem­ber hó 8-án. Áldás lebegjen porai felett! — A szalóki búcsú. Vasárnap, e hó 10 én tartatott meg Eger Szálúkon az or­szágszerte hires „Szalóki búcsú“. Mint minden évben, úgy az idén is messze vi­dékekről zarándokoltak el erre az ájtaftos hí­vek zászlók alatt, szent zsolozsmákat éne­kelve a Boldogságosszüz tiszteletére. Több ezer főre tehető csak az Eger városán át vonuló hívek száma is, hát még mennyi le­hetett azoké, a kik nem a mi városunkon keresztül látogattak el a jó hírnévnek ör­vendő kegyhelyre, hogy letegyék legmé­lyebb hódolatukat az Istenanya lábai elé. — Bérkocsi állomások Lassan bár, de mé­gis annyira-ameuynyiro haladunk mi is ebben Ez annyira meglepte öt, hogy alig tudott szólni. Végre reszkető hangon kifogásokat kezdett emelni, — hogy ő már nem gondol házasságra, hogy hibás személye nem volna képes komoly érzelmet ébreszteni. Godard ez ellenvetéseket könnyű szerrel oszlatá el és ékesszólóan beszélt a morális tulajdonságokról, mint amelyek többet érnek a fizikaiaknál; gyöngén czélzásokat tett A^athe szép szemeire 8 szép frázisokat faragott a lelkek egye­süléséről. — Godard oly beszédes volt és Agathe oly naiv, — 30 éves kora daczára — hogy bízott benne és nagybátyjának és nénjének a házasság felől nyilatkozott. Nagybátyja eleinte bolondnak mondta, de amint látta, hogy makacsul ragaszkodik házassá­gához, azt mondta, hogy elég öreg már arra nézve, hogy sorsa és keze felett határozzon. Az esküvő napja meg lett állapítva. Agathe már fogadta is unokatestvérei — bár kissé gúnyos — szerenc8ekivánatait. Oly boldognak érezte magát és oly lázas tevékenységet fejtett ki kelengyéjének összeállításában, oly boldog volt s boldogságában majdnem szépnek is volt mondható. Épen szükséges iratainak rendezésével fogla’kozott, amikor egy napon nagybátyja izgatottan lép be hozzá. — Gyermekem, — szólt Agathéhez, — no szépen felültél. Derék ficzkó ez a te választottad. — Mi történt ? — suttogta Agathe elhal­ványodva. — Csak az, hogy Godard, hogy szerelmedet kierőszakolja, sikkasztott. Már régebben észre vettem bizonyos rendetlenségeket a számadásokban

Next

/
Oldalképek
Tartalom