Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-08-24 / 62. szám

8 csomó kukoriczát tulajdonítottak el. Talán sikerült is volna a kukoriczát észrevétlenül elszállitaniok, ha egyúttal kedvük nem kere­kedik az ugyanazon házban lakó Fehér Sá­muel padlását is átkutatni, honnan két üres zsákot és két vánkust láttak jónak -tovább szállítani. A két zsák egyikébe azután belé tömték a vánkusokat s azzal Vargáné sze­rencsésen el is jutott a Nagy Béla kertje végéig, a másikba Bozsár Erzsi a kukoriczát pakolta be s ezért kissé több ideig időzött a padláson a kelleténél s igy történt, hogy Nagy Béla ép abban a pillanatban lepte meg a szépreményekre jogositó leányt, midőn az a zsák kukoriczával lefelé törekedett a lép­csőkön. Természetesen azonnal letartóztatta a tolvajt s addig fogva tartotta, mig a csendő­rök, a kiket rögtön értesített a fogásról, meg nem érkeztek a helyszínére. Időközben meg­találták a kert végén a másik zsákot is, melyben a vánkusok voltak, de Vargánét, a ki idáig czipelte, már otthon a lakásán ta­lálták, a konyhában sürgölődve. Mikor valla­tó ra fogták a jeles czimborákat, Bozsár Erzsi bevallott mindent, még azon lopásokat is, melyeket már azelőtt követett el háziasszo­nyával, Vargánéval együtt. így például e hó 15-én reggel ugyancsak Nagy Béláéktól egy derekaljat loptak el, melyet szerencsésen el is adtak; továbbá e hó 13-án Gyémánt Jenő jobbágyi kereskedő lakásáról három vánkust és négy kacsát, s mig a vánkusokat értéke­sítették, a kacsákból ízletes pecsenyét készí­tettek, melvlyel Salgó-Tarjánba rándultak, hogy kedveskedjenek vele az ott munkában levő Vargáné férjének és Bozsár Erzsi ked­vesének. Mikor onnan visszajöttek, Pálfalván a határban elfogták özv. Sándor Tamásné libáját, melyből saját maguknak csaptak egy jó ebédet, mikor hazaértek Pásztora. De mig Bozsár Erzsi mindezeket hűségesen bevallja, Vargáné konokul tagad mindent s csupán azt ismeri be, hogy az özv. Sándorné libá­jából — evett. — Katonai czéüövés. A helyben állomásozó honvédség két zászlóalja a hadgyakorlatokra menetele előtt e hó 29 és 30-áu nagy iövőgy«.- korlatokat fog tartani a Tőviskes völgyben — Gyújtó villám csapások. IC hó 17-én két helyen is leütött a villám ugyan egy időben, esti 7 óra tájban s mind a két helyen gyújtott, így Kis-Gomboson, hatvani Deutsch József Hat­van melletti tanyáján egy rozs-asztagba ütőit s az 5000 (rt. kárértékűén nyomban el is égett. Nagy Rliéde melett pedig az úgynevezett Veisz­berger tanyán Weisz D. Antal kárára egy 4500 frt. értéket képviselő buza-asztagot perzselt fel, több körülötte levő szalma kazallá! együtt, me­lyek összes értéke mintegy 7700 fríra rúg. Mindkét heiven az elégett termény biztosítva volt. — A véres kő. Feldöbrőröl írják lapunknak, hogy ott Dorogházi István és Tanner János odavaló legények a múlt hét egyik éjjelén lest vetettek a korcsmában mulató hét legénytársuk ellen, a midőn azok úgy 10 óra tájban kijöttek a korcsmából, hirtelenü! megrohanták őket és a náluk volt kövekkel megdobálták. Egyik répülő kő oly szerencsétlenül találta egyik legény, Molnár Elek fejét, begy azon veszedelmes sérü­lést ejtett. Mikor ezt észrevették a hős dobálód- zók, szépségesen kereket oldottak, de szerencsére a többiek a holdfénynól felismerték őket s igy feljeleni ették az egri kit*, törvényszéknél. — Négylábú színházi vendég. Furcsa láto­gatója volt tegnap este az egri arénának: egy valóságos, eleven négy lábú vendég, melyet a jelen volt közönség egyszerűen csak kutyának titulált. Hogy miként jutott | be ez az apró négylábú bestia a nézőtérre, I az még a jegyszedők előtt mostanig is rébusz, de annyi bizonyos, hogy a taksát nem fizette meg s hogy rendkívül unesztetikusan viselte magát, mert a »pálinka« hatodik felvonásá­ban a legszebb drámai jelenetet, Molnár László remek »delirium tremens« alakításá­nak hatását tette tönkre, érzelmeinek kutva nyelven való hangos megnyilvánulásai által. Két ízben is kezdett csaholni a padok alatt meglapult négylábú vendég és mind a két­szer épen a leghatásosabb jelenetek alatt. A csaholás, természetesen, a közönség egyré- szénél megbotránykozásra adott alkalmat, másrészénél azonban főleg a karzaton zajos derültséget provokált és igy a színpadi hatásnak vége lett. A felvonás befejezte után végre sikerült az érzelmeit hangosan tolmácsoló kuvaszt kiakolbolitani a földszinti nézőtérről, de ez a »kiakolbolitás« szintén nagy derültségre adott alkalmat, mert a gyanúperrel élő kutyus elkezdett futkosni a padok alatt s igv a kiűzésével foglalkozó rendőrközeg kénytelen volt páleza hiányá­ban kardot rántani és azzal üldözni a bes­tiát, mely végre is megunva a dicsőséget, önkényt távozott a színkörből. Igen kívá­natos lenne, ha a szinházijáró közönség kissé jobban ügyelne arra, hogy kutyái ott­hon maradjanak, mert az ilyen röktönzött ! »kutya jelenetek« [nem épen a legépülete­sebbek s a mi fő, csak egv kis felügyelettel elkerülhetők. nek és emberekké válnak. A férfi köveiből férfiak, a nőéiből nők lettek, s újra benépesedett a föld. Mive' hogy köból lett újabb nemzedékünk, azért vannak máig is kőszívű emberek, — teszi hozzá a mese. A vizőzön, és a két jámbor emléke van hát megörökítve a Vízöntőben. Nagy ellentét a jámbor­ság és az istentelenség; azért tették a Farkast messze, a Nyilas alá. Tájékoztatóul ide Írom a csillagos ég augusz­tusi képét. * * * A kalendárium szerint a Nap e hó 23-ikáa az Arató-Szűz-jegybe lépe ; vagyis : a Nap most, egy hónapon ál az Arató-Szűzzel jár az égen, ez »a Nap háza.« Természetes ennélfogva, hogy a Szüzet már nem igen láthatjuk, mivel a Nappal együtt megy le. Láthatjuk azonban a következő 6 hónapra eső állatköri jegyeket; menjünk végig, a meddig a szemünkkel érjük. Este 9 óra. Jegyezzük meg a Nap lenyug- vási pontját; innét képzeljünk egy vonalat. DK-re, az égbolt közepéig. Erre a vonalra esik, egész a nyugati határon: a Mérleg (páros csillag); aztán következnek : a Skorpió (háromszög-alak, csúcsá­val DK-nek; a Nyilas (nagy kép, a tejut alatt, delel). Innét az állatkör ÉK-nek fordul; és pedig, a Nyilas után jön: a Bak (páros csillag, a Sas alatt); a Vízöntő (a Pegazus alatt, D-re) ; a Halak (apró csillagok, a Pegazus négyszöge alatt közvet­len). Ezen, az égen vezető veresfonál után tájé­kozódjunk tovább. Alig megyen le a Nap, nyomban kigyul Ny. felé a Pásztor vörösen égő csillaga, és ép fölöt­tünk egy K-re dülö háromszög, melynek felénk eső szöge: a Lant déli szöge: a Sas, a harma­dik pedig : a Hattyú. Pár perez múlva kipislog a Ny-ra hajlott Nagy-Medve; É-ra: a Sarkcsillag, ettől K-re: a Kassiopeja. Keleten egy nagy dűlt négyszög: a Pegazus, északi szögének fo'ytatása 2 csillag: az Andromeda, ennek folytatása: a Mcduza-fő, még tovább É-nak egy függélyes alak: a Perseüs; végül egészen az északi látóhatáron a Kecske fényes csillaga jön felfelé — Térjünk vissza a Pegazus négyszögéhez. Déli szögének folytatása egy félkör, mely szintén a Pegazushoz tartozik; ezen félkör alatt van a Vízöntő. Innét DK-re szomszédos nagy csil­lag : a Sas; e mellett van É-ra a Delfin csillag­csomója, D-re: az Antinoos. Ép fölöttünk: a Lant, honnét egyenes vonal visz Ny-ra a Pász­torhoz, mely vonalon vannak : a Herakles (alatta a Kígyó nyúlik le Dk-nek) és a Koszorú tündöklő gyémántja. Az is jó) tájékoztató, hogy É-ról D-nek menve — a tejutba esnek : a Kecske, Perseus, Kassiopeja, Hattyú, Sas, Nyilas. — Az ellopot szíízdohány. Az Erdő-Telek­hez tartozó puszta-felső-teleki tanyán, a Schack Ede bérlő tulajdonát képező Száraz­rét nevű határrészből e hó 15-én éjjel mint­egy 20 kötélre való nyers leveles dohányt tördeltek le és loptak el Farkas János és Ferenc/. János erdőtelki dohány csempészek. Mikor a lopott dohány után házkutatást tartottak lakásukon, a padláson szépen fel­fűzve és felaggatva 100 kilónál jóval több száradó félben levő dohányra bukkantak. Természetesen az egész dohány-készletet azonnal elkobozták, a két csempész ellen pedig megtették a feljelentést. — A tanya-tüz részlei. Említettük lapunk múlt számában egy szűk szavú értesítés alapján, hogy a Gyöngyös-Patához tartozó Nagy-Pallag pusztán mely Vály Dénes tulajdona, nagy tűz pusz­tított e hó 11-én. A tűz — mint újabban értesü­lünk — a nevezet! napon délben ütött ki egy 40 méter hosszú juh-hodály tetőzetén, mely juhhodály- ban abban az időben 80 munkáját bevégzett arató heverószett. A tüzet csak akkor vették észre a munkások, mikor már égett a fejük felett a tető, de ekkor már nem tudták elfojtani, úgy, hogy a hatalmas lángoszlopok csakhamar álcsaptak a juh- hodálytól alig 5 méter távolságra levő buza-asztagba is, mely 1346 csomó aratórészt tartalmazott és ezt is elhamvasztotta. A kár meghaladja a 3000 frtot, ez azonban, szerencsére, biztosítva volt. — A gyöngyösi bombavető. A mosani anar­chista világban nem kis ijedelmet okozott Gyön­gyösváros üléstermében az a körülmény hogy e hó 17.-én, pénteken, midőn az ott egybegyült vá­rosi képviselők Zalár József alispán elnöklete alatt tartott közgyűlésen Balogh Gyula ottani felfüggeszt­ve volt polgármester állásába való visszahelyezteté- sét tudomásul vették, a tanácsterem ablaka egyszerre csak csörömpölve bezúzatott. Az első pillanatban, mint a fáma beszéli, bomba merényletre gondoltak, később azonban kiderült, hogy az ablakot véletlen- ségből egy Bukta Pista nevű borbélyinas ütötte ki a vaskorona padlásáról, egy — krumplival. — A rejtélyes tolvajok. Nagy-Fügeden e hó 18.-án éjjel Morvái Jónás ottani lakos gabonáját, mely egy lakatlan üres szobában volt elhelyezve, a ház ablakkeresztfájának kifeszitése után isme­retlen tettesek alaposan megdézsmálták. A tettesek kilétét még csak nem is sejfik. SZÍNÉSZET. (15. A kis alamuszi.) Sok derültséget idézett elő szombaton este Bokor József, a népszínház karmesterének operet- teje, A kis alamuszi, a közepes számmal egybe- gyült közönség körében. A darab librettója is, zenéje is igen tetszett. A czimszerepe! (De Chateaux Renard) Halmayné játszotta sok művészettel, nála megszokott kedélylyel és jó kedvvel. Igen kedves volt Káldy Mariska (Sarah) is, a kit tisztelői egy szép virágcsokorral leptek meg. Boross Endre (Tom) mint mindig, úgy most is agyonra kaczag- tatta a közönséget. Nem kevésbé járultak hozzá az est sikeréhez még Nagy Gyula (Mac Donald) és Ferenczy (Rettenetes, rendörkáplár) is. A darab bérletszünetben adatott elő. (16. A piros bugyelláris.) Csepreghy Ferenez ez elévülhetetlen népszín­műve vasárnap adatott félig telt ház előtt. A darab igen sikerült. Kiemelkedtek a szereplők közül él­vezetes játékukkal; Halmayné (Zsófi), Kiss Pista (Csillag Pál), Nagy Gyula (Török Mihály), Horváth Arnold (Kósza Gyurka) és Niki5 Lina (Kender Julia). (17. Dózsa György.) Szent István napját Jókai történeti színmü­vével akarta megkoronázni Halmay, de bizony jó­szándéka csak szándék maradt; a darab minden melegebb hatás nélkül, hidegen hagyta a közön­séget A főszerep (Dózsa György) Molnár Lászlóé volt s hűen meg is oldotta feladatát. Dombayné (Csáky Lóra) és Lángh Ilona (Rózsa) szintén igyekeztek a közönség hidegségét megtörni de fá­radozásuk ezúttal nem sok sikert ért el, a mi azonban nem az ő hibájuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom