Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-08-24 / 62. szám

I 2 Iáit szerencsésen a dinyékböl 15 drbot Pilinger János idevaló dinyeárus dinyéi között, a hiányzó hármat már nem találhatta meg, mert azok el vol­tak adva. Veres a dinyék láttára nagy skandalmo! csinált a piaczon, mig végre Pi! inger bebizonyilotla neki, hogy azokat ö becsületes utón szerezte Kaál- ban, Tompa Mátyásnétól. Veres most Tompánél fogta vallatóra, de ez is beigazolta, hogy ö meg a testvérétől vette. Végre is nagy örömére Veresnek kiderült a 18 drb. dinye rémségéé ellopását lakaró mélységes titok : Toiripáné testvére töredelmesen bevallotta, hogy azokat ő lopta el egy társával. Most Veres Mihály nem adná oda egy vaklóért azt a nagy nyomozó tehetségéi, hogy ö majd egy hétig tartó lótás-futás után nyomába jött a tolvaj­oknak. — Taposi utódja. Taposi Márton Gyöngyös város volt tanácsosa utódjául a. helyettes árva­széki ülnöki állásra; a Kemény János városi taná­csos, a „Közügyeink“ volt szerkesztője válasz­tatott meg. — Véres szerencsétlenség. Tegnap délelőtt 11 óra tájban ismét véres szerencsétlenség történt a katasztrófáiról már-már bizonyos szomorú hír­névre vergődő Maklári-uton. A mondott időben Ho’ieser Gábor egri vendéglős kocsisa, Kaloozkai András egy lovas időben üres kocsival hajtott végig a maklári-uton, de vigyázatlansága folytán ősszeakadt a vele Szemben jövö S/.aladgyi József egri földműves kocsijával, mely alkalommal Kalocz- kai lova megbokrosodott s oly eszeveszettül vág­tatott végig a hosszú utón, hogy midőn a Makiári utón levő nagy hídhoz ért. s a rohanó kocsi rudja neki vágódott a hid közepén álló lámpa-oszlopnak, a vastag lámpaoszlop menten kettétört. Az ezáltal beállott erős zökkenésre a kocsis három éves kis fia, ki apja melleit ült, kibukott a kocsiból és oly szerencsétlenül esett a földre, hogy a kocsi kerekei keresztül mentek a fején. A súlyosan sebesült gyermeket az épen arra jövö Gut freund Jakab járási orvos vette gond >zás alá és kötözte be ve­szélyes sebeit. — Gyászliir. Fáy-kürlhi Kürt hi Ferencz Hevesvármegye hosszú időn át volt árvaszéki el­nöke Sátoralja-Ujhelyen 75 éveskorábane hó 19-én elhunyt. — Kéménytűz, Ma ieggel 8—9 óra között kéménytüz volt Egerben. Vincze Pap Rózái Sán- dor-ulcza 3. számú házában levő szalonna-füstö­lője gyuladt ki, de szerencsére hamarosan elojtolta a gyorsan kivonuló tűzoltóság. E helyen már teg­nap éjjel is tűz volt. Ugyancsak a szalmafüsíőlő gyulladt ki és az összes ott levő szalonna elégett. A tűz valószinüleg gyújtogatásból származott, mert a helyszínén egy erősen beszurkozott kosarat ta­láltak. — A bántalmazott községi hatóság. A muH vasárnap Braun József makiári korcsmárosuál né­hány katonának besorozott legény mulatott legény­pajtásaival s midőn úgy 9 óra tájban elhagyták a kocsma helyiséget, elhatározták, hogy elkennek aZ »alvégbe« s olt megverik az alvégi legényeket. El is jutottak nagy orditozások és kurjongatások között Körtvélyes; Pál csapos alvégi korcsma helyiségéig, de itt, midőn a kapura felmászva konstatálták, hogy odabent, csak három polgár ember mulat mindössze s aivégi legény nincs a láthatáron, kö­veket és fadarabokat kezdtek dobálni az udvarra, szerencsére azonban dobálásukka! kárt nem okozlak. Az így támadt zajra, többen oda csődültek a korcsma elé, a mi ismét a községi elöljáróságot arra ösztönözte, hogy a helyszínére menjen rendet csinálni. Oda is mentek, a biró, a pénztárnok, egy hites és a községi belrendör, de az ekkorra már öss ;egabajodott s egymással verekedő legénysereg nemcsak hogy nem engedelmeskedett a biró rendre utasító parancsának, hanem egyenesen meg is tá­madta az elöljáróságot s egy B ndász Lukács nevű legény Engler Antal pénztárnokot imitál u fején keresztül meg is ütötte és Barta Bertalan bel- rendőrt is megvertek Bcndász Lukácsot s még más 23 felismert verekedő legénytárs ellen meg­tették már a fenyitö feljelentést. A felfalt gyermek. Megrázó szerencsétlen­ségről adnak hirt mostanában a gyöngyösi lapok, mely Gyöngyösön esett meg szombaton dél­után. Bardóczki József gyöngyösi kapás ugyanis egyedül maradt otthon 4 hónapos kis csecsemőjé­vel, a kit a konyhában csitilgaiott. Egyszer csak valami dolga akadt az apának a szobában a mig ö bement, a kis csecsmöt letelte a konyha padká­jára. Időközben azonban betévedt a konyhába Bar- dóczinak téli hízásra szánt disznója és ez a szegény tehetetlen csecsemő fejéi a szó szoros értelmébsn felfalta. Azután agyaraival a véres hullát kivon­szolta az udvarra és midőn a gondatlan apa újból kijött szerencsétlen gyermekéhez, ennek hullája már csak egy felismerhetetlen véres roncs volt. A szörnyű halált halt csecsemő hulláját vasárnap bonezolták fel, a gondatlan apa ellen pedig meg­indították a vizsgálatot. — Nikó Lina jutalomjátéka. Az itt müködö Halmay-szintár8ulat egyik kedvelt tagjának Nikó Lina, anya színésznőnek kedden lesz a jutalom já­téka, mely alkalommal színre kerül a Feneanyósok czimü énekes bohózat. Melegen ajánljuk e derék színésznőt a színház látogató közönség pártfogásába — A czimborák. Két megrögzött női tol­vaj czimbora ellen tettek feljelentést tegnap a hatvani kir. járásbíróságnál, kiknek a lelki­ismeretét több apróbb lopás terheli. Az egyi­ket Varga Jánosnénak (Ivádi Mária) hívják, a másikat pedig Bozsár Erzsinek s mind a ketten Pásztón laknak együtt, egy házban, mely Vargáné tulajdona. E hó 19-én ez a két jó czimbora kölcsönös megbeszélés után elment Nagy Béla lakására és ott a nyitva feledett padlásra felhatolva, onnan egy jó megdobálta. Kakukk Simon ezt a dolgot nem akarván szárazon eltűrni, hogy ott nyomban elégtételt szerezzen magának, bírókra kelt Bótával. Az igy keletkezett csete-patét észre vette Kakukk (bugyóka) Imre is és menten közibük rontott, de nem azért, hogy szét­válassza a verekedőket, hanem hogy védel­mére keljen a szorongatott Bóta Salamonnak, így történt azután, hogy a magának elégté­telt szerezni akaró Kakukk Simont nemcsak hogy derekasan elverték, hanem a később jött Kakukk Imre egy hirtelenül előrántott késsel még meg is sebezte elpáholt névro­konát. Az egészben az a legérdekesebb, hogy mind a három verekedő gazda esküdt ember, s a késelő Kakukk csak nemrégiben is — tavaly — törvény bírája volt Felső Tárkány községének ! . . . — A testvérek harcza. Kedden, e hó 2l-én este csaknem végzetessé váló cziva- kodás fejlődött ki a Honvéd-utczában. Sáry Rafael csizmadia mester ugyanis midőn haza­tért kissé nehezebb fővel a rendesnél a mező­kövesdi vásárból, Ferencz nevű öcscse, kivel együtt dolgozik, megkérdezte tőle, hogy hány pár csizmát adott el. Sáry e kérdésre egész nyersen azt felelte, hogy: »Mi közöd hozzá.« Ezen azután összevesztek, a minek az lett a végeredménye hogy a feldühösö- dött Sárv Rafael egy késsel meg akarta szúrni öccsét, amit azonban Sáry felesége látva, azzal akadályozott meg, hogy átfutott a szomszédban lakó Hornyácsik fazekashoz segítségért, a kinek sikerült is a kést kira­gadni Sáry kezéből, mielőtt az még véres szándékát végréhajthatta volna.- 128, 18, 15. Ezt a három számot nem az­ért irtuk ide, hogy valamelyik lutris nénike ternót csináljon velük, hanem azért, mert ezek igen omi­nózus számok Veres Mihály kaáli gazdaember éle­tében. E hó 17-én reggel ugyanis a derék gazda azon friss újdonsággal szolgált az ö szomszédjai­nak, hogy az ő dinye földjéről 128 darab kitűnő görög dinyét, a legnagyobb fajtából, elloptak a megelőző éjjel. Mikor pedig ugyanezzel a tiirrel a hatósághoz is beállított s ez a vizsgálatot meg­indította, kisült, hogy bizony a 128 drb. dinye helyett csak 18 drb kallódott e* és nem is a leg­java, hanem az aprajából. Ez a kudarcz módnélkül elkeserítette a derék gazdát; elhatározta tehát, hogy eljön Egerbe s itt rémséges inkvizicziót fog tartani a dinyés kofák között dinyéi után, melyek mind megvoltak jegyezve. El is jött s meg is ta­a tengerből kifogta öt és az anyját. Visszaadta a fegyverzetet az isteneknek, a Meduza-föt Minervá­nak ajándékozta, ki azt azóta a mellvértjén hordja. Perseüs most anyjával és Andromedával szülőföld­jére indult. Nagyatyja ijedtében megszökött Laris- sába, trónját unokájára hagyván. De nem kerül­hette ki végzetét. Harczjátékokat rendezett a la- rissai király, részt vett Perseüs is, és véletlenül agyondobta nagyatyját. Igazi hős boszút nem is mer: megsiratta és fényesen eltemettette mostoha nagyapját. — Megérdemelte az égig való magasz­taltatást. * * * A Pegazus alatt, tőle délre, kétszer tört vo­nal alakú csillagképet látunk: a Vízöntőt. Ez az állatkor egyik jegye, meséje bibliai forrásra vezet­hető vissza. Nagyon elromlott az emberiség, rossznál rosszabb híreket hordtak felőle Jupiterhez. Emberi alakot ölt tehát a föisten és leszáll a földre, hogy saját szemeivel lássa a valót. Bizony roszabb- nak találta az emberiséget még a hírénél is ; mint ha csak bűnszövetkezetté vált volna a világ. Betér egy alkonyattal Lykaon király házához, kijelentvén hogy ö égi lény. — Majd meglátjuk, isten-e, vagy halandó ? — szólt a hitetlen Lykaon, népe előtt. Azzal meg ölt egy, udvaránál levő követet (mi magában is szentségtörés a népjog ellen) megsütteti és feltá­lalja a vendég elé. Természetes, hogy Jupiter ész­revette a gonosz szándékot s haragjában tüzes menykővel pusztítja el az istentelen házat, magát Lykaont pedig farkassá változtatja és intő pél­dául az égre irta. Utálattal hagyta el Jupiter a földet, fölment az Olvmpusra, összehitta az Iste­neket és igy szólt : — Elhatároztam. Elpusztítom az emberi ne­met a föld színéről gonoszságai miatt. — De minő lesz a föld emberek nélkül ? ki hoz áldozatot oltárainkra ? — suttognak saj­nálkozó aggódással a többi istenek. — Határoztam! — ismétlé Jupiter. — Csak az a kérdés : tűzzel vagy vizzel veszitsem-e ei az emberiséget ? A föld égése belekaphatna az égbe is ; különben is végzet, hogy egykor az ég és a föld lángokban fognak állani és a világegyetem összeomlik. Tehát vizzel törlőm el a/, emberi ne­met ! . . Tüstént elzárja a száraz szeleket s kibo­csátja az esős szelet. Föllebben ez fekete szár­nyaival, megnyomja a terhes felhőt, egyet csattan, s csakúgy szakad belőle a zápor Jupiter paran­csára Neptunus is neki ált, felbátorítja a tengert, kiáraszt minden folyót. Viz alatt a vetés, oda van egy évi munka; hullámok csapkodják a tornyok tetejét, az utczákon otromba fókák hömpölyögnek, az erdőkben pedig delfinek úszkálnak és verdesik a hajladozó tölgyeket Vakítva lebbentgeti fe! a villám az éji leplet. Együttuszik a farkas a bá­ránnyal, az oroszlán és a tigris a szarvassal ; a madarak le nem tophatván, megtört iizárnynyal buknak le a vízbe. Egy tenger az egész föld, alig volt már élő teremtés; a k; még élt, éhség öli meg. Kis c.solnak vetődik az égbenyuló Parnas­sus hegy ormához; két ember van rajta: Dettká- lion és Pyrrha, istenfélő mind a kettő. Jupiter szétnéz, meglátja a két igazt, parancsol a szelek­nek és leapad a viz. Deukálion, a mint kilépett az elpusztult földre, sirva fakadt és igy szólt Pyrrhához: — Egyet’en feleségem, egyetlen bajtársam, mi ketten maradtunk meg mindössze. Csakhogy téged meghagyott nekem a sors 1 Néküled nem tudnék tovább élni. Ó, csak Prometheüs atyám mesterségét érteném, ki agyagból alkotott embe­reket, hogy benépesiihetném a földet! S'óil és sírtak. Az istenhez folyamodtak és ennek jósdájához, mely épen a hegy tövében volt. Meghintik magukat forrásvízzel és a jósisten szen­télyéhez indulnak. Iszap bor'totta a templom lép­csőit, sötéten állott benne az oltár. Térdre borul­nak, reszketve csókolják a hideg követ és könyö­rögnek : — Igazság istene. Thémis! Ha szívből fakadó ima megengesztelheti az isten haragját, add tud­tunkra, mi módon állíthatjuk vissza az emberi nemet ? — Menjetek, — szólt az istennő — föd­jétek be fejeteket és dobáljátok hátatok mögé nagy anyátok csontjait. Nagy nehezen fogták fel a homályos mon­dás értelmét, hogy t. i. nagy anya: a föld, csont­jai pedig: a kövek. Elmentek hát és hajigálták maguk után a köveket. S im, a kövek mozogni, éledezni kezde-

Next

/
Oldalképek
Tartalom